Gróf Széchenyi István, minden idők egyik legnagyobb magyar államférfija, leginnovatívabb magyar politikus, a Magyar Tudományos Akadémia megalapítója, akinek nevéhez számos olyan kezdeményezés kapcsolódik, amely ma is meghatározza a Budai Vár, illetve egész Budapest látképét. A gróf történelmi jelentőségéről mindent elárul, hogy legkérlelhetetlenebb politikai ellenfele, maga Kossuth Lajos nevezte elsőként őt „a legnagyobb magyarnak”.
Több mint száz kulturális rendezvényt tartanak idén a magyar–török kulturális évadban. A nagyszabású eseménysorozattal mindkét országban megünneplik Magyarország és Törökország 1923-as diplomáciai kapcsolatfelvételének 100. évfordulóját. Hétfőn az Országos Széchényi Könyvtárban nyílt kiállítás.
Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is közösen emlékezik meg az I., II. és XII. kerületi önkormányzat, V. Naszályi Márta, Őrsi Gergely és Pokorni Zoltán polgármesterek közösen emlékeznek az ostrom katonai és civil áldozataira, illetve Budapest ostromának tragikus végjátékáról.
Ma már mi sem természetesebb, mint hogy az arra járó könnyedén legurít egy italt a Várban, például Budapest legszebb teraszán, Savoyai Jenő lovasszobránál, ám nem volt ez mindig ilyen egyszerű. Amikor IV. Béla megalapította Budát, a város még csak a Várhegy tetejét jelentette, ahová nem volt könnyű feljuttatni a vizet. Az évszázadok alatt ebben szerepet kapott lovas kocsi, ciszterna, átemelő, szivattyú és nem egy tehetséges mérnök. Köztük volt Kempelen Farkas is, aki a Budavári Palota vízellátásában jelentős változást hozott.
A kísértethistóriák rajongói szerint többel is. De még Petőfi Sándor is költeménybe foglalta, hogy “ki jár fönn Szent György piacán”.
Korábban mi is hírt adtunk az MNG TechnoCool. Új irányok a kilencvenes évek magyar képzőművészetében (1989-2001) című kiállításáról. A kiállítás egyik szervezője Petrányi Zsolt, művészettörténész 2011 óta a Magyar Nemzeti Galéria Jelenkori Gyűjteményének vezetője, több XX. század második felével foglalkozó, illetve kortárs kiállítás rendezője. Vele beszélgettünk a néhány nap múlva lezáruló kiállítás kapcsán.
A Várkert Bazár Rejtélyes történelem c. programja kevésbé ismert, vagy sokszor ismertnek vélt, ám tévhitekkel övezett történeti témák nyomába eredve vizsgálja a magyar múlt válogatott témáit. Most éppen a Horthy család van terítéken.
A Tabánban évszázados hagyományokkal rendelkező Mélypince vendéglő, kiskocsma fontos szereplője volt a budai éjszakáknak. Többek között Krúdy Gyula törzshelye volt, de sűrűn járt ide Ady, Márai, Szerb Antal vagy éppen A nap lovagja írója, Bródy Sándor is.
A magyar akadémikus történeti festészet egyik legjelentősebb alakjára, Benczúr Gyulára emlékezünk, aki 180 éve, 1844. január 28-án látta meg a napvilágot. Benczúr életműve nem csak úgy kötődik a Várhoz, hogy egyik legismertebb műveként megfestette Budavár visszavételét, hanem azáltal is, hogy több festményét is a Budavári Palotában, a Magyar Nemzeti Galériában őrzik.
Köztudott, hogy a farsangi időszak vízkereszttől húshagyókeddig tart, ezt az időszakot hívták később báli szezonnak, amikor is a városok lakói álarcosbálokkal, farsangi mulatságokkal vészelték át a hosszú, fagyos, téli időszakot. Az európai nemesség már az 1600-as években így, jelmezekbe öltözve, pazar, fényűző lakomákon múlatta az időt, amely a XVIII. századra már a városi polgárok között is általánossá vált.
A 2016-ban Hieronymus Bosch halálának 500. évfordulójára készült film festő legismertebb művét, a madridi Prado Múzeum életmű-kiállításán bemutatott Gyönyörök kertjét állítja a középpontba.
Még a mai napon, illetve utoljára még szerdán lehet megtekinteni a Magyar Nemzeti Galéria különleges és nagysikerű előadását.
Már az első napokban is rendkívül népszerű volt a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum Kádár (játék)katonái - Játék és hatalom című időszaki kiállítása, mely egy izgalmas, a XX. századba repítő nosztalgikus játéktörténeti kalandozás. Szóval, bal-jobb, sorakozó, hiszen ez a kiállítás kicsiknek és nagyoknak egyaránt szuper program!
No, meg száj sem. Amikor ugyanis éppen nem marad tátva a panoráma láttán, akkor különlegesebbnél különlegesebb pezsgőkkel és borokkal lehet ingerelni benne az ízlelőbimbókat a Magyar Nemzeti Galéria első emeletén, aminek ez a pazar, városra néző helyisége a BudaBest terasz nevet kapta, és a hét elején fogadta az első vendégeit.
A Tokaji borvidék megkerülhetetlen alakja érkezik május 16-án este 7 órakor a Pasha Cafeba, az estet pedig Onczay Zoltán csellóművész kíséri majd. Ez azért izgalmas párosításnak ígérkezik.
