Gróf Széchenyi István, minden idők egyik legnagyobb magyar államférfija, leginnovatívabb magyar politikus, a Magyar Tudományos Akadémia megalapítója, akinek nevéhez számos olyan kezdeményezés kapcsolódik, amely ma is meghatározza a Budai Vár, illetve egész Budapest látképét. A gróf történelmi jelentőségéről mindent elárul, hogy legkérlelhetetlenebb politikai ellenfele, maga Kossuth Lajos nevezte elsőként őt „a legnagyobb magyarnak”.
A Budavári iskolákat bemutató videósorozatunk legújabb állomásán az egykori Pest-Buda, illetve Budapest legrégebbi iskoláját mutatjuk be, mai nevén a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnáziumot. A napjainkban a várhegy keleti oldalán végig futó Szabó Ilonka utcában található intézményt 1687-ben a jezsuiták gimnáziumaként alapította Széchényi György (1603-1695) esztergomi érsek.
Legalábbis szerintünk, igaz mi elfogultak vagyunk :) De akkor sem hinnénk, hogy létezik az öreg kontinensen még egy olyan adottságokkal rendelkező karácsonyi vásár, ahonnan ennyire lenyűgöző lenne a látkép, a városra néző panoráma. Jelentjük, hogy a téli fagy ellenére a Mátyás templom és a Halászbástya közötti tér megtelt karácsonyi hangulattal és ünnepi melegséggel. És ezt nem csak azért írjuk, mert a finom forralt bort is megkóstoltuk :)
Ugyanis 1848. december 2-án mondott le a trónról I. Ferdinánd osztrák császár, V. Ferdinánd néven magyar király (1835-1848). Egy évvel később, de 1848-ra vagyis ugyancsak 175 évvel ezelőttre dátumozva pedig I. Ferenc József császár és király megalapította a Ferenc József-rendet.
Már majdnem elfelejtettük, hogy milyen szép arcát mutatja a Várnegyed, amikor hó borítja a háztetőket. Pedig Budapest ékszerdoboza ilyenkor is igazi csoda. Vigyázz, kész, rajt: budavári képriportunk következik!
A kedd estére az Iskola utcai Jókai Anna Szalonba – a Közösen Vízivárosért Egyesület és a Márai Sándor Kulturális Közalapítvány által - szervezett könyvbemutatón Muhari Patrik, történész beszélgetett a tanulmány szerzőjével, Szerencsés Károllyal, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docensével, egyik legnépszerűbb történészoktatójával, aki nem mellesleg itt, a Vízivarosban cseperedett fel.
A Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium tizenegyedik éve rendezi meg a Hadik András Hagyományőrző Jótékonysági Bált, amelyre idén mi is ellátogattunk. A jótékonysági bál célja az ukrajnai háború miatt különösen nehéz helyzetbe került kárpátaljai magyarság, illetve a külhoni magyar oktatás megsegítése volt. A rendezvényen mutattuk be a bál közönsége számára a Nagyon Vár iskolatörténeti kisfilmjét. Hamarosan itt, a portálunkon is látható lesz a várkerületi iskolákat bemutató filmsorozatunk következő epizódja!
A XX. századi magyar irodalom egyik legnagyobb alakja itt a Krisztinavárosban élt, az Attila úton két házban is lakott, majd élete utolsó éveiben a Logodi utcában talált otthonra feleségével, Tanner Ilonával (1895-1955) alias Török Sophieval, illetve nevelt lányukkal, Babits Ildikóval (1928-1982).
Az a Puskás Ferenc volt az aranycsapat kapitánya, akinek irányításával 1953. november 25-én a londoni Wembleyben a magyar csapat megtörte Anglia veretlenségét. Azt viszont kevesen tudják, hogy Puskás Öcsi vagy becenevén a „száguldó őrnagy” miután a rendszerváltást követően hazatért Magyarországra, akkor itt, a Várnegyedben talált új otthonra.
