180 éve született a kiváló magyar építész, Kallina Mór

Az építészetet a prágai műegyetemen tanulta, majd a Monarchia állampolgáraként a Bécsi Képzőművészeti Akadémián folytatta tanulmányait. Itt Bécsben kezdett el dolgozni is Otto Koloman Wagnernél ((1841-1918) a bécsi akadémikus építőművészet kiemelkedő jelentőségű XIX. századi megújítójának, osztrák építész irodájában.  

‍

1870-ben a bécsi építészeti iroda a Pesti Izraelita Hitközség felkérésére tervezte meg a Statusquo Ante néven ismert felekezet és közösség Rumbach Sebestyén utcai zsinagógáját. Így került Kallina Mór a magyar fővárosba, amelybe azonnal beleszeretett. A neoreneszánsz építőművész polgárosodó és aranykorát élő Budapesten hamar megtalálta számításait, rengeteg megrendelést kapott eleinte jellemzően bérpaloták, illetve közintézmények építésére. Az Országházra kiírt tervpályázaton - Steindl Imre és Hauszmann Alajos mellett – bekerült az első három helyezett közé tervével, végül Steindl pályázata nyert. A mi szempontunkból Kallina Mór azért is fontos, mert a Várnegyedben több jelentős épület is a nevéhez köthető.

‍

A hamarosan magyar állampolgárságot kérvényező és megkapó építész megnősült; Schmidt Annával (1848–1911) házasságából hamarosan három gyermek is született: Irma, Anna és Géza. Legidősebb lánya később feleségül ment a fiatal és tehetséges építészhez, a temesvári születésű Árkay Aladárhoz (1868-1932), aki a két világháború közötti magyar építészet egyik legtöbbet foglalkoztatott tervezője volt. De Kallina Mór fia is építész lett, érdekes történelmi adalék, hogy Kallina Géza Sándor (1883- 1942) felesége Szendrey Margit (1886–1945) tanítónő volt, aki Szendrey János (1857-1927) régész, történész, művészettörténész lánya volt. Kallina Mór később elsősorban vejével indult együtt számos építészeti pályázaton indult, így nyerték meg a Budai Vigadóra kiírt pályázat első díját is, amit aztán közösen kiviteleztek.

A Vigadó mellett két legtekintélyesebb munkája a Magyar Királyi Honvédelmi Minisztérium palotája volt és a Dísz téren felépült Honvéd Főparancsnokság épülete volt. A funkcionálisan egymáshoz illő eredetileg egymásba ért. Míg a Honvédelmi Minisztérium bejárata. Ez utóbbi 1897-re készült el és a Magyar Királyi Honvéd Főparancsnokságnak adott otthont. A Nemzeti Hauszmann Programnak köszönhetően hamarosan mindkét épület újjászületik.

‍

A Dísz tér és a Szent György tér közötti területen elhelyezkedő neoreneszánsz stílusú, patinás épület tetőszerkezete a II. világháborúban megsérült. Jóllehet a sérülések korántsem voltak végzetesek, 1949-ben mégis rommá nyilvánították, és 1962-re fokozatosan visszabontották az első emelet magasságáig. 2012-2014 között az épület részleges felújításon esett át: külső homlokzatát megtisztították, a főbejárat korhű kaput kapott, és az előcsarnok reneszánsz ízlést tükröző díszítését is sikerült rekonstruálni. A jelenlegi tervek szerint az épület eredeti magasságában a Vár látogatóközpontjaként születik újjá, turisztikai és kulturális funkciókkal, kiállító- és rendezvényterekkel bővül. A Dísz tér irányába néző homlokzat visszakapja eredeti formáját, a Szent György tér felé eső rész pedig egy modern kiegészítést kap, ami harmonizálni fog a tér reprezentatív épületeinek megjelenésével.

- írják a Várkapitányság szakemberei a Főparancsnokság épületének rekonstrukciója kapcsán a Nemzeti Hauszmann Program honlapján.

‍

Nem mellesleg neki köszönhetjük Szent Gellért Erzsébet-híd felé néző szobrát a Gellért hegy oldalában. Kallina Mór 1913. május 5-én halt meg Budapesten, sírja a Fiumei Úti Sírkertben található. Életében elérte azt, amiről az emberek többsége álmodik: életében ércnél is maradandóbbat alkotott.

‍

‍

‍

‍