Szeptemberben is lesz Budavári Kertmozi az Oroszlános Udvarban!

Szeptemberben is lesz Budavári Kertmozi az Oroszlános Udvarban!

Korábban már beszámoltunk róla, hogy az idei fővárosi kulturális élet egyik legnagyobb újdonsága a Budavári Kertmozi volt. A kiváló kezdeményezésnek köszönhetően idén sikerült magyar fiatalokkal megtölteni a Budavári Palota szíveként méltatott Oroszlános Udvart. A magyar főváros egyik legkülönlegesebb helyszínén nyílt meg ugyanis a magyar fiatalok egyik új kedvenc helye, az Oroszlános Udvar, ahol nyár óta hetente több alkalommal is óriáskivetítőn nézhetünk kultfilmeket.

Pedig a kertmozi Budán sem újdonság. 1926-ban nyitották meg a Budai Kert-Mozgót, illetve a Budai Kertmozit az akkori Margit rakpart 16-17. címen, ami a mai Szilágy Dezső tér magasságában helyezkedett el közvetlenül a Duna-parton.

Ez az új, de máris nagyon kedvelt nyári mozi rendkívül kellemes helyen, közvetlenül a Dunaparton van és így már csak kedvező fekvése miatt is, fokozottan népszerű a budai közönség előtt. (…)
A Budai Kertmozi azonkívül, hogy mindig kitűnő műsorokat mutat be, rendkívül kellemes helyen, közvetlenül a Dunaparton játszik és képeit Fricsay Richárd honvédzenekara kíséri

- írták a Pesti Hírlap 1926. július 20-21-i lapszámokban.  

Hetente háromszor volt vetítés hétfőn, szerdán és pénteken, esténként 20 és 22 órakor kezdődtek a filmek. Az élőzenével kísért némafilmek hangulatos kikapcsolódási lehetőséget jelentettek az akkori budapesti nagyközönség számára, azonban 1931-ben - gyakorlatilag a némafilmkorszak végeztével, a hangos filmek elterjedése miatt - a mozi korszerűtlenné vált és ideiglenes bezárt.

Június 19-én, szombaton nyitják meg a Budai Kertmozit a Bem-rakpart 18. szám alatt. Az előadások minden szombaton és vasárnap este 9 órakor kezdődnek

- írta meg a Szabad Nép 1954. június 19-i száma.

Budai Kertmozi a szocializmusban (Fotó: egykor.hu)

A fenti hírlap tudósítás is bizonyítékul szolgál, hogy a háború után ,1954-ben - immáron az akkori hangosítási-technológiai színvonalnak megfelelően működtetve -  ugyanúgy Budai Kertmozi néven nyitották újra a mozit a Bem rakpart 17. szám alatt, ahol egészen a rendszerváltásig üzemelt, amikor is 1990. szeptember 19-én, egy utolsó vetítéssel végleg bezárt, a helyén az art’otel szálloda épült.

No, de visszatérve a jelenbe és a Budavári Kertmozira az eddig megadott szeptemberi időpontok és filmek a következők:

• Szeptember 01. vasárnap 20:00 Macskafogó,

• Szeptember 03. Kedd 20:00 Mamma Mia!

• Szeptember 04. Szerda 20:00 Yesterday

• Szeptember 05. Csütörtök 20:00 Top Gun Maverick

• Szeptember 08. Vasárnap 20:00 Időről Időre

• Szeptember 19. Vasárnap 20:00 Kapj el ha tudsz!

Mi már alig várjuk az őszi szezont és biztosan ott leszünk néhány vetítésen. Az előadásokra itt lehet helyet foglalni!

Vetítés a Budavári Kertmoziban (Fotó: NagyonVár)
Ezen a napon sújtott le a hóhér Hunyadi Lászlóra a budavári Szent György piacon
Ezen a napon sújtott le a hóhér Hunyadi Lászlóra a budavári Szent György piacon

A királyi tanács minden törvényes formaságot mellőzve politikai alapon ítélte fővesztésre gyilkosságért és felségárulásért Hunyadi Lászlót. Az ifjút 1457. március 16-án estefelé végezték ki a budavári Szent György piacon, a mai Dísz téren. A bakónak csak negyedszerre sikerült László fejét elválasztania a testétől. A szokásjog alapján kegyelem járt volna Hunyadinak, a hóhér azonban -parancsra ugyan - negyedszer is lesújtott.

115 éve született minden idők legnagyobb vívózsenije, Gerevich Aladár
115 éve született minden idők legnagyobb vívózsenije, Gerevich Aladár

1910. március 16-án született a hétszeres olimpiai aranyérmes, tizennégyszeres világbajnok, harmincnégyszeres magyar bajnok sportlegenda. Minden idők legeredményesebb magyar sportolója a Krisztinavárosban élt, otthona itt volt az Attila úton. Cikkünkkel a halhatatlan sportolóra emlékezünk.

„Álmomban egy haza képét láttam, mellyet ébren nem felejthetek” – az író, akit a forradalom szabadított ki börtönéből
„Álmomban egy haza képét láttam, mellyet ébren nem felejthetek” – az író, akit a forradalom szabadított ki börtönéből

Ácsteszér, egy bakonyi falvacska jobbágysorából, ráadásul szlovák anyától és horvát apától született. Eredetileg takács vagyis vászonszövő volt, majd Budán immáron felnőttfejjel kezdte meg iskoláit, huszonnégy évesen lett elsőéves gimnazista, így egyetemi tanulmányait közel harmincéves korábban kezdte el. Tehetsége, szorgalma és igazságkeresése azonban egészen a forradalom csúcspontjára repítette, amikor a forradalmi hevület és a hatalom ellen összefogott, újjáéledő nemzet kiszabadította március idusán budavári börtönéből, s diadalmenetet tartva ünnepelte őt. Cikkünkkel a napjainkban méltatlanul keveset említett Táncsics Mihályra emlékezünk.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.