Szeptemberben is lesz Budavári Kertmozi az Oroszlános Udvarban!

Szeptemberben is lesz Budavári Kertmozi az Oroszlános Udvarban!

Korábban már beszámoltunk róla, hogy az idei fővárosi kulturális élet egyik legnagyobb újdonsága a Budavári Kertmozi volt. A kiváló kezdeményezésnek köszönhetően idén sikerült magyar fiatalokkal megtölteni a Budavári Palota szíveként méltatott Oroszlános Udvart. A magyar főváros egyik legkülönlegesebb helyszínén nyílt meg ugyanis a magyar fiatalok egyik új kedvenc helye, az Oroszlános Udvar, ahol nyár óta hetente több alkalommal is óriáskivetítőn nézhetünk kultfilmeket.

Pedig a kertmozi Budán sem újdonság. 1926-ban nyitották meg a Budai Kert-Mozgót, illetve a Budai Kertmozit az akkori Margit rakpart 16-17. címen, ami a mai Szilágy Dezső tér magasságában helyezkedett el közvetlenül a Duna-parton.

Ez az új, de máris nagyon kedvelt nyári mozi rendkívül kellemes helyen, közvetlenül a Dunaparton van és így már csak kedvező fekvése miatt is, fokozottan népszerű a budai közönség előtt. (…)
A Budai Kertmozi azonkívül, hogy mindig kitűnő műsorokat mutat be, rendkívül kellemes helyen, közvetlenül a Dunaparton játszik és képeit Fricsay Richárd honvédzenekara kíséri

- írták a Pesti Hírlap 1926. július 20-21-i lapszámokban.  

Hetente háromszor volt vetítés hétfőn, szerdán és pénteken, esténként 20 és 22 órakor kezdődtek a filmek. Az élőzenével kísért némafilmek hangulatos kikapcsolódási lehetőséget jelentettek az akkori budapesti nagyközönség számára, azonban 1931-ben - gyakorlatilag a némafilmkorszak végeztével, a hangos filmek elterjedése miatt - a mozi korszerűtlenné vált és ideiglenes bezárt.

Június 19-én, szombaton nyitják meg a Budai Kertmozit a Bem-rakpart 18. szám alatt. Az előadások minden szombaton és vasárnap este 9 órakor kezdődnek

- írta meg a Szabad Nép 1954. június 19-i száma.

Budai Kertmozi a szocializmusban (Fotó: egykor.hu)

A fenti hírlap tudósítás is bizonyítékul szolgál, hogy a háború után ,1954-ben - immáron az akkori hangosítási-technológiai színvonalnak megfelelően működtetve -  ugyanúgy Budai Kertmozi néven nyitották újra a mozit a Bem rakpart 17. szám alatt, ahol egészen a rendszerváltásig üzemelt, amikor is 1990. szeptember 19-én, egy utolsó vetítéssel végleg bezárt, a helyén az art’otel szálloda épült.

No, de visszatérve a jelenbe és a Budavári Kertmozira az eddig megadott szeptemberi időpontok és filmek a következők:

• Szeptember 01. vasárnap 20:00 Macskafogó,

• Szeptember 03. Kedd 20:00 Mamma Mia!

• Szeptember 04. Szerda 20:00 Yesterday

• Szeptember 05. Csütörtök 20:00 Top Gun Maverick

• Szeptember 08. Vasárnap 20:00 Időről Időre

• Szeptember 19. Vasárnap 20:00 Kapj el ha tudsz!

Mi már alig várjuk az őszi szezont és biztosan ott leszünk néhány vetítésen. Az előadásokra itt lehet helyet foglalni!

Vetítés a Budavári Kertmoziban (Fotó: NagyonVár)
Az utolsó aranyágacska - 1301-ben ezen a napon halt ki az Árpád-ház Budán, a Várban
Az utolsó aranyágacska - 1301-ben ezen a napon halt ki az Árpád-ház Budán, a Várban

Az utolsó Árpád-házi uralkodónkat, III. Andrást (1265-1301) 1290. július 23-án, alig 25 évesen koronázták királlyá. A korábban törvénytelen születésűnek bélyegzett, majd később mégis királyi hercegként nevelt, s trónra emelt uralkodó mindent elkövetett az ország békéjének megteremtéséért, hatalma megszilárdításáért. Hirtelen halála itt, Budaváron történt, s végső nyugalomra is ide helyezték.

Félezredéves királyi frigy: éppen a mai napon tartották a lakodalmat a Várban
Félezredéves királyi frigy: éppen a mai napon tartották a lakodalmat a Várban

II. Lajost még apjának, II.Ulászlónak (1456-1516) dinasztiaépítésének jegyében koronázták magyar királlyá két éves korában, s ekkor már megkötötték a Habsburg-Jagelló házassági szerződést is, amelynek értelmében a Brüsszelben 1505. szeptember 17.-én - I. Fülöp kasztíliai király, valamint Kasztíliai (Őrült) Johanna gyermekeként - megszületett Ausztriai Mária volt az ifjú király jövendőbelije. 1522. január 13-án, tehát több mint egy félévezreddel ezelőtt éppen ezen napon a két fiatal oltár elé állt Budán, s frigyüket királyi lakodalommal ünnepelték meg.

Miben látta az élet értelmét Márai Sándor? Egy januári írásában árulta el titkát…
Miben látta az élet értelmét Márai Sándor? Egy januári írásában árulta el titkát…

1938-ban jelent meg a Mikó utca-Logodi utca sarokházában élő író, Márai Sándor (1900-1989) A négy évszak című kötete, amely részben az öt évvel később kiadott Füves könyv előzményének tekinthető. A prózai epigrammákat, sztoikus bölcsességeket, lakonikus gondolatokat csokorba szedő gyűjtemény lírikus hangvétele prózaversekké hajlítják a költői igényességgel, mégis rím nélküli, de abszolút hallással megkomponált mondatokat. Ebből idézzük most Márai különleges, január kapcsán megfogalmazott gondolatait, amelyek elvezetnek bennünket az író legmélyebb, lételméleti fejtegetéseihez, amelyben arra próbál választ találni és adni, hogy mi az élet értelme.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.