A mai napon született a legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István
Ezen a napon született gróf Széchenyi István, minden idők egyik legnagyobb magyar államférfija és leginnovatívabb magyar politikusa, nem mellesleg a Magyar Tudományos Akadémia megalapítója, akinek nevéhez számtalan olyan kezdeményezés kapcsolódik, amely ma is jelentős mértékben meghatározza a Budai Vár, illetve egész Budapest látképét. A gróf történelmi jelentőségéről pedig szinte mindent elárul, hogy legkérlelhetetlenebb politikai ellenfele, maga Kossuth Lajos (1802-1894) nevezte elsőként őt „a legnagyobb magyarnak”.
Többek között a Pestet Budával elsőként összekötő állandó kőhidat is gróf Széchenyi István (1790-1860) álmodta meg és magát a Hídegyletet is ő alapította 1832. február 10-én. A munkálatok 1839-ben megkezdődtek az angol William Tierney Clark (1783-1852) tervei alapján, azonban a kivitelezés valódi - mai divatos kifejezéssel élve - operatív irányítója a skót származású Adam Clark (1811-1866) építésvezető volt.
A híd alapkövét 1842. augusztus 24-én Habsburg–Lotaringiai Károly főherceg (1833-1896), Teschen hercege rakta le. 1849-ben éppen a hídépítést finanszírozó bankár, báró Sina György (1783-1856) születésnapján, vagyis november 20-án adták át az azóta a magyar főváros egyik jelképévé vált Széchenyi lánchidat.
Egyébként magának Széchényinek itt, a mai Lánchíd utca 8-10. szám alatt volt egy telke, erre egy kisebb palotát is építettek még 1815 körül. A „legnagyobb magyar” telkét megöröklő fiú, gróf Széchenyi Béla (1837-1918) koronaőr, Széchenyi Ödön bátyja emeltetett egy háromszintes, neoreneszánsz palotát 1883-ban, a kor legnagyobb építészmesterének, Ybl Miklósnak (1814-1891) a tervei szerint. Érdekes adalék, hogy a palotával szemben - a Lánchíd utca 19. alatt - a grófi család istállója állt. A II. világháború szovjet ostroma természetesen a palotát sem kímélte, de a bombatalálatok nem voltak annyira súlyosak, hogy bontásra ítéljék az épületet, végül 1945 májusában mégis felrobbantották.
A Széchenyi-család másik ágának nem messze innen, a Várnegyedben volt a palotája, amely ma is látható az Úri utca 8. szám alatt. Az eklektikus épület íves kapuja fölött ma is látható a család kilencgyöngyös grófi címere. A palota 1903-ban nyerte el mai alakját, amikor a korábbi neogótikus épületet Hauszmann Alajos (1847-1926) tervei alapján átépítették gróf Széchenyi Gyula (1829-1921), akkori külügyminiszter számára. Később itt élt gróf Széchenyi Zsigmond (1898-1967) magyar vadász, utazó, író is.
De gróf Széchenyi István (1791-1860) fogalmazta meg elsőként, 1842-ben a Budai Váralagút ötletét is, mint írta:
Két párt áll szemben egymással. Ebből következően az aláírások nem haladnak túlontúl gyorsan: Az egyik párt, élén néhány budaival, a dolog műszaki kivitelezését hazánkfia kezébe kívánná letenni, míg jómagam és a báró is nem kívánunk tudni kísérletező mesterekről, hanem az ügy Ön általi irányítását kívánjuk. A részvények ára 10 sterling font egyenkint, és úgy mondják, hogy igen hasznot hajtó vállalkozás lesz, nem tudom, mit gondoljak róla, de meglehet, néhányat tán Önnek is át kellene vennie.
