A kultuszminiszter, aki a Sándor-palotában lakott

Trefort Ágoston gyökerei egy belga, pontosabban vallon eredetű belgiumi katolikus orvosdinasztiába vezetnek vissza. A felvidéki Eperjesen katonaorvosként letelepedett dédnagyapa egy felső-zempléni mezővárosban, Homonnán alapított birtokot. Trefort Ágoston édesapja is sebészként, ahogyan akkoriban mondták „seborvosként” dolgozott, azonban az 1831-es kolerajárvány mindkét szülőt elragadta az árván maradt fiútól. Ezután Csáky János (1784–1790) főispán, koronaőr, országbíró leánya, Csáky Petronella (1788–1861) csillagkeresztes grófnő nevelte és taníttatta a tehetséges ifjút, aki kora egyik legműveltebb polgárává vált.

Több tanulmányúton járt, többek között angol, francia, németalföldi, német, ausztriai, svájci, franciaországi, itáliai, görög, török, illetve oroszországi útjain ismerte meg a külföldi kultúrákat.

Áprilisban mint fogalmazó gyakornok léptem be a Magyar Királyi Kamarához, s Budán, a Sándor-féle házban vettem ki egy lakást, ami a Serényiéké alatt volt…

- írta 1837 évének leírásánál életrajzában. A Sándor-féle ház pedig nem mást takar, mint a mai Sándor-palotát. Gróf Serényi János (1776-1854) kamarás, bányatanácsos és neje báró Eötvös Aloisia (1791-1862), fiúk Serényi László (1815-1893) szintén jogot hallgatott a Pesti Egyetemen, Trefort Ágoston barátja.

A gazdaságtörténeti, illetve közgazdaságtani tudományos művei korát meghaladó innovációról tettek tanúbizonyságot, így 1841-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. Trefort a kezdetektől aktívan politizált, s már a reformországgyűléseken is részt vett követként. A kor legnagyobb magyar elméivel - többek között Szalay Lászlóval, Csengery Antallal, Trefort, Lukács Mórral, Eötvös Józseffel, Madách Imrével - alapították meg az úgynevezett Centralista Kört, illetve Centralista Pártot. Politikai célként az anakronisztikus nemesi vármegyei rendszer helyett egy központosított, a modern állam eszményképét vizionáló európai alkotmányos monarchia megteremtését szorgalmazták elsősorban az általuk szerkesztett Pesti Hírlap hasábjain.

1847-ben vette feleségül barkóczi Rosty Albert táblabíró, Békés vármegyei földbirtokos leányát, Rosty Ilona Alojziát (1826-1870), akinek nővére Rosty Ágnes Katalin (1825-1913) pedig - Trefort legjobb barátjával - báró Eötvös Józseffel kötött házasságot.

A nyáron a Krisztinavárosban laktunk a Schreiber-féle házban Eötvösékkel egy fedél alatt. Felolvasásokat tartottunk, a Városmajorban sétáltunk, mivel Ilkának nem volt szabad messzire menni. Szép, kiegyensúlyozott idők voltak ezek. Írtam a Hírlap számára, s tanulmányokat folytattam az „Angol forradalom története” című munkámhoz. Ősz elején beköltöztünk a városba. Nagy fájdalomnak néztünk elébe: apósom már hosszabb ideje betegeskedett és november 4-én meghalt. Nem sokkal ezután azonban nagy öröm ért bennünket: december 29-én megszületett Ágnesünk…

- írta 1847. kapcsán memoárjában.

1848-ban még a vértelen átmenet után Trefort minisztérium államtitkáraként vállalt szerepet a modern parlamentáris rendszer megalkotásában egészen 1848 őszéig. 1848. szeptember 25-én azonban a bécsi udvar - magyar miniszteri ellenjegyzés nélkül - Magyarország katonai parancsnokává és nádorává nevezte ki Lamberg Ferencet (1791-1848). A diktátumalapú kinevezést a magyar országgyűlés érvénytelennek nyilvánította, s Kossuthék árulónak kiáltották ki Lamberget, aki szeptember 28-án érkezett Pestre hivatalának elfoglalására. A pesti nép azonban a Pestet Budával összekötő dunai hajóhídon felismerte a grófot, akit a feldühödött tömeg pillanatok alatt meglincselt és felkoncolt.

