„Megvillan a nap, hunyorint…” – így köszöntötte Radnóti a februárt
Az igaz ugyan, hogy a tragikus sorsú magyar költő, Radnóti Miklós (1909-1944), sosem élt a Várban, azonban rengeteg szabadidőt töltött kedvesével, Fannival a budai Hegyvidéken. De Fifi és Mik - ahogyan egymást, illetve magukat becézték - számtalanszor megfordult itt, a Várnegyedben is. A 80 éve meggyilkolt, magát következetesen „magyar költőnek” nevező Radnóti a modern magyar költészet egyik legkiválóbb képviselője volt. Ezennel Február címmel megjelent költeményével köszöntjük a farsangi szezont
A február hónap etimológiája a római mitológiához kapcsolódik, s a latin „februa” szóhoz vezethető vissza eredete, amely az ókori rómaiaknál a megtisztulást, illetve magát a vallási szertartást jelentette.
Radnóti ugyan Pesten, a Pozsonyi úton lakott, de 1935-től egészen az utolsó évekig sok nyarat töltött Budán, itt az istenhegyi Diana utcában feleségével, Gyarmati Fannival. A tehetős após által bérelt, ma már nem létező egykori pazar villa valamikor az 1840-es évek végén készült, s a költő által csak Tündérlaknak nevezett helyszín a fiatal házaspár életének egyik legkedvesebb helyszíne volt, ahol együtt békében tölthették a nyári hónapokat. De a Várban is nagyon szerettek párjával, Fannival sétálni.
Az alábbi, Február című költemény Radnóti Miklós Naptár című versciklus-kötetében jelent meg először 1941. decemberében a Hungária Kiadó jóvoltából, de már 1942-es keltezéssel. Az 1941. február 21-én született költemény önálló versként csak jóval a költő halála után, a Lobogó című folyóirat 1962. február 28-án kiadott lapszámában jelent meg
Radnóti Miklós: Február
Újra lebeg, majd letelepszik a földre,
végül elolvad a hó:
csordul, utat váj.
Megvillan a nap. Megvillan az ég.
Megvillan a nap, hunyorint.
S íme fehér hangján
rábéget a nyáj odakint,
tollát rázza felé, s cserren már a veréb.
Az igaz ugyan, hogy a tragikus sorsú magyar költő, Radnóti Miklós (1909-1944), sosem élt a Várban, azonban rengeteg szabadidőt töltött kedvesével, Fannival a budai Hegyvidéken. De Fifi és Mik - ahogyan egymást, illetve magukat becézték - számtalanszor megfordult itt, a Várnegyedben is. A 80 éve meggyilkolt, magát következetesen „magyar költőnek” nevező Radnóti a modern magyar költészet egyik legkiválóbb képviselője volt. Ezennel Február címmel megjelent költeményével köszöntjük a farsangi szezont
Csoóri Sándor 1930. február 3-án született egy zámolyi parasztcsalád gyermekeként. Csoóri ideológiákon átívelő, megrendítően őszinte és húsbavágóan szép költészete a XX. század utolsó harmadának egyik legeredetibb és legszebb művészi lenyomata. Azoknak, akik még sosem olvastak Csoóri-verset, meleg szívvel ajánljuk cikkünkben idézett költeményét. Az Új írás című folyóirat hasábjain 1966. május 5-én megjelent verse nem csak a költő, de a magyar irodalom egyik legszebb hazaszeretetről szóló verse is egyben.
Idén lesz 150 éve, hogy 1875. április 24-én megszületett Huszka Jenő zeneszerző, aki a bécsi operettel egyenrangúvá tette a magyar operettet. Ha Kálmán Imre volt az operett császára, Lehár Ferenc a királya, akkor a Bob herceg zeneszerzője, Huszka Jenő volt a műfaj hercege. Éppen ma 65 éve hagyta itt a földi világot. Cikkünkkel rá emlékezünk.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
