Ezen a napon halt meg Flóra, aki három költőóriás múzsája is volt
1995. május 14-én halt meg József Attila utolsó szerelme, verseinek múzsája, aki egyben Illyés Gyula felesége és Szabó Lőrinc titkos szerelme is volt.
Látod, mennyire, félve-ocsúdva szeretlek, Flóra!
– írta József Attila (1905-1937) a róla elnevezett versciklusban. Ekkor még nem tudta, hogy egyik legjobb barátja, Illyés Gyula későbbi, második feleségének írta verseit. A Puszták népe írója egyébként jegyesével, Kozmutza Flórával (1905-1995) éppen itt a Várnegyedben béreltek egy nagyerkélyes, a Budai Várra néző kislakást a Logodi utca 3. számú ház padlásterén 1937-től.
Egyébként ugyanebben az évben kicsivel korábban került be az irodalomba Flóra, amikor az őt február közepén megismerő és feleségül is kérő József Attila múzsája lett.
Úgy kellesz nekem Flóra, mint falun / villanyfény, kőház, iskolák, kutak.
- írta a tragikus sorsú költőzseni egyik Flórának szóló versében.
Illyés Gyulával két év együttélés és az író válása után összeházasodtak, végül öt év krisztinavárosi albérlet után költöztek végső otthonukba, a II. kerületi Józsefhegyi út 9. számú házba. A Logodi utcának és környékének ekkortájt egyébként elég jelentős irodalmi kapcsolódása volt, hiszen itt lakott Babits, Kosztolányi, Márai és egy karnyújtásnyira, az Attila úton élt Schöpflin Aladár, Szabó Magda Szobotka Tiborral, de itt volt Szabó Dezső törzshelye, a Fila (Philadelphia) kávéház, amelynek közvetlen szomszédságában lakott Németh László. Szóval, a Krisztinaváros magnetizálta az irodalmárokat.
Azt, hogy Kozmutza Flóra és Szabó Lőrinc titkos szerelmi viszonya mikor kezdődhetett, nem tudjuk pontosan, de az biztos, hogy valamikor az ötvenes évek elején.
"…Tegnap egy
nő, akiről tudnom kell, hogy szeret,
akarta, hogy benne érezzelek:
egymást öleltük…"
- írta Szabó Lőrinc.
De ki volt az a nő, aki három költőóriás is szívét is elrabolta? - kérdezhetnénk önmagunktól.
Kozmutza Flóra 1905-ben született Budapesten. Eredetileg orvosi pályára készült, azonban végül a Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar-német és francia szakán tanult. Huszonhat évesen jelentkezett a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára. 32 éves volt, amikor professzora - Szondi Lipót a pszichoanalitika híres pszichiáterének - megbízásából Rorschach-teszteket végzett magyar művészekkel, írókkal, költőkkel. Így találkozott József Attilával és így ismerkedett meg Illyés Gyulával is. A pszichoanalitika annyira elbűvölte, hogy tanulmányai befejezése után a Főiskola első női tanáraként az intézményben maradt, kutatásokat végzett. Sőt, 1950-től ő vezette a gyógypedagógiai főiskola pszichológiai tanszékét, majd 1972-től a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola főigazgatójaként dolgozott. 1979-ben ment nyugdíjba. Kilencvenévesen, 1995-ben halt meg.
Kár, hogy a Logodi utca 3. számú házon, Illyés Gyula és felesége, Kozmutza Flóra félévtizedes együttélésüknek az emlékét nem őrzi semmilyen emléktábla.
Az Erzsébet név nem véletlenül ennyire népszerű Magyarországon. Az Erzsébet-kultusznak elég nagy szerepe volt abban, hogy a leghíresebb Erzsébetről nem csak városrészt, dunai hidat és teret neveztek el a fővárosban, de sok magyar számára a névválasztásban is jelentős szerepet játszott. November 19-én ünnepeljük az Erzsébeteket!
A napokban lesz 175 éve annak, hogy felavatták a Széchenyi lánchidat. 1849-ben, éppen a hídépítést finanszírozó bankár, báró Sina György (1783-1856) születésnapján, vagyis november 20-án adták át az azóta a magyar főváros egyik jelképévé vált Lánchidat. Dr. Csorba László, a BTM Vármúzeum főigazgatója Budapest egyik legnépszerűbb építményének történetéről mesél a múzeum legújabb videójában. Íme!
Az 1867. évi kiegyezéssel létrejött Osztrák-Magyar Monarchia égisze alatt Magyarország egész eddig történetének egyik legvirágzóbb korszakát élte. Ebben az időben épültek fel Pest és Buda emblematikus középületei, a városképet meghatározó bérházai, gyönyörű hídjai, s pazar villái; egy szó, mint száz: ekkor vált világvárossá a magyar főváros. A Béccsel versenyre kelt Pest-Buda olyan urbanisztikai fejlődésen indult el, s ment keresztül a dualizmus néhány évtizedes időszakában, ami után azóta is csak áhítozunk. Az európai nagyvárossá avanzsált Budapesten megjelentek – részben bécsi mintára – az elegáns cukrászdák, kávéházak, éttermek, mindez ötvözve az osztrákok konyhaművészeténél jóval sokszínűbb magyar gasztronómiai kultúrával. Cikkünkben elsősorban a Monarchia legfontosabb cukrászdáit, s azok békebeli süteményeit mutatjuk be röviden.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
