Honnan is ered a gyermeknap és mióta ünnepeljük?
Az első gyermeknapot 1857 nyarán, június második vasárnapján tartották az Amerikai Egyesült Államokban és egy bizonyos Dr. Charles Leonard nevéhez fűződik, aki unitárius lelkészként eldöntötte, hogy egy egész napot fog áldozni különleges istentiszteletek formájában a gyermekek megünneplésének Massachusetts város Chelsea nevű negyedében. A rendhagyó ünnepet először Rózsák napjának, majd Virágnapnak, végül Gyermeknapnak nevezték el. De mi a helyzet a magyarországi gyermeknappal? Cikkünkben ennek próbáltunk utánajárni.
Noha, az első állam által meghirdetett gyermeknapot először 1920. április 23-án tartották meg a Mustafa Kemal Atatürk vezette és deszekularizált Törökországban. Azonban itthon, Magyarországon - elsősorban az Országos Gyermekvédő Ligának köszönhetően bécsi mintára - a gyermeknap országos megünneplése relatíve korán kezdődött. A Liga már 1906-ban szervezett gyermeknapi ünnepséget és gyűjtést elsősorban a gyermekszegénység enyhítésére.
Az Országos gyermekvédő egylet vasárnap délelőtt Gluck Frigyes és Hernádi Mórné együttes elnöklése alatt tartott közgyűlésén rendkívül érdekes és nagyszabású terv került megbeszélésre. Dr. Karsai Sándor az egylet főtitkára ugyanis a tárgyalás során előadta, hogy báró Edelsheim-Gyulai Lipót elnök kezdeményezésére az egylet vezetősége foglalkozott egy társadalmi úton létrehozó akkora gyermekvédelmi országos alap szervezésével, amelyből a gyermekvédelemre szükséges összes pénzszükségletek fedezetet találjanak. E célra a hason irányú egyesületek már értekeztek egymással s ennek eredményekként elhatároztatott, hogy az egész országra kiterjedő évenként ismétlődő úgynevezett gyermekpont valósítanak meg. Ezen a gyermeknapon az országban az összes nagy- és kiskereskedők, iparosok, kávéházak, szállodák, közlekedési vállalatok, színházak, bankok, biztosító intézetek és más vállalkozók önként kötelezik magukat bruttó bevételük 1 százalékát a gyermekvédelmi alap javára befizetni. Ugyanaz nap rendeznének az összes jótékony egyesületek előadásokat és mulatságokat szintén az alap javára. Az első gyermeknap jövő év májusának első vasárnapjára van tervezve.
- írta meg a Kis Újság 1905. június 2-án.
Nem is tétlenkedtek és a következő hír már arról szólt 1906. áprilisában, hogy:
Az Országos Gyermekvédő Liga a bécsi gyermeknapnak tanulmányozására kiküldte titkárát. Bécsben óriási apparátussal készülnek a gyermeknapra. Eddig 4000 kereskedő jelentkezett, hogy a gyermeknapon jövedelmének egy részét jótékony czélra fordítja. Az egész várost elárasztották már óriási falragaszokkal. Budapesten az Országos Gyermekvédő Liga május 27-én tartja a gyermeknapot, mégpedig óriási arányban. A legközelebbi napokban a kereskedők kirakatában is plakátok lesznek, amelyeken a liga a mozgalomhoz való csatlakozásra hívja fel az embereket. Edelsheim-Gyulay Lipót báró Gyermekvédelem czímű lapját az Országos Gyermekvédő Ligának ajándékozta.
Igen, az adományozó báró Edelsheim-Gyulai Ilona, vagyis Horthy Miklós feleségének édesapja, Edelsheim-Gyulay Lipót. Az első gyermeknaphoz 46 város csatlakozott, de két évvel később már több mint kétezer településen ünnepeltek és tartottak gyűjtéseket. A kezdeményezés és az országos rendezvény sikerét az alábbi 1908-as tudósítás jelzi:
Országos Gyermekvédő Liga az idei gyermeknapot, mint minden évben április hónap 2. és 3-án rendezi. Eddig 41 vármegye jelentette be részvételét s mindenütt a főispánok és a közigazgatási tisztviselők álltak a bizottságok élére. A budapesti gyermeknap 1000 tagú rendezőbizottságát a Liga e hónap 16-ára hívta egybe, amikor a budapesti gyermeknap részleteit fogják megállapítani. Budapest utcáin és terein száz gyűjtőurna lesz, amelyeknek felügyeletét a budapesti hölgyvilág színe-java vállalta magára. A múlt évi gyermeknap összes jövedelme 103.000 korona volt.
1925-ben Genfben – a gyermekszegénység elleni küzdelem egyik történelmi mérföldköveként - megrendezték az első Nemzetközi Gyermekjóléti Konferenciát is. Mindeközben hazákban már 1931-ben megkezdődött a gyermekek államilag deklarált ünnepe, amelynek első fővédnöke is maga a kormányzó felesége, Horthy Miklósné volt. Igaz, a két világháború közötti Horthy-korszakban még egy egész hetet szenteltek a gyermekek ünneplésére, ugyanis nem gyermeknap volt, hanem egészen 1943-ig gyermekhét. De már korábban is voltak hivatalos helyi, városi kezdeményezések hazánkban, az első egyébként - az alábbi forrás alapján - feltehetően Miskolcon.