Kocsit fogadtam, elmentem a lakásomra, szintén utoljára, magamhoz vettem a pénzt és egy télikabátot, lekocsiztam a Vízivárosba Bucsánszkyhoz, Pepit már ott találtam, majd nehéz szívvel elhagytuk a várost. 31-én délben Bécsben voltunk. Itt, a „Stadt Frankfurt”-ban láttam utoljára Batthyány Lajost. A csomagjainkat vártuk, hogy továbbutazhassunk.

- írta a történések kapcsán.

Trefort és Eötvös családjaikkal Münchenbe távoztak és csak 1850-ben tértek vissza hazájukba.

Szeptemberben Pestre utaztam. Ilka nemsokára követett a gyerekekkel, s boldogok voltunk, hogy két évnyi számkivetés után újra itthon vagyunk a hazában. Azon, amit itt találtunk egyáltalán nem örülhettünk. Lakást béreltem a Zrínyi utcában a Karczag-féle házban, s miután a legszükségesebb dolgokkal, amik feltétlenül kellettek, berendezkedtünk, írtam egy brosúrát arról, miként is csatlakoztam a forradalomhoz, amit már ki is szedtek, de ami mégsem jelenhetett meg, s ami még most is csak kéziratban van meg. Már Münchenből is több cikket írtam Hajós napilapjába a márciusi diploma szellemében. November végén Eötvösék is megérkeztek, és a telet Velencén töltötték. Pesten egészen új közönséget találtam, a régiek szétszóródtak a világ négy égtája felé.

- írta visszaemlékezésében 1950. évhez kapcsolódóan.

‍

‍

A Zrínyi utca 4. ház Hild József tervei alapján épült, a megrendelő Karczag Benjámin, kereskedő volt, az épület később a Főkapitányság épületcsoportjához tartozott.

‍

1861-től országgyűlési képviselőként a kiegyezéspárti Deák Ferenc törekvéseit erősítette. Barátja, Eötvös József, vagy ahogyan ő nevezte Pepi halála után ő vette át a kultuszminisztérium irányítását és folytatta elődje áldozatos misszióját, a modern oktatási rendszer fundamentumainak letételét.

Az Eötvös-féle népiskolai törvény infrastrukturális végrehajtása és fejlesztése határozta meg a miniszter mindennapjait. Megteremtette a tanító- és tanítónőképzést, amelyben fontos szerepet szánt a nőknek, mint írta:

A nép erkölcsi, egészségi s anyagi jólétére nézve a nők igen fontos tényezők

Az 1883-ban elfogadott középiskolai törvényben fektette le az akkor Magyarország versenyképességét biztosító középiskolai, illetve gimnáziumi rendszer alapjait. 1884-ben megválasztották az MTA elnökének.

Úgy néz ki, mintha viaszból lenne, élénk gesztusai rontják beszéde hatását, még a homlokráncai is folytonos mozgásban vannak, dialektusa németes, de nem kellemetlen, kontradikciói pongyolák, de mindig mond valamit, még akkor is, amikor semmit se mond. Annyira vitte a népszerűtlenségben, hogy emiatt kezd már némi tekintélyre szert tenni. Mert olyan népszerűtlennek lenni, mint ő, s mégis meg tudni maradni miniszternek, nem tréfadolog. Ezt nehezen csinálja még utána valaki.

- írta róla Mikszáth Kálmán.

‍

1888. augusztus 22-én halt meg a magyar történelem egyik legnagyobb magyar kultúrpolitikusa. Minisztersége és a magyar kultúra fejlesztése iránti elkötelezettsége jelentősen hozzájárult a magyar oktatásügy és kulturális élet fejlődéséhez. Komoly érdemeket szerzett a magyar műemlékvédelemben, egyebek között a Zeneakadémia, az Iparművészeti Múzeum, a Rabbiképző Intézet felállításában.