Múltról mesélő kövek a budai hegyvidéken: séta Mátyás király vadászkastélyához

A kastély és a kápolna romjainak megtalálása óta sok évtized telt el, de a fővárosnak ez a jelentős történelmi helyszíne sajnos aránylag kevéssé vált ismertté. Tavaly óta viszont végre rendszeres időközönként látogatható a terület, ahol nemrég újabb régészeti ásatást is végeztek. Az elhagyatottságából ébredező nyéki romkertbe a Budai Várséták keretében, a Várkapitányság munkatársának kalauzolása mellett látogatott el a PestBuda.

A budai hegyvidék izgalmas pontjai az árnyas fák alatt szerényen meghúzódó középkori emlékek. Mint a cikk szerzője, Flier Gergely írja, a Városkútnál, a budaszentlőrinci pálos kolostorrom mohás kövei közt vagy a Bátori barlang vasajtajánál az arra sétáló megérezhet valamit a történelem mélységeiből, s abból, ahogy őseink „belakták” a Budát körülölelő hegyek lankáit.

Ezeknek a középkori emlékeknek egyike a korábban Mátyás királynak tulajdonított vadászkastély Hűvösvölgyi út mellett található romja is, amely a fentieknél talán kevésbé ismert a nagyközönség számára. Mintha korábban nem lett volna igazán szándék e rendkívül értékes történelmi helyszín bemutatására, látogathatóvá tételére.

Az évtizedek során néha rendbe tették, védelmet nyújtó tetőt is emeltek fölé, végül időről-időre benőtték a gyomok az épületmaradványokat. Nemrég azonban felpezsdült itt az élet, újabb ásatást végeztek a területen, és jelenleg rendszeresen látogathatók a múltról mesélő kövek – vezetett séták keretében.

Kiss Henrietta, a Várkapitányság sétavezetője elmondta, három épület maradványai találhatók a területen. A vadászkastély, vagyis a szállást nyújtó lakópalota és a mellette álló fogadóépület romjai – utóbbiban egykor királyi lakomákat, fogadásokat tartottak –, valamint az ezektől mintegy 150 méterre lévő egykori királyi kápolna falmaradványai. Utóbbi épület körül tavaly ősszel régészeti feltárás folyt, melynek legfrissebb eredményeit az akkoriban induló séták résztvevői hétről-hétre megismerhették. A Várkapitányság és a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézet együttműködésében megvalósult feltárás eredménye érdekes és szemléletes képet adott a területről.

A nyéki vadászkastély megtalálása önmagában is izgalmas történet. Mivel Mátyás király híres nyéki vadaskertjéről és az itt álló pompás vadászkastélyáról egy Mátyás-korabeli írott forrás is beszámolt, a nagy uralkodónk személye iránt mindig lelkes hazai szakembereket és a nagyközönséget is erősen foglalkoztatta a kérdés: hol volt ez a vadaskert, és hol állt a vadászkastély?

Azt tudták róla, hogy Budától északra húzódott, de hol Pesthidegkút területére helyezték, hol pedig – tévedésnek ítélve az északi irányt – a Svábhegyre. Végül a magyar régészet egy roppant érdekes alakjának, az önmagát autodidakta módon régésszé átképző Garády Sándornak sikerült a kérdés tisztázása.

Az 1871-ben született Garády Sándor érdemeit hangsúlyozva Kiss Henrietta kiemelte, bár Garády eredetileg mérnök volt, önképzésének köszönhetően kiváló, elismert szakember lett, s több sikeres régészeti feltárás fűződik a nevéhez. Nyék kérdése őt is foglalkoztatta, s ő is a korabeli forrásból indult ki és azt igyekezett helyesen értelmezni – mint csakhamar kiderült, sikerrel. Garády Sándor Mátyás történetírójának, Bonfininek azokat a sorait vette alapul, amelyben az itáliai mester ezt írja Mátyás kapcsán:

„Úgyszintén Buda határában egy másik külvárosi palotája is volt a harmadik mérföldkőnél, ahol erdei vadaknak valóban terjedelmes vadaskertjei voltak láthatók”.

Nagy segítség volt Garády számára a „a harmadik mérföldkőnél” kitétel, melyet – mivel a vadászkastély Budától északi irányba volt – a Bécsi kaputól kellett számolni: le a budai Várhegyről, majd az Ördögárok vonalán és tovább a Solymár irányába tartó ősi útvonal, a mai Hűvösvölgyi út mentén. Ezen a tájon csakhamar rábukkant a vadaskert kőkerítésének még mindig meglévő falmaradványaira, melyek jelölését egyébként XVIII. századi térképeken is megtalálta.

A vadászkastély helyszínét egy későbbi forrás, Oláh Miklós leírása pontosította. Garádynak a szájhagyomány is segítségére volt: bármilyen furcsa is, Mátyás halála után több mint négy évszázaddal a terület háztulajdonosainak szóbeszéde a kastély feltételezett helyéről végül igaznak bizonyult.

A teljes cikk a linkre kattintva érhető el.

A cikkben szereplő, illetve más tematikus sétákra a Budai Várséták oldalán lehet jelentkezni.

‍

Nyitókép: A nyéki vadászkastély és királyi kápolna romjai (Fotó: Várkapitányság)