„Akinek humora van, mindent tud, akinek nincs, az mindenre képes” - 20 éve nincs köztünk a „kis Kabos”
Kabos László már kisgyermekként bohóc akart lenni; imádott nevetni és nevettetni. Még talán akkor is mosolyra görbült a csontsovány, tífuszos „kis Kabos” szája, amikor a szövetséges erők vele együtt felszabadították a mauthauseni koncentrációs tábort. Élete egy jelentős részében itt, az I. kerületben élt.
Kabos László eredetileg Krausz László néven született Sárváron 1923. szeptember 28-án. A Kabos nevet csak később távoli rokona, a neves színész és komikus, Kabos Gyula tiszteletére vette fel. A született nevettető hamar Pestre került és kabarészínész lett. Hogy ez hogyan történt, arról ő maga mesélt 1978-ban A Hét című hetilap április 8-án megjelent hasábjain:
Beiratkoztam tehát a néhai Bálint Lajos, a jó Lulu bácsimagán színiiskolájába s itt sajátítottam el a pályához szükséges tudnivalókat. Beteljesedés előtt állt hát az a régi álmom, hogy végre az igazi festett deszkákon is bizonyíthassam színészi rátermettségemet... És hogy hogyan lettem mégis kabarészínész? Nos, említettem már, hogy mindenáron drámai színész szerettem volna lenni. Lulu bácsi magániskolájának elvégzése után az akkori Magyar Színházba jelentkeztem meghallgatásra. A bizottság előtt aztán III. Richárd egyik legsúlyosabb monológját adtam elő nagy önbizalommal. S hogy milyen eredménnyel? Nos hát olyan röhögés fogadta érzelmes produkciómat, hogy egy hét múlva már szerződés kínált a kabaréiról oly híres Pódium Színpad. Ott is maradtam egészen a Nagy Megpróbáltatás kezdetéig, majd pedig az államosításkor megalakult Vidám Színpadnak lettem megbecsült tagja.
Kevesen tudják, de a Jászai Mari-díjas színész sokáig itt, az Erzsébet-híddal szembeni tabáni lakásában lakott, majd innen költöztek fel közösen az Orbán-hegyre feleségével Urbán Erika (1949-2021) színésznővel, akivel 1971 és 2004 között élt.
A „vörös Kabos” volt az, aki hölgyek társaságában sokszor elmondta félig komoly viccecskéjét, mely így szólt:
Még mindig szeretem a női nemet. Még jobban a női igent.
A gége-, illetve hangszál-betegséggel harcoló színész 2004. szeptember 22-én combcsonttöréssel került be a budai Szent János Kórházba. Pár napra rá ebéd után lepihent és örökre elaludt. Ennek éppen 20 éve, 2004. szeptember 26-án hagyta itt a földi világot. A „kis Kabost” az óriás nevettetőt a Kozma utcai izraelita temetőben helyezték örök nyugalomra.
Az első magyar mérnöknő 1899. március 8-án született eredetileg Polák néven egy hétgyermekes zsidó családban. A gabonakereskedő édesapa mindent megtett azért, hogy fiaihoz hasonlóan lányai is tanulhassanak, majd diplomát szerezhessenek. Ennek eredményeképpen az első magyar mérnöknő testvérei közül ketten – Vilma és Margit - orvosnők lettek, míg Berta tanárnőként végzett. Férje, Fischer József mellett, együtt dolgozott a modern magyar építészet legnagyobbjaival: Breuer Marcellal, Hajós Alfréddal és Molnár Farkassal is. Az első kerületben az Attila út 127, a Toldy Ferenc utca 1/b. alatt található társasházat, illetve egy Derék utcai lakóházat is tervezett. Idén májusban lesz éppen ötven éve, hogy New Yorkban örökre lehunyta szemét.
Leesett a hó, az egész táj fehérbe borult. A gyerekek által legkedveltebb téli szórakozási lehetőségek közül a szánkózás ilyenkor előkelő helyen szerepel. Nem csak most, hanem évszázadok óta. Ha festményeket nem is, de fotókat tudunk mutatni a szánkózás élményéről, egészen 1945-től. Nézzék csak!
Noha Radnóti Miklós (1909-1944), a tragikus sorsú magyar költőzseni sosem élt a Várban, azonban sok időt töltött a budai Hegyvidéken és számtalanszor megfordult itt, a Várnegyedben is. A magát következetesen „magyar költőnek” nevező, éppen 80 éve meggyilkolt Radnóti a modern magyar költészet egyik legkiválóbb képviselője volt. Ezennel egy rövid, Január címen megjelent költeményével köszöntjük az új évet.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
