A magyar irodalom „poeta doctus”-itt a Krisztinavárosban élt, az Attila úton két házban is lakott, majd élete utolsó évében a Logodi utcában talált mentsvárra feleségével, Török Sophieval (1895-1955) illetve nevelt lányukkal, Babits Ildikóval (1928-1982).
200 éve, január 22-én tisztázta le a Himnusz szövegét Kölcsey Ferenc. Erre emlékezve tartották meg a Várkert Irodalom Aposztrófsorozatának évadnyitó alkalmát, amelynek fókuszában a zene, az irodalom és izgalmas,humoros, egyben a kulisszák mögé való betekintést engedő személyes történetek által megvilágított Himnusz állt.
A magyar kultúra napja alkalmából telt ház előtt idézték meg a két éve elhunyt Kossuth- és József Attila-díjas erdélyi magyar író, költő életművét. A január 23-án, hétfőn 18 órakor kezdődő kulturális rendezvénynek - a Versünnep Irodalmi Szalon keretein belül - a Budavári Palotanegyedben található Oroszlános Udvarból nyíló Szent István Kávéház adott otthont.
Ami az egyiknek kacat, az a másikak érték lehet – egy mondatban így foglalható össze talán legjobban, hogy mi a bolhapiac lényege. Ezt élhetik át azok, akik február 4-én szombaton, 9 és 13 óra között ellátogatnak a Virág Benedek Házba.
Egyáltalán nem túlzás azt állítani, hogy a Várban sétálni felér egy történelemórával. Egy hagyományos, iskolai 45 perchez képest annyi az izgalmas különbség, hogy számos történelmi eseménnyel, ténnyel, személlyel, pontosabban annak emlékével nem pusztán a tanár szájából hallunk, a tankönyv papírjain olvasunk, hanem a maga fizikai valóságában találkozhatunk.
A Magyar Nemzeti Galériában működő Kortárs Kávéház egy fiatal, feltörekvő művésznek adott lehetőséget, hogy bemutassa alkotásait a modern művészet iránt érdeklődőknek. Fekete Dávid az absztrakt, a modern, a posztmodern, illetve a trash irányzat kedvelője, művei benyomások kivetülései. Az ifjú alkotó kiállításának megnyitójára nagyon sokan kíváncsiak voltak január 20-án este, de aki erről az eseményről lemaradt, február 10-ig pótolhatja. Akár egy finom kávé elfogyasztása közben.
„Azt mondd meg nékem, hol lesz majd lakóhelyünk/ Maradunk itt, vagy egyszer majd továbbmegyünk?/ Itt van a város, vagyunk lakói/ Maradunk itt, neve is van: Budapest” – énekelte Cseh Tamás számtalanszor Budapest című dalának kezdősorait. Nos, a ’70-es évek legelején másfél évig itt, a budai Várhegy lábánál fekvő Vízivárosban éltek és írták ikonikus dalaikat barátjával és szerzőtársával, Bereményi Gézával.
Noha Madách Imre vidéken, jellemzően Nógrádban töltötte életét, azonban áttételesen mégis több szálon kapcsolódott a Budai Várhoz. S noha a „sztregovai remete” élete sokak számára tragikusnak tűnhet, azonban Az ember tragédiájában saját maga adja meg a választ az emberi életen sajnálkozóknak: „Tragédiának nézed? nézd legott Komédiának, s múlattatni fog.” Éppen ma 200 éve született a legnagyobb magyar drámaíró.
Az eredetileg itt álló, 1944-ben elpusztult klasszicista épületet a méltán híres építész, Ybl Miklós tervezte gróf Lónyay Menyhért, dualizmus kori pénzügy-, honvédelmi miniszter, illetve miniszterelnök számára. A ’20-as években a báró hatvani Hatvany család vásárolta meg, azonban ’44-ben bombatalálatot kapott, majd lebontották. Az épület ma újra eredeti pompájában tündököl, melyben a Batthyány Alapítvány és az Aranybástya étterem kapott helyet.
Ahogyan az elmúlt években, úgy idén is az I., II. és XII. kerületi önkormányzatok együttműködésében megvalósuló eseménysorozattal emlékeznek meg a budai várnegyed történetének talán legtragikusabb napjairól, Budapest ostromának végjátékáról. A Budavári Önkormányzat minden érdeklődőt vár február 10-12. között az I. kerületi Kapisztrán téren.
Buda egyik leghangulatosabb boros gasztronómiai-kalandjának soron következő, december 5-i állomásán - az „Apák és fiúk” elnevezésű tematika keretében - egymás egyeneságon követő borásznemzedékek tagjai mutatkoznak be. Ezúttal a mindig nívós rendezvényen a szekszárdi Heimann Családi Birtok két Zoltánja, apa és fia mutatják be csodálatos boraikat a budai borbarátok legnagyobb örömére.
