
Jókai 200: Különleges irodalmi esttel készülnek a Budai Várban
Néhány nap múlva ünnepeljük Jókai Mór születésének bicentenáriumát, aki 1825. február 18-án született Komáromban. A jeles évforduló alkalmából egy különleges Jókai-esten vehetünk részt a Budavári Palotanegyedben. Noha, a magyar romantikus irodalom legjelentősebb alakja egész életében Pesten – a Kiskörút vonzáskörzetében - lakott, mégis millió szállal kötődött Budához, illetve a Budai Várhoz. Ennek apropóján szerveznek egy különleges irodalmi estet a Budavári Palotanegyed egyik legérdekesebb helyén, a Karakas Pasa tornyában, ahol talán a gasztronómia is nagyobb szerepet kap, mint máshol.
Jókai Mór (1825-1904) 1853-ban vásárolta meg svábhegyi telkét, ahol idővel számtalan gyümölcsfát ültetett, illetve szőlőt és bort is termelt, de volt konyhakertje, valamint rózsakertje is. A ma is álló présház szintén az író egyik komolyan vett kedvteléséről, a borkészítésről tanúskodik.
Amikor az én svábhegyi telkemet megvásároltam Schweitzer hegedűgyárostól, házastul 2200 forintért, akkor azon nem volt egyetlenegy gyümölcsfa sem. Tavaly kínáltak már ezért a kertemért épületestül harmincezer forintot. De hát nem adom el. Ez az én életemnek a föltétele. Egymillióért sem tudnék magamnak jó egészséget és jó kedélyt vásárolni, amit a kertem megád nekem.
- nyilatkozta az írófejedelem.
Jókai felesége, a híres színésznő, Laborfalvi Róza (1817-1886) is imádta az itt töltött időket, férjével szüreti mulatságokat, társasági esteket szerveztek az otthonos villába, amely 1966-ban történő vitatható lerombolásáig itt állt kora egyik fontos irodalmi zarándokhelyének mementójaként.. A rendkívül termékeny, már-már grafomán író regényeiben számtalan alkalommal említésre kerül a Budai Vár, illetve a Budavári Királyi Palota és környéke.
Buda akkor kedvezőbb hely volt a magyar színészetre, mint Pest; a várban magyar hivatalnokok családjai laktak, a Tabán még akkor sok magyar kereskedőnek szolgált települ, volt kész színháza, mely török mecsetből alakíttatott át, s Pestről is megkapta a maga illetményét; míg Pesten nemcsak színháznak való helyiség nem létezett, hanem belejáró közönség is gyéren akadt; a törvénytudó fiatalság más sivár mulatságokban találta akkor kedvét, a magyar iparos osztálynak a hecc és a cirkuszi látványok tetszettek, a magyar úri rend pedig a német színházba járt…
- írta például a Mégis mozog a föld című regényében.

