Szeptemberben is lesz Budavári Kertmozi az Oroszlános Udvarban!

Szeptemberben is lesz Budavári Kertmozi az Oroszlános Udvarban!

Korábban már beszámoltunk róla, hogy az idei fővárosi kulturális élet egyik legnagyobb újdonsága a Budavári Kertmozi volt. A kiváló kezdeményezésnek köszönhetően idén sikerült magyar fiatalokkal megtölteni a Budavári Palota szíveként méltatott Oroszlános Udvart. A magyar főváros egyik legkülönlegesebb helyszínén nyílt meg ugyanis a magyar fiatalok egyik új kedvenc helye, az Oroszlános Udvar, ahol nyár óta hetente több alkalommal is óriáskivetítőn nézhetünk kultfilmeket.

Pedig a kertmozi Budán sem újdonság. 1926-ban nyitották meg a Budai Kert-Mozgót, illetve a Budai Kertmozit az akkori Margit rakpart 16-17. címen, ami a mai Szilágy Dezső tér magasságában helyezkedett el közvetlenül a Duna-parton.

Ez az új, de máris nagyon kedvelt nyári mozi rendkívül kellemes helyen, közvetlenül a Dunaparton van és így már csak kedvező fekvése miatt is, fokozottan népszerű a budai közönség előtt. (…)
A Budai Kertmozi azonkívül, hogy mindig kitűnő műsorokat mutat be, rendkívül kellemes helyen, közvetlenül a Dunaparton játszik és képeit Fricsay Richárd honvédzenekara kíséri

- írták a Pesti Hírlap 1926. július 20-21-i lapszámokban.  

Hetente háromszor volt vetítés hétfőn, szerdán és pénteken, esténként 20 és 22 órakor kezdődtek a filmek. Az élőzenével kísért némafilmek hangulatos kikapcsolódási lehetőséget jelentettek az akkori budapesti nagyközönség számára, azonban 1931-ben - gyakorlatilag a némafilmkorszak végeztével, a hangos filmek elterjedése miatt - a mozi korszerűtlenné vált és ideiglenes bezárt.

Június 19-én, szombaton nyitják meg a Budai Kertmozit a Bem-rakpart 18. szám alatt. Az előadások minden szombaton és vasárnap este 9 órakor kezdődnek

- írta meg a Szabad Nép 1954. június 19-i száma.

Budai Kertmozi a szocializmusban (Fotó: egykor.hu)

A fenti hírlap tudósítás is bizonyítékul szolgál, hogy a háború után ,1954-ben - immáron az akkori hangosítási-technológiai színvonalnak megfelelően működtetve -  ugyanúgy Budai Kertmozi néven nyitották újra a mozit a Bem rakpart 17. szám alatt, ahol egészen a rendszerváltásig üzemelt, amikor is 1990. szeptember 19-én, egy utolsó vetítéssel végleg bezárt, a helyén az art’otel szálloda épült.

No, de visszatérve a jelenbe és a Budavári Kertmozira az eddig megadott szeptemberi időpontok és filmek a következők:

• Szeptember 01. vasárnap 20:00 Macskafogó,

• Szeptember 03. Kedd 20:00 Mamma Mia!

• Szeptember 04. Szerda 20:00 Yesterday

• Szeptember 05. Csütörtök 20:00 Top Gun Maverick

• Szeptember 08. Vasárnap 20:00 Időről Időre

• Szeptember 19. Vasárnap 20:00 Kapj el ha tudsz!

Mi már alig várjuk az őszi szezont és biztosan ott leszünk néhány vetítésen. Az előadásokra itt lehet helyet foglalni!

Vetítés a Budavári Kertmoziban (Fotó: NagyonVár)
A krisztinavárosi festőművész, akit Picasso barbár zseninek nevezett
A krisztinavárosi festőművész, akit Picasso barbár zseninek nevezett

Ide a Déli pályaudvar melletti krisztinavárosi Pálya utcai házba született Novák Vilmos néven 1894-ben, éppen 130 évvel ezelőtt. A család később átköltözött a közeli Pauler utcába, majd az ifjú festő itt a Várdombon található Budai Főreálban, a későbbi Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1912 tavaszán. 1913-ban a lapok már Aba-Novák Vilmos néven említik, mint a Képzőművészeti Főiskola tehetséges növendékét egy kiállítás kapcsán.

1697-ben ezen a napon lett Savoyai hercegből „zentai győző”
1697-ben ezen a napon lett Savoyai hercegből „zentai győző”

A keresztény seregek élén harcoló Savoyai Jenő (1663-1736) herceg 1697. szeptember 11-én – immáron a Szent Szövetség keresztény hadainak fővezéreként - a Tiszán átkelő törököket úgy megverte Zentánál, hogy közel harmincezer török maradt a csatatéren. Noha Savoyait a budavári diadal miatt szoktuk méltatni, valójában ennek a győzelemnek állít emléket a Róna József (1861-1939) alkotása, a Savoyai-teraszon álló lovasszobor.

„És forró legyen, mint a babám szíve!” - Szindbád ízlésvilága
„És forró legyen, mint a babám szíve!” - Szindbád ízlésvilága

Noha a Krúdy-család legendáriuma szerint az itáliai származású Crudiak egyik őse a Róma és Nápoly közötti Campobasso nevű városkából települt át Budára Mátyás király udvarába, Beatrice királyné szakácsaként, azonban Krúdy nem volt- a szó gasztronómiai értelmében véve – ínyenc, az egyszerű, de ízletes ételeket szerette. És így Latinovits Zoltán születésnapján mi más juthatott eszünkbe, mint Szindbád, s az író által ezerszer megidézett Tabán, Vendelin pincér és a gőzölgő húsleves cérnatésztával, no meg az a legendás velős csont.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.