Gyermekhét lesz október végén Miskolczon. A város amerikai izű terve a szegény gyermekek védelmében. Az eddigi többé kevésbé vérszegény és pumpoló jellegű gyűjtések után nagyszabású pénzszerző akciót fog dr. Pank Miklós főjegyző megindítani, hogy egybegyűljön a város gyermekjóléti intézményeihez szükséges tőke. Gyermekhét lesz október végén Miskolczon. A nagyszabású programm ma még csak körvonalaiban van meg, de az alapelv már ma az, hogy semmit sem kérnek ellenszolgáltatás nélkül a közönségtől. Dr. Plank főjegyző a közeljövőben rendező bizottságot kér fel a gyermekhét programmjának kidolgozására. A gyermek hét amerikai stílusban akarja szórakoztatni a közönséget, amelynek mulattatására lesz mozi és színházi előadás, kabaré, kiállítás, mesedélután, matiné, felolvasás, hangverseny, tombola, tánc, utcai felvonulások és még több jókedvű mulatság
- írta meg a Magyra Jövő nevű újság 1920. szeptember 12-i lapszáma.
Az első Nemzeti Gyermekhét megnyitása vasárnap volt az Újvárosházán Horthy Miklósné, a kormányzó neje jelenlétében. Ripka Ferenc főpolgármester mondotta a megnyitóbeszédet, amelyben visszapillantást vetett a magyar gyermekvédelemre, majd hangsúlyozta, hogy a most meginduló Gyermekhét azt a tudatot, akarja kiépíteni, hogy a magyar gyermekvédelem sorsa mindnyájunk sorsa és Magyarország jövője függ attól, hogy meg tudjuk-e védeni gyermekeinket. A Nemzeti Gyermekhétúj lelket akar a magyar közönségbe vinni, azt a tudatot, hogy magunk és a haza iránt való kötelességünk a gyermekek megvédése. A tetszéssel fogadott beszéd után a kormányzónő megadta az engedélyt a Gyermekhét megnyitására. (…) Az Országos Tejpropaganda Bizottság a főváros szociálpolitikai ügyosztályává karöltve a »Nemzeti Gyermekhét« keretéi belül e hó 9-én délután 3 órai kezdettel a hűvösvölgyi nagyréten majálist rendez melyen mintegy 800 elemi iskolás gyerek vesz részt tanítóik vezetésével.
- tudósított a Magyarország, 1931. májusi lapszáma az első Nemzeti Gyermekhétről.
A Rákosi-korszakban, egész pontosan a szocialista országok 1949-ben Moszkvában tartott kongresszusán elhatározták, hogy a következő évtől, tehát 1950-tól a kommunizmus jegyében és annak egyik emancipációs szimbólumaként ünneplik meg a nemzetközi gyermeknapot. Igaz, mi magyarok szemben más országokkal, akik június elsején ünnepeltek, azóta is május utolsó vasárnapján tartjuk a gyermeknapot. Gyermeknapon a gyűjtést szép lassan felváltotta a szórakoztatás és országszerte azóta is számos program és rendezvény várta és várja a gyermekeket az ünnepnapon. Érdekes adalék, hogy a világon a legtöbb ország csatlakozva az ENSZ 1954-ben tartott közgyűlésének határozatához – több mint 50 állam egyetértésével - június 1-én tartja a nemzetközi gyermeknapot. Az Egyesült Államokban pedig – Charles Leonard előtt tisztelegve – napjainkban is június második vasárnapján tartják a gyermeknapot.
Utolsóként hadd idézzünk az egyik budavári költő, Kosztolányi Dezső Gyerekkor című verséből:
"Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt:
egy ködbe olvadt álom és való,
ha hullt a hó az égből, porcukor volt
s a porcukor az abroszon a hó."
A Krisztinaváros egykori lakóját, a vers-és prózaírás egyik legnagyobb magyar mesterét is megidézte a tél. Kosztolányi Dezső (1885-1936), aki életének hosszú évein keresztül volt a Logodi utca lakója így írt a téli alkonyatról 1907 telén.
Éppen 80 éve 1944. december végén lendültek támadásba a Magyarországot elfoglaló szovjet csapatok a főváros bekerítésére, 23-án elfoglalták Bicskét, majd másnap Budakeszit, amellyel szabaddá vált az útjuk Budapest irányába, így még Szenteste ostrom alá vették a magyar fővárost. Miközben a főpolgármester, a nyilasok és családtagjaik egy része, valamint a Gestapo tagjai elhagyták a várost, addig a férfiak zsúfolásig telt légópincékbe menekítették le szeretteiket, ahol az emberek rettegve, nélkülözve, éhen-szomjan, egymásba kapaszkodva próbálták túlélni a kegyetlen és kíméletlen ostromot.
A Zsolnai Hédiként híressé vált Liszt Ferenc-díjas magyar énekesnő, színésznő volt az első igazi magyar sanzonénekesnő. Az iskola mellett Lakner bácsi színházában tanult, tőle kapta művésznevét is. 1935-ben, alig 10 évesen már filmszerepet kapott az Édes mostoha című mozifilmben. Az első magyar sanzonett 100 éve született és napra pontosan húsz éve búcsúzott el a földi világtól. Néhány általa énekelt sanzont is megidézve emlékezünk most cikkünkkel rá.