Egy hét múlva, november 23-án rendezik meg – idén immáron tizenkettedik alkalommal - a Hadik András Hagyományőrző Jótékonysági Bált a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium falai között. A jövő hét szombaton, 18 órától kezdődő Bál a Várkerület egyik fontos kulturális és jótékonysági eseménye. A Bál vendégei számos izgalmas program mellett megkóstolhatják az egykori híres huszártiszt, Hadik András kedvenc ételét a budavári Szent István Kávéház tálalásában, illetve megnézhetik a gimnáziumról szóló, általunk készített kisfilmet is.
Hámori Gabriella, Saly Noémi és Temesvári Bence, csakhogy három szereplőt említsünk a kerületi programok közül. Mindhármukkal a Márai Sándor Művelődési Házban találkozhatnak az érdeklődők. Ezeken kívül még számos további rendkívül ígéretes és változatos program közül választhatunk a Várkerület kulturális színtereinek novemberi programrepertoárjából.
Bűnügyi krónika a Budai Várban Ambrus Attilával és Csapó Csabával címmel hirdették meg a szervezők azt a kriminalisztika és bűnözéstörténeti sétát, amelynek a Táncsics börtönétől Mailáth országbíró meggyilkolásáig címet is adhatnánk. Az ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének egykori docense és a „Viszkis rabló” néven elhíresült egykori jégkorongos rendhagyó tematikus sétája a történettudomány és napjaink valóságának jól sikerült, érdekfeszítő kombinációja: hiteles történetmesélés és fesztelen sztorizás.
A Magyar Ezüst Érdemkereszttel kitüntetett, fiatal fotográfus lélegzetelállító képeivel egy különleges kiállítás keretében találkozhatunk a Budavári Palotanegyed két helyszínén is: részben a Karakas Pasa tornyában, részben pedig a Savoyai Teraszon. A szerdán megnyílt tárlaton közel száz fényképet csodálhatunk meg a népszerű fotós alkotásai közül egészen a december közepére tervezett finisszázsig.
Rizsavi Tamás, fotográfus képeivel egy különleges kiállítás keretében a Budavári Palotanegyed két helyszínén is találkozhatunk. A 2024. október 30-án 15 órától megtekinthető fotótárlaton közel száz fényképet láthatunk a népszerű fotós alkotásai közül. Spoilerezünk: a „Magasan a legjobb” címre elkeresztelt fotókiállításon biztosan mindenki talál magának egy kedvenc képet.
Ősszel is folytatódik a Budai Borszalon borkóstolós rendezvénysorozata. A Budavári Palotanegyed egyik leglüktetőbb, legkülönlegesebb vendéglátóhelye lett a tavalyi évben, az egykori budai méltóság, Karakas pasa tornyában megnyílt Pasha Café. A Csikós-udvaron elhelyezkedő tizenkét szögletű egykori ágyútoronyban megrendezett borkóstolók célja az is, hogy egy exkluzív budavári borklub jöjjön létre a kincset érő nedű kedvelőinek. A jövő hét csütörtökre meghirdetett rendezvényen a Tokaj Kikelet Pince háziasszonyának, Berecz Stéphanie borait ismerhetjük meg.
No, meg száj sem. Amikor ugyanis éppen nem marad tátva a panoráma láttán, akkor különlegesebbnél különlegesebb pezsgőkkel és borokkal lehet ingerelni benne az ízlelőbimbókat a Magyar Nemzeti Galéria első emeletén, aminek ez a pazar, városra néző helyisége a BudaBest terasz nevet kapta, és a hét elején fogadta az első vendégeit.
A Tokaji borvidék megkerülhetetlen alakja érkezik május 16-án este 7 órakor a Pasha Cafeba, az estet pedig Onczay Zoltán csellóművész kíséri majd. Ez azért izgalmas párosításnak ígérkezik.
Folytatódott Buda legújabb boros gasztronómiai kalandja, ahol nem csak a különböző, korábban kipusztultnak tartott magyar borfajtákat, de a mögöttük álló történeteket is megismerhette a Budai Borszalon közönsége. Az biztos, hogy az egykori magyar fajtáknak újabb rajongói, „bolondjai” lettek. Ők már jól tudják, hogy mi az a Csóka, Szerémi zöld, Tihanyi és Tarcali kék, Laska és Sárfehér. Önök tudják vajon?
Buda legújabb boros gasztrokalandjának, a Vibe & Wine-nak a következő eseményén a borokhoz való hozzáértést Szentesi József és az Egy bolond hármat csinál bormanufaktúra, a “vibe”-ot pedig Balogh Marianna népzenész és Bolya Mátyás biztosítják.
Megmondtuk: Buda legújabb boros gasztrokalandja, a Vibe&Wine nem egy eseménnyel készül, kapásból egy exkluzív klubot kínál a kincset érő nedű kedvelőinek, melynek hangulatos estéin nem csak az ízeket, hanem a mögöttük álló történeteket is megismerhetik a vendégek. Az ígérethez híven itt a következő borkóstoló.
