Ezen a napon esett foglyul Ferenc József a Budavári Királyi Palotában
A lapok csak két nappal később, 1871. február 9-én számoltak be a szerencsétlen esetről, amikor is I. Ferenc József (1830-1916) osztrák császár, magyar és cseh király, a korabeli Európa legnagyobb birodalmának, az Osztrák–Magyar Monarchiának uralkodója kelepcébe került a mai Budavári Palotanegyed területén. Az eset további pikantériája, hogy az uralkodó a szabadulását egy bátor magyar ifjúnak köszönhette.
A király mint fogoly címmel közölték a korabeli újságok a szerencsétlen esetet, amely 1871. február 7-én történt az uralkodóval itt, a Budavári Királyi Palota előtti - a mai Magyar Nemzeti Galéria előtti, illetve melletti - Várkertben. De mi is történt azon a februári napon? Az alábbi beszámolóból megtudhatjuk.
A király egy-két nap előtt szárnysegédével a várkertbe ment. Világos est lévén, szivarra gyujtott, s a kert egyik oldalán beszélgetésbe merülve, sétálgatott. A várkert felügyelője e közben nem hallván semmi beszédet a kertben s nem is gyanítván, hogy most késő este valaki ott lehessen, bezárta a kertet, s a király midőn vissza akart menni a palotába, az ajtót zárva találta. Mind ő, mind szárnysegéde megkísérelték a fölnyitást, de nem sikerült, dörömbölni kezdtek, de ennek sem volt eredménye. A tűnődésben, sétálásban a szárnysegéd egy kis kertészgyereket vesz észre, ki félve huzódott meg s kit szintén ide zártak. A király előhívatja s kérdezi, ha volna-e bátorsága a kert faláról leugrani? — A kis legény készséggel vállalkozott a küldetésre s a másik perczben már alant volt. Rövid idő múlva a Várnagy, kertész rémülve sietnek a kertbe, hol a király már várva várta a szabadulást. A várnagy nagy zavarral kért bocsánatot. A fiut megajándékozták. — A király valószínűleg csak rövid időre távozott a magyar fővárosból. Egy hó múlva a királyasszonynyal és az egész királyi családdal érkezik Budára s ezúttal valószínűleg Gödöllőn is több időt fog tölteni.
- írta meg A Hon című újság 1871. február 9-i lapszáma a király fogságba esésének részleteit.
Vas István éppen 80 éve, a II. világháború befejezésekor írta Februári jegyzetek című versét, de annak utolsó két sora plasztikusan mutatja meg azt is, hogy a költő még képtelen feledni az átélt szenvedést, a tragédiákat, a háború kísértő borzalmait. A költőt a vészkorszak idején második felesége, Kutni Mária, illetve Ottlik Géza (1912-1990) és felesége, Debreczeni Gyöngyi bújtatták. A kemény fizikai munkát jelentő gyalázatos munkaszolgálatok és az embertelen megaláztatás borzalmai miatt az író többször is végezni akart magával. Szerencsénkre egyszer sem sikerült…
1944. december 26-án zárult be az szovjetek ostromgyűrűje Budapest körül. Innentől kezdve 51 napon át tartott Budapest ostroma. Az irtózatos pusztítás városunk testén beforratlan seb maradt. Az orosz megszállóktól rettegő lakosság egy része úgy döntött, hogy a Budán, illetve a Várban ragadt német és magyar katonákat követve megpróbál kijutni a kelepcéből. Az alábbi cikk azokról az ártatlan áldozatokról szól, akik ezt az utat választották. Emlékezzünk rájuk kegyelettel!
Néhány nap múlva ünnepeljük Jókai Mór születésének bicentenáriumát, aki 1825. február 18-án született Komáromban. A jeles évforduló alkalmából egy különleges Jókai-esten vehetünk részt a Budavári Palotanegyedben. Noha, a magyar romantikus irodalom legjelentősebb alakja egész életében Pesten – a Kiskörút vonzáskörzetében - lakott, mégis millió szállal kötődött Budához, illetve a Budai Várhoz. Ennek apropóján szerveznek egy különleges irodalmi estet a Budavári Palotanegyed egyik legérdekesebb helyén, a Karakas Pasa tornyában, ahol talán a gasztronómia is nagyobb szerepet kap, mint máshol.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