Gróf Széchenyi István végül Adam Clarkot nevezte ki az Országos Közlekedési Bizottság tanácsosának 1847-ben. Végül 1853. február 10-én, egy csütörtöki napon kezdték el építeni a Budai Várhegy alatt Budai Váralagutat Clark Ádám tervei szerint. A Lánchíd így vált teljes értékűvé, így teremtett végül Pest és Buda között közvetlen kapcsolatot. Addig ugyanis a Várhegy megkerülésével lehetett csak az újonnan épült, Pestet Budával összekötő Lánchidat megközelíteni a Krisztinaváros, a Tabán, illetve a Hegyvidék felől.
A budai várhegy keresztülfuratik, éppen a Lánchíddal szemközt, ezentúl a Krisztina városba egyenes úton fogunk juthatni. A dolog több mint bizonyos, a terv kész, az egylet megalakult, a kivitel gyerekség.
- írta a munkálatok kapcsán Jókai Mór (1825-1904).
Kevesen tudják, de a Budavári Sikló ötlete is a Széchenyi-családhoz köthető. Igaz, nem István, hanem a „legnagyobb magyar” másik fia, Széchenyi Ödön (1839-1922) volt a kezdeményezője. De a későbbi pasa alapította a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Egyletet is. A Budavári Siklót francia példa alapján álmodta meg, aki párizsi útja során találkozott az Eiffel-torony gőzhajtású felvonójával. Siklóvasútra azonban egyedül Lyonban láthatott példát, tehát az ötletet, hogy a Várhegy Dunára nyíló lejtőréje siklóvasút épüljön, feltehetően az akkor már működő lyoni Funiculaire de la rue Terme ihlette.
Az Országos Széchényi Könyvtár csak 1985-ben költözött be a palota krisztinavárosi szárnyába, a Szent György térre, de ne felejtsük el, hogy maga a közintézmény gróf Széchényi Ferenc (1754-1820) kezdeményezéseként, 1802. november 25-én, mintegy 15 000 példányszámú magánkönyvtárából alapíttatott.
Szóval, ha a gróf Széchenyi-családról van szó, akkor ezer szállla köthető a Várhoz, a Várnegyedhez, az I. kerülethez.
Az utolsó Árpád-házi uralkodónkat, III. Andrást (1265-1301) 1290. július 23-án, alig 25 évesen koronázták királlyá. A korábban törvénytelen születésűnek bélyegzett, majd később mégis királyi hercegként nevelt, s trónra emelt uralkodó mindent elkövetett az ország békéjének megteremtéséért, hatalma megszilárdításáért. Hirtelen halála itt, Budaváron történt, s végső nyugalomra is ide helyezték.
II. Lajost még apjának, II.Ulászlónak (1456-1516) dinasztiaépítésének jegyében koronázták magyar királlyá két éves korában, s ekkor már megkötötték a Habsburg-Jagelló házassági szerződést is, amelynek értelmében a Brüsszelben 1505. szeptember 17.-én - I. Fülöp kasztíliai király, valamint Kasztíliai (Őrült) Johanna gyermekeként - megszületett Ausztriai Mária volt az ifjú király jövendőbelije. 1522. január 13-án, tehát több mint egy félévezreddel ezelőtt éppen ezen napon a két fiatal oltár elé állt Budán, s frigyüket királyi lakodalommal ünnepelték meg.
1938-ban jelent meg a Mikó utca-Logodi utca sarokházában élő író, Márai Sándor (1900-1989) A négy évszak című kötete, amely részben az öt évvel később kiadott Füves könyv előzményének tekinthető. A prózai epigrammákat, sztoikus bölcsességeket, lakonikus gondolatokat csokorba szedő gyűjtemény lírikus hangvétele prózaversekké hajlítják a költői igényességgel, mégis rím nélküli, de abszolút hallással megkomponált mondatokat. Ebből idézzük most Márai különleges, január kapcsán megfogalmazott gondolatait, amelyek elvezetnek bennünket az író legmélyebb, lételméleti fejtegetéseihez, amelyben arra próbál választ találni és adni, hogy mi az élet értelme.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