Az éppen 95 éve született Kossuth-díjas költő, Kányádi Sándor (1929-2018) 2002-ben megjelent verseskötete egy különlegesen színes lírai alkotás, amelyben nem a versek felemásak, hanem a könyv egyik fele más, mint a másik fele. A kötete egyik legszebb versével üdvözöljük ezt a szép, fényes októberi napot.
Galimberti Sándor (1883–1915) és Dénes Valéria (1877–1915) életmű-kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Galériában. A fiatalon és tragikus körülmények között meghalt házaspár tagjai külön-külön is a XX. magyar festészet kiemelkedő tagjai voltak, azonban kettejük világa egy meghatóan szép, az ártatlan és önzetlen szerelem festői tájára vezet el bennünket. A kiállítás azért is érdekes, mert Dénes Valéria az egyetlen magyar festőnő, aki Henri Matisse tanítványa volt.
A letűnt polgári világ egyik utolsó mohikánja írásainak egy jelentős részében megtanít bennünket, európai embereket értékelni, hogy az évszakok váltakozásai mennyire színessé, s változatossá teszik életünket. Október az őszközepe, amikor ugyan még olykor-olykor a nyár emléke is felderenghet, s már a tél is csábítana, azonban mégis: október a legtisztább őszi hónap. Az alábbi cikkben az író októberhez kapcsolódó írásaiból szemezgettünk, de ahogyan Márainál megszokhattuk, az idézetek nem egy hónapról szólnak, hanem annál sokkal többről: a polgári világlátás szellemi metszetéről, a polgári szemüvegen át szemlélt emberi életről, egy polgárnak az emberi világról vallomásairól.
1990. október 9-én halt meg Ottlik Géza (1912-1990) Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, műfordító. Az Iskola a határon írója a valóságban egy iskola mellett élt a krisztinavárosi Horváth-kertnél, az iskola pedig az egykoron Werbőczy Gimnázium névre, ma Petőfire keresztelt Gimnázium volt.
A Várnegyed egykori lakóját, Tóth Árpádot a Duna két partját, Pestet és a vele szemben büszkén magasodó Budát összekötő híd ihlette meg 1926. őszén. A versből arra következtethetünk, hogy az egykori, a háborúban megsemmisült Erzsébet hídról van szó. A mélabús költeményt, amelyben megjelenik a budapesti ősz méltatlanul kevésszer halljuk, pedig egy a magyar irodalom szekreterének titkos mélyén lapuló gyémántról van szó.
A tizenhárom vértanú közül kettőnek itt a Várnegyedben volt az alma matere. Török Ignác és Nagysándor József a főváros legrégibb középiskolájában, a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnáziumban végezték tanulmányaikat. A Várhegyen található iskolát még Széchényi György (1603-1695) esztergomi érsek alapította 1687. március 19-én, aki egyébként végrendeletében 180 000 aranyforintot hagyott Buda és Esztergom várainak felújítására.
Noha a „sztregovai remete” főként Nógrád vármegyében töltötte életét, áttételesen mégis több szálon kapcsolódott a Budai Várhoz. S noha élete sokak számára tragikusnak tűnhet, azonban Az ember tragédiájában saját maga adja meg a választ a léten sajnálkozóknak: „Tragédiának nézed? nézd legott Komédiának, s múlattatni fog.” Éppen ma 160 éve hagyta itt a földi világot a legnagyobb magyar drámaíró, „a magyar Goethe”.
Szabó Magda (1917-2007) és Szobotka Tibor (1913-1982) itt a Krisztinavárosban kezdték meg közös életüket. Itt, az I. kerületben történt velük számtalan olyan dolog, amely alapjaiban határozta meg későbbi életüket. Többek között itt kapta meg mindössze félnapra Szabó Magda a Baumgartner-díjat, de itt kapta az első ajánlatot - Kardos Györgytől, a Magvető Kiadó igazgatójától - könyvének kiadására, így jelent meg a Freskó.
Az egyik legjelentősebb magyar kritikus a Felvidék olyan szegletén töltötte gyermekéveit, ahonnan az első olyan falu is mérföldekre volt, ahol valaki meg tudott egyáltalán szólalni magyarul. Mégis Schöpflin Aladár lett a magyar irodalom egyik legnagyobb ismerője, akit a kortársak csak szimplán „a Nyugat Gyulai Páljának” neveztek. Schöpflin Aladár feleségével, Maderspach Irénnel (1891-1977) és gyerekeivel itt élt a Krisztinavárosban, a mai Attila út 79. számú házban laktak. Születésének napján rá emlékezünk.
Tegnap este a folyómentő teherautó című film akadálymentesített verziójának levetítésének adott otthont a Szent István Kávéház, amelyet a Narradívák csapatának köszönhetően hallás- és látássérültek is élvezhettek.