Folytatódott Buda legújabb boros gasztronómiai kalandja, ahol nem csak a különböző, korábban kipusztultnak tartott magyar borfajtákat, de a mögöttük álló történeteket is megismerhette a Budai Borszalon közönsége. Az biztos, hogy az egykori magyar fajtáknak újabb rajongói, „bolondjai” lettek. Ők már jól tudják, hogy mi az a Csóka, Szerémi zöld, Tihanyi és Tarcali kék, Laska és Sárfehér. Önök tudják vajon?
Buda legújabb boros gasztrokalandjának, a Vibe & Wine-nak a következő eseményén a borokhoz való hozzáértést Szentesi József és az Egy bolond hármat csinál bormanufaktúra, a “vibe”-ot pedig Balogh Marianna népzenész és Bolya Mátyás biztosítják.
Megmondtuk: Buda legújabb boros gasztrokalandja, a Vibe&Wine nem egy eseménnyel készül, kapásból egy exkluzív klubot kínál a kincset érő nedű kedvelőinek, melynek hangulatos estéin nem csak az ízeket, hanem a mögöttük álló történeteket is megismerhetik a vendégek. Az ígérethez híven itt a következő borkóstoló.
Legyen igazságos döntetlen: mindkettő pazar volt. És már nem is kell sokat aludni a következőig.
Gróf Széchenyi István, minden idők egyik legnagyobb magyar államférfija, leginnovatívabb magyar politikus, a Magyar Tudományos Akadémia megalapítója, akinek nevéhez számos olyan kezdeményezés kapcsolódik, amely ma is meghatározza a Budai Vár, illetve egész Budapest látképét. A gróf történelmi jelentőségéről mindent elárul, hogy legkérlelhetetlenebb politikai ellenfele, maga Kossuth Lajos nevezte elsőként őt „a legnagyobb magyarnak”.
Ő tervezte többek között a Corvin téren álló Budai Vigadó, a Bécsi kapu téren álló Budavári evangélikus templom, illetve a Budavári Palotanegyedben található Honvéd Főparancsnokság, valamint a Honvédelmi Minisztérium épületét is. A cseh származású neves építész 1844. szeptember 20-án született Morvaországban, a választott hazája azonban Magyarország volt.
A most megáradt Duna látványa arra készteti a krónikást, hogy legalább röviden összegezze: az elmúlt évszázadok során mikor és hol kellett felmenőinknek szembenéznie a víz hatalmával. A Budai Vár esetében nyilván képtelenség lenne bármilyen árvízről is beszélni, azonban a Várhegy körüli területek számos alkalommal kerültek víz alá; a teljesség igénye és bármiféle tudományos igényesség nélkül ezekről az özönvizekről szól alábbi cikkünk.
Ide a Déli pályaudvar melletti krisztinavárosi Pálya utcai házba született Novák Vilmos néven 1894-ben, éppen 130 évvel ezelőtt. A család később átköltözött a közeli Pauler utcába, majd az ifjú festő itt a Várdombon található Budai Főreálban, a későbbi Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1912 tavaszán. 1913-ban a lapok már Aba-Novák Vilmos néven említik, mint a Képzőművészeti Főiskola tehetséges növendékét egy kiállítás kapcsán.
A keresztény seregek élén harcoló Savoyai Jenő (1663-1736) herceg 1697. szeptember 11-én – immáron a Szent Szövetség keresztény hadainak fővezéreként - a Tiszán átkelő törököket úgy megverte Zentánál, hogy közel harmincezer török maradt a csatatéren. Noha Savoyait a budavári diadal miatt szoktuk méltatni, valójában ennek a győzelemnek állít emléket a Róna József (1861-1939) alkotása, a Savoyai-teraszon álló lovasszobor.
Noha a Krúdy-család legendáriuma szerint az itáliai származású Crudiak egyik őse a Róma és Nápoly közötti Campobasso nevű városkából települt át Budára Mátyás király udvarába, Beatrice királyné szakácsaként, azonban Krúdy nem volt- a szó gasztronómiai értelmében véve – ínyenc, az egyszerű, de ízletes ételeket szerette. És így Latinovits Zoltán születésnapján mi más juthatott eszünkbe, mint Szindbád, s az író által ezerszer megidézett Tabán, Vendelin pincér és a gőzölgő húsleves cérnatésztával, no meg az a legendás velős csont.
Ha kimondom a szót, hogy Tabán, akkor egy hatalmas, fájó űr tátong a sokat olvasó budaiak szívében, akik Krúdy, Márai vagy Szerb Antal írásaiban olyan sok érdekes történet helyszíneként ismerték meg ezt a romantikus városrészt, amit ők maguk már sosem láthattak.
Ilyenkor szeptember elején, amikor a nyári zsibongó balatoni strandolások után az ember a Várhegy parkjaiban csöndesen sétálgat és a szellő fútta lombok között átszűrődő napsugár játékosan bújócskázó, el-elvakító fénye körül színes batikolt spanyolfalként jelennek meg a fák, mint sárgás-barnás-bordós lódenkabátba öltözött idős hölgyek és urak sziluettjei; ilyenkor megébred az ember lelkének legmélyén az örök elmúlást megidéző keserédes hangulat; s az ember szívébe beköszönt az ősz...
A magyar építészet egyik legkiemelkedőbb alakja, az első hazai építész-restaurátor 105 éve ezen a napon halt meg. Az Ő nevéhez fűződik többek között a János-hegyi Erzsébet-kilátó, a budavári Mátyás-templom, illetve Budapest egyik leghíresebb turisztikai nevezetessége, a neoromán Halászbástya.
Tegnap este a folyómentő teherautó című film akadálymentesített verziójának levetítésének adott otthont a Szent István Kávéház, amelyet a Narradívák csapatának köszönhetően hallás- és látássérültek is élvezhettek.