A nagy ínyenc hírében álló író műveiben a gasztronómiai leírások szinte állandó szerepet kaptak. Később leginkább Krúdy, illetve Márai folytatta a hazai irodalmi életben ezt a hagyományt. A Vasárnapi Újság 1962. július 6-án megjelent lapszámában Kakas Márton álnév alatt írt egy cikket arról, hogy milyen nagy szükség lenne egy csak magyar ételeket tartalmazó szakácskönyvre.
Miért ne lehetne nekünk egy ,,tisztán magyar"szakácskönyvünk, mely azon ételek készítésmódját adná elő, a mik épen népünk kedvenczeis a miket a magyar gazdasszonyok tudnak ugyan, de a magyar szakácskönyvek nem ismernek. Majd minden vidéknek van ily kedvencz eledele, a mit csak ott tudnak jól késziteni, a mi után a külföldre jutott magyar ember visszasóhajtozik; és a mik valóban nekünk valók, és jó ízüek. Ilyenek : Első helyen : a kolozsvári töltött káposzta. 2) A szegedi paprikás hal. 3) A komáromi halászlé. 4) A kolozsvári levelen sült. 5) A tordai aranygaluska. 5) A kecskeméti béles (elnyújtott, de száraz tésztából készül.) 7) A szabadkai rácz pite. 8) Az abrudbányai bálmos. 9) A háromszéki haricskapuliszka. 10) A debreczeni magyar kolbász. 11) A komáromi csiramáié. 12) A szegedi tarhonya. 13) A debreczeni borsoska. 14) A csiki mézes pogácsa. 15) A görheny. 16) A kőzelebbencs. 17) A katakönyöke (Komárom. 18) A boszorkánypogácsa. 19) A vetrecze. 20) A tokány. 21) A bocskoros. 22) A tárkonyos. 23) A czibere. 24) A debreczeni fonatos. 25) A miskolczi perecz. 26) A csalóközi tejfelgombócz. 27) Az erdélyi lucskos káposzta. 28) A testasszony derelyéje. 29) A nyögvenyelő. 30) A korhelyleves. 31) A ludaskása. 32) A hajdukáposzta. 33) A csőröge. 34) A kaproslepény. 35) A dorongos fánk. 36) A rétesek és derelyék mindenféle nemei stb. stb. stb. És ezeknek megannyi variatiói.
- írta álnéven írt cikkében. Ezért is örülünk, hogy nem csupán irodalmi intézetek és múzeumi előadások közül választhatunk, hanem az író munkásságához hűen egy autentikus helyszín, egy vendéglátóhely is beszál a bicentenáriumi Jókai „emlékversenybe”.
Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából 2025.02.19-én 19:00-kor várunk mindenkit szeretettel a Pasha Caféban. Utazzunk vissza az időben és elevenítsük fel együtt Jókai Mór pályafutását, életét és mindazt, amit sokan még csak nem is tudnak róla. A titkok bejárásánál segítségünkre lesz Hansági Ágnes irodalomtörténész, az est házigazdája Turi Bálint lesz. Program: Filmvetítés - Egy asszonyi hajszál című dokumentumfilm Jókai Mórról. A film rendező-operatőre Szabó Mihály, forgatókönyvíró-szerkesztője Erős Kinga volt. A film játékideje 26 perc. Ez az első dokumentumfilm, amely Jókai Mórról készült. A film életrajzi adatok alapján mutatja be Jókai Mór magánéletének nőkapcsolatait, házasságait és az írónők pályáját segítő vállalásait.Hansági Ágnes segítségével közösen végig vehetjük a film részleteit, és Jókai Mórral kapcsolatos kérdéseinket.
- írják a szervezők a beharangozóban.
A rendezvényre itt lehet belépőjegyet vásárolni.
Mi nagyon kíváncsiak vagyunk a filmre és az azt követő beszélgetésre. Ha pedig még valami Jókai nevéhez köthető finomságot is megkóstolhatunk, akkor nagyon elégedettek leszünk.

Volt, aki a házsártos felesége elől menekült rendszerint a Hatvany-palotába és volt olyan, akinek az esküvőjét, de még a nászútját is Hatvany Lajos, a baráti körben csak Lacinak hívott báró állta. És persze rengetegen kaptak tőle rendszeres pénzjuttatásokat, pontosabban renumerációt ahogyan a fizetéskiegészítést akkoriban hívták, de volt olyan is, aki csak cipőt akart magának télire. Néhány önkényesen kiragadott példán keresztül mutatjuk be, hogy hogyan adakozott a valaha élt legnagyobb magyar mecénás.

A Budai Vár egykori lakója, báró Hatvany Lajos (1880-1961), a XX. század legjelentősebb irodalmi folyóiratának, a Nyugatnak az alapítója, a magyar költők és írók első számú finanszírozója volt, aki itt is élt a Várnegyedben, először egy Tárnok utcai, majd egy Bécsi kapu téri palotában. Testvére pedig, a világhírű műgyűjtő, a műpártoló Hatvany Ferenc (1881–1958), a Lónyai-Hatvany villa egykori lakója volt, aki a magyar képzőművészeket, festőket patronálta.

Idén, a magyar költészet napján ünnepeljük majd a XX. század egyik legjelentősebb magyar írójának, Márai Sándor születésének 125 évfordulóját. Márai sikerei mögött állt azonban egy nő, akiről méltatlanul kevés szót ejtünk, pedig nélküle és önfeláldozása nélkül Márai Sándor biztosan nem ugyanaz az író lenne, akinek ma ismerjük. Lola életfilozófiáját mi sem jellemzi jobban, mint férje kapcsán megfogalmazott naplóbejegyzése „én nem akarok mást, mint amit Ő akar”. „Cherchez la femme”, avagy „keresd a nőt” szól a francia mondás és mi most közösen meg is találjuk Márai mellett és mögött.