A pesti humor szerint is: a legjobb szelfiket a Várban készíthetjük
Nem véletlen, hogy a pesti humor is „tudja”, hogy a Budai Vár a legjobb hely a szelfik készítésére. A pesti humort ebben az esetben nemcsak a közismert szófordulatként kell értenünk, hanem úgyis, mint a pestiek humorát – ahogyan az egy jelenleg 2400 megosztásnál járó Facebook-posztból kiderül.
Szép „karriert fut be” az a bejegyzés a közösségi médiában, amelyik kevés szöveggel és könnyen befogadható, egyszerű ábrázolással mutatja meg – a hozzászólások alapján valóságot nem csupán nyomokban tartalmazó módon –, hogy Budapest különböző részeire hogyan tekintenek a budaiak, a pestiek, a vidékiek és a csepeliek.
A poszthoz csatolt ábrák egyikéből kiderül, hogy Budapest-értelmezésük szerint a pestiek számára Buda az a hely, ahova kirándulni járnak, ugyanakkor „Szelfizős” néven különítik el azt a helyet, ahol magukról a legjobb képeket tudják készíteni.
Elég volt pár kattintás ahhoz, hogy – szó szerint is– képet kapjunk róla, a Várban fotózkodni mennyire népszerű, legyen szó egy jó hangulatú sörözésről, vagy éppen az elragadó panoráma előtt pózoló turistáról.
Nyitókép: Savoyai Terasz Facebook-oldala
Ferenc József étkezései a korábbi évszázadok szokásait követték, az íróasztalnál elfogyasztott kora reggeli néhány falatot általában dél körül követte a reggeli és este hat órakor volt a főétkezés. Utóbbin gyakran vettek részt meghívottak, akiknek többsége rendkívüli megtiszteltetésként élte meg, hogy az uralkodóval egy asztalnál ülhetett. Különlegesek voltak ezek az étkezések abból a szempontból is, hogy az ezt követő fogadáson néhány szót válthattak az uralkodóval, pontosabban fogalmazva, válaszolhattak a kérdéseire. Hogy milyen lehetett egy udvari ebéd az uralkodóval? Nos, ez kiderül a cikkünkből.
A Vár, A Krisztinaváros, az egykori Tabán. A filmhíradó főként a háború után megújuló Várnegyed műemlékeire, turisztikai látványosságaira fókuszál, de számtalan ma már érdekes mozgófilmrészletet találhatunk benne, például a még meg nem épült Hilton Szálló nélküli Szentháromság teret. De csodálatos légi felvételek szerepelnek benne a kerületről, archív fotók a régi várbeli éttermekről, a Tabánról, az egykori Horvát-kertet is láthatjuk és még sorolhatnánk.
Az asztaloslegényből lett világhírű festő 1844. február 20-án született Munkácson. Az alig nyolcéves korában árván maradt kisfiú Békéscsabára kerül anyai nagybátyjához, aki 1855-ben asztalos inasnak adta. Az Aradon folyamatosan nélkülöző, éhező, betegre dolgoztatott tizenöt éves fiú a segédi bizonyítvánnyal zsebében végül hazamenekül nagybátyához: ekkor kezdett festészetet tanulni. Noha nem mindennapi életpályája csupán áttételesen kapcsolódik a Budai Várhoz, az azonban biztos, hogy festményeinek jelentős része itt, a Magyar Nemzeti Galériában található.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