Gróf futaki Hadik András (1710-1790) császári-királyi hadvezér ükunokája, Hadik János (1863-1933) volt Magyarország történelmének legrövidebb ideig hivatalban lévő és nem mellesleg Nagymagyarország utolsó miniszterelnöke.
Többek között az idén immáron 38. alkalommal megrendezett Mesterségek ünnepe, amelyen nem csak a kézművesek portékái, de különleges előadások is várják a Budai Várba látogatókat. A Budavári Palotanegyedben pedig számtalan kulturális programon lehet részt venni az államalapítás ünnepén. Az Oroszlános Udvarban az István, a király rockoperát kétszer vetítik le óriáskivetítőn az ünneplőknek.
„Legyen a Horváth-kertben, Budán!” – hangzik Békeffi István (1901-1977) színműíró Lajtai Lajos (1900-1966) zenéjére írt, s 1928-ban éppen itt a Budai Színkörben bemutatott A régi nyár című operett dalszövege. Az elsősorban város- és kávéháztörténettel foglalkozó neves Budapest-történész, Saly Noémivel szeptember 24-én a MáraiKultban ezúttal a Horváth-kertbe kalauzolja el a helytörténet iránt érdeklődőket A Horváth-kert története című előadásával.
Az ingyenesen látogatható kiállítás többek között Aba-Novák Vilmos, Ferenczy Károly, Vaszary János, Márffy Ödön és Csontváry Kosztka Tivadar képein keresztül mutatja be a nyár könnyedségét, a nap változatos és csodás fényeit, az önfeledt strandolás, illetve a fürdés örömének hangulatos életképeit, a vakáció csodás pillanatait.
A több mint tíz éve tartó programsorozat soron következő rendezvénye az Európai mesterek fantázianevet kapta. A népszerű eseménysorozat történetében idei újdonság, hogy a felkért hazai neves borászatok mellé minden alkalommal csatlakozik egy natúr borászat is az adott tájegységből. Számunkra mindig az emeleti terasz jelenti a legnagyobb élményt, amit immáron nem csak a Borszerdák alkalmával, hanem a múzeumi hétköznapokon is megcsodálhatunk.
Június 23-án, azaz holnap a Magyarország-Skócia meccs előtt a pannonhalmi borvidék egyik legjobb borászata, a Babarczi Szőlőbirtok és Pince borait kóstolhatja meg a Budavári Palotában található Szent István Kávéházban. A frissítő borok kostolása mellett a pincészet borászával és tulajdonosával, Babarczi Zsuzsannával is lehet találkozni és beszélgetni a borok világáról, mindezt a magyar-skót EB-meccs előtt.
No, meg száj sem. Amikor ugyanis éppen nem marad tátva a panoráma láttán, akkor különlegesebbnél különlegesebb pezsgőkkel és borokkal lehet ingerelni benne az ízlelőbimbókat a Magyar Nemzeti Galéria első emeletén, aminek ez a pazar, városra néző helyisége a BudaBest terasz nevet kapta, és a hét elején fogadta az első vendégeit.
A Tokaji borvidék megkerülhetetlen alakja érkezik május 16-án este 7 órakor a Pasha Cafeba, az estet pedig Onczay Zoltán csellóművész kíséri majd. Ez azért izgalmas párosításnak ígérkezik.
Folytatódott Buda legújabb boros gasztronómiai kalandja, ahol nem csak a különböző, korábban kipusztultnak tartott magyar borfajtákat, de a mögöttük álló történeteket is megismerhette a Budai Borszalon közönsége. Az biztos, hogy az egykori magyar fajtáknak újabb rajongói, „bolondjai” lettek. Ők már jól tudják, hogy mi az a Csóka, Szerémi zöld, Tihanyi és Tarcali kék, Laska és Sárfehér. Önök tudják vajon?
Buda legújabb boros gasztrokalandjának, a Vibe & Wine-nak a következő eseményén a borokhoz való hozzáértést Szentesi József és az Egy bolond hármat csinál bormanufaktúra, a “vibe”-ot pedig Balogh Marianna népzenész és Bolya Mátyás biztosítják.
