Ez történt a Budai Várban 1920. június 4-én

Ez történt a Budai Várban 1920. június 4-én

A Kárpátoktul le az Al-Dunáig/ Egy bősz üvöltés, egy vad zivatar!/ Szétszórt hajával, véres homlokával/ Áll a viharban maga a magyar./ Ha nem születtem volna is magyarnak,/ E néphez állanék ezennel én,/ Mert elhagyott, mert a legelhagyottabb/ Minden népek közt a föld kerekén. – írta Petőfi. Sorait halála után több, mint hetven évvel sokan idézték. Így telt a Várban a trianoni békediktátum gyalázatos napja.

Úrnapjának ünnepe az idén egybeesett és fájdalmasan Összekapcsolódott a békealáírásának gyászos időpontjával. A fényes pompával megtartott körmenet valamennyi résztvevője átérezte a mai nap kettős jelentőségét és az egyházi ünnepség befejezése után, a körmenet közönsége a Disz-térre vonult, hogy megkoszorúzza és virágokkal borítsa be a budavári Honvéd-szobrot, a magyar hazaszeretet és ősi erő örök szimbólumát. Már reggel nyolc óra után nagy számban érkezett a közönség a Várba, hogy részt vegyen az ünnepi körmenetben. A koronázó Mátyás-templom előtt a Prónay-század és a helyőrségi zenekar állott föl, majd díszuhás rendőrök érkeztek. A templom bejáratánál a testőrség és Halász alezredes vezetésével a koronaőrség állott sorfalat. Háromnegyed kilenckor egymásután érkeztek meg az előkelőségek Horthy Miklós kormányzót Simonyi-Semadam Sándor miniszterelnök képviselte, míg a kormányzó felesége és leánya személyesen jelentek meg az ünnepi misén. József főherceg képviseletében Álgya Sándor ezredes jelent meg. A kormány részéről a miniszterelnökön kívül Ferdinándy Gyula, igazságügyminiszter és Korányi Frigyes báró, pénzügyminiszter, Patacsy Dénes, Ruffy Pál, Balázsy Antal államtitkárok voltak jelen. Egymásután jöttek azután Apponyi Albert gróf, Rakovszky István, a nemzetgyűlés elnöke, Huszár Károly volt miniszterelnök, Mattyasovszky György rendőrfőkapitány (…) Pontban kilenc órakor megkezdődött a Mátyás-templomban az ünnepi mise, amelyet Mészáros János érseki helynök celebrált fényes segédlettel. (…) Tíz óra tájt ért véget az istentisztelet, amely után megindult a körmenet. A menetet díszruhás rendőrök nyitották meg. Utánuk következett a helyőrségi zenekar, díszszázad, az iskolák, női és férfi egyesületek, kongregációk, harmadrendek, plébániák és egyházközségi képviselők, diszszázad, papság, szerzetesrendek, Mészáros János a szentséggel, a kormány, a nemzetgyűlés elnöke, a hatóságok fejei és végül a menetet bezáró diszszázad. Harangzúgás közepette indult el a körmenet, amely a Werbőczy utcán, Nándor-téren, Úri-utcán, Dísztéren és Tárnok-utcán keresztül visszatért a koronázó Mátyás-templomba, ahol Tedeum volt. Az egyházi ünnepségek végeztével a közönség a Dísz térre vonult, ahol magyarruhás leányok fogadták az érkeztet Ekkorra már a budai hazafias közönség örökzöld ágakkal és virágokkal hintettebe a Honvéd-szobor talapzatát. Mikor a körmenetre érkezők elhelyezkedtek a szobor körül, megérkezett a Területvédő Liga küldöttsége, amely a néma tüntetés jeléül hatalmas nemzetiszínű szalaggal ellátott koszorút helyezett a szoborra. A szobor megkoszorúzása után még egymás után érkeztek a budai iskolák növendékei, különböző egyesületek küldöttségei és valamennyien virágot és örökzöld ágakat szórtak a szoborműre. A Területvédő Liga koszorúja! Karafiáth Jenő nyug. államtitkár helyezte a Honvéd-szoborra és rövid beszédben fejtette ki, hogy a régi honvéderény nem fogja nyugton hagyni területrabló ellenségeinket, míg az elszakított részeket vissza nem szerezzük. Utána Somló Emma, a Nemzeti Színház tagja szavalt két székely irredenta költeményt, majd a Himnusz eléneklése után a közönség ünnepi csendben oszlott szét.

(Forrás: Magyarország című lap, 1920. június 4. szám)

„Ó, hány szeptembert értem eddig ésszel! a fák alatt sok csilla, barna ékszer…” – Radnóti őszköszöntője
„Ó, hány szeptembert értem eddig ésszel! a fák alatt sok csilla, barna ékszer…” – Radnóti őszköszöntője

Ilyenkor szeptember elején, amikor a nyári zsibongó balatoni strandolások után az ember a Várhegy parkjaiban csöndesen sétálgat és a szellő fútta lombok között átszűrődő napsugár játékosan bújócskázó, el-elvakító fénye körül színes batikolt spanyolfalként jelennek meg a fák, mint sárgás-barnás-bordós lódenkabátba öltözött idős hölgyek és urak sziluettjei; ilyenkor megébred az ember lelkének legmélyén az örök elmúlást megidéző keserédes hangulat; s az ember szívébe beköszönt az ősz...

A Halászbástya építője, Schulek Frigyes
A Halászbástya építője, Schulek Frigyes

A magyar építészet egyik legkiemelkedőbb alakja, az első hazai építész-restaurátor 105 éve ezen a napon halt meg. Az Ő nevéhez fűződik többek között a János-hegyi Erzsébet-kilátó, a budavári Mátyás-templom, illetve Budapest egyik leghíresebb turisztikai nevezetessége, a neoromán Halászbástya.

„Van benne cukor, ökörnyál, mézszínű napsütés, halálszag, ittas életérzés, hümmögő bölcsesség...” - így írt Márai a szeptemberről
„Van benne cukor, ökörnyál, mézszínű napsütés, halálszag, ittas életérzés, hümmögő bölcsesség...” - így írt Márai a szeptemberről

Márai ezt a mesés, az elmúlást amolyan szemérmes líraisággal elénk hullajtó évszakot is olyan sajátságosan és egyedi ismertetőjegyekkel tudta megrajzolni, mint egy mindenkitől különböző tintával megrajzolt M.S. monogrammal diszitett exlibris vagy tintából mártott ujjlenyomat. S persze szeptember végére gondolva megidézi magában Petőfi csodálatos versét, amiről azt írja, hogy „külön lebeg a világirodalomban, mint egy eltévedt bolygó, melynek semmi köze a naprendszerhez, honnan elszakadt. De van ebben a szeptemberről szóló írásban minden, mint egy szüreti mulatságon vagy egy hangulatos borünnepen. A Mikó utca egykori sztoikus bölcse, szenvtelen lakója elrepít bennünket a japán-kínai bombáitól, mustillatú présházon át a hűvösvölgyi Veronika büféig, majd onnan vissza a fasor felé a régi és fellengzős operarészletekig.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.