Megmondtuk: Buda legújabb boros gasztrokalandja, a Vibe&Wine nem egy eseménnyel készül, kapásból egy exkluzív klubot kínál a kincset érő nedű kedvelőinek, melynek hangulatos estéin nem csak az ízeket, hanem a mögöttük álló történeteket is megismerhetik a vendégek. Az ígérethez híven itt a következő borkóstoló.
Legyen igazságos döntetlen: mindkettő pazar volt. És már nem is kell sokat aludni a következőig.
Nem közismert, de a színész géniusz itt a várköpenyen, a Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségizett, ahol történelemtanára a későbbi miniszterelnök, Antall József volt. Éppen egy éve, 2022. május 28-án érte pótolhatatlan veszteség a magyar színjátszást és bennünket, a hazai közönséget.
Felejthetetlen orgánuma, erős maszkulin kisugárzása, sármja miatt bolondultak érte a nők. Már tizenévesként eldöntötte, hogy színész lesz. Várkonyi Zoltán 16 évesen fedezte fel egy darabban diákszínészként, s noha Bárdy a háborúban vadászpilótaként többször megsebesült, a legendás rendező nem mondott le arról, hogy színésznek szerződtesse. A Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész éppen 10 évvel ezelőtt, 2013. május 27-én távozott az élők sorából. Rá emlékezünk!
Álmaink Ulpius háza valóban létezik? Avagy hogyan kapcsolódik az Utas és holdvilág című regény a Budai Várhoz? Erről szól legújabb cikkünk.
Immáron hagyomány, hogy a Magyar Nemzeti Galéria időszaki kiállításainak dedikálnak egy-egy különleges bort. A Gulácsy Lajos életmű-kiállítás sem kivétel ez alól, a tiszteletére ezúttal a szekszárdi Frankos Borház palackozott limitált darabszámban a száraz vörösborukból.
„A Budai Theatruntban Concert tartatott, a mellyben egy Beethoven nevű híres muzsikus a Forte-Pianón való mesterséges jádzása által mindeneknek magára vonta a figyelmetességét" – írta a korabeli Magyar Kurír.
Egészen elképesztő technikai megoldás nyomán nyerte el mai formáját a krisztinavárosi Havas Boldogasszony-plébániatemplom. Az építészeti bravúr sikeres kivitelezéséről korabeli filmhíradó részlet is tanúskodik, az pedig az épület falára helyezett emléktábláról is kiderül, hogy melyik híres magyar történelmi személyiség tartotta itt az esküvőjét.
Izgalmas történetet mesél el a Budavárban található De la Motte-Beer-palota, amely május 24-én egy különleges eseménynek, egy lakásszínház előadásnak ad majd otthont. A kulturális program részleteit is tartalmazó írásunk után most magát a Dísz téren álló épületet mutatjuk be.
A budai várhegy királyi palotája mindig is közbeszéd tárgya volt, szakmai disputák középpontjában állt. Különböző korok különböző megjelenését kutatók próbálták elképzelni és közvetíteni a közönség felé. Ilyen volt Lux Kálmán építész is, aki A budai várpalota Mátyás király korában című díszes kötetével élvezetes és esztétikus módon tárta fel a 15. századi palota képét.
A budavári Haydneum által meghirdetett rendezvénysorozat Mária Terézia (1717-1780) kétszázötven évvel ezelőtti, fertődi látogatásának állít méltó emléket. Az Esterházy-kastélyban vendégeskedő királynőt itt ejtette ámulatba az aktív alkotói korszakát Eszterházy Miklós herceg szolgálatában álló világhírű zeneszerző, Joseph Haydn (1732-1809) zsenije.
Tegnap este a folyómentő teherautó című film akadálymentesített verziójának levetítésének adott otthont a Szent István Kávéház, amelyet a Narradívák csapatának köszönhetően hallás- és látássérültek is élvezhettek.
