Éppen 110 évvel ezelőtt hunyt el a Feszty-körkép névadó festője
Feszty Árpád (1819-1914) a Felvidéken született. Iskoláit Komáromban, Pozsonyban, majd a Budai Főreáltanodában végezte.
A Főreálból azonban kicsapták, mert politikai és irodalmi kört alapított barátaival közösen, így a 16 éves fiú először vándorszínésznek állt, majd Münchenbe utazott, ahol főleg a festészetet tanulmányozta, festeni tanult. Itt ismerkedett meg első mesterével, aki felismerte tehetségét, Karl Kubinsky (1837-1889) cseh-német festővel. Tanulmányait Bécsben, Párizsban, Firenzében és Velencében folytatta, majd hazaköltözött Budapestre. Itt, 1888-ban Jókai Mór (1825-1904) nevelt lányát, Jókai Rózát (1861-1936) vette feleségül, aki Laborfalvi Róza és Lendvay Márton színművészek házasságon kívüli kapcsolatából született gyermek volt, akit Jókai örökbefogadott. Ő maga is festőművésznek tanult, többek között Székely Bertalantól, Lotz Károlytól, illetve a müncheni festőtanártól, Liezen-Mayer Sándortól sajátította el a festőművészet csínját-bínját. A Bajza utcai palotában, az úgynevezett Feszty-villában évekig együtt éltek a magyar regényírás atyjával, Jókai Mórral. Itt hatalmas társas életet éltek.
A Feszty-szalonban járatos volt mindenki, aki akkoriban Valaki volt Budapesten. Nők közül a legszebbek, politikusok közül a legnépszerűbbek, művészek közül a legtehetségesebbek, korhelyek közül a legjobb ízűek. Fesztyben, bár maga el tudott volna élni egy csőszkunyhóban egy darab szalonnán, megvolt a reneszánsz urak pompakedvelő vendégszeretete
- írta Herczeg Ferenc (1863-1954) író.
1892-1894 között készítette több neves festő közreműködésével a Magyarok bejövetele című körképét a millenniumi kiállításra, amelyet aztán a Városliget pavilonjában állítottak ki. Kilenc faliképet festett az Operaház előcsarnokába, illetve ő díszítette a Fővárosi Törvényszék faliképeit is. Feszty Árpád 1914-ben halt meg pünkösd hajnalán a horvátországi Lovranban, az otthonául szolgáló Flóra-villában. Holttestét a Műcsarnokban ravatalozták fel. Özvegye, Jókai Róza 1936-ban bekövetkező halálát - a korabeli sajtót is foglalkoztató -szerencsétlen baleset okozta, ugyanis egy kályhából kipattanó parázs meggyújtotta a ruháját és annyira megégett, hogy a kórházban több napos orvosi küzdelem ellenére sem tudták már megmenteni.
A városligeti körkép-pavilon a II. világháborúban bombatalálatot kapott, a kép is megsérült. Végül a képmentő társaság tagjai – a művész lányának, a Vár ikonikus lakójának, Feszty Masának (1895–1979) az engedélyével - a festményt a varrások mentén felszabdalták és feltekercselték. Csak jóval később, a rendszerváltás után, 1995-ben döntöttek arról, hogy az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark kap helyet a monumentális festmény. Feszty Árpádnak több, más műve is a Budavári Palotában található Magyar Nemzeti Galériában van kiállítva.
Feszty Árpád azonban több ponton is köthető az I. kerülethez. Egyrészről azon kivül, hogy több festménye is az MNG-ben található, itt a Krisztinavárosban található egy róla elnevezett utca és emléktáblája is. De a Budai Vár idősebb lakói még ma is őrzik lánya, Feszty Masa emlékezetét, annak a különlegesen bátor és nagyszerű festőnőnek, aki az ötvenes években a romjaival magára hagyott Várhegy vadvirágos lankáin gyűjtötte a Mátyás-templom oltárának díszeiül szánt csokrokat. Feszty Masa festőnő emléktáblája pedig itt, a Dísz tér 10. számú ház Tóth Árpád sétány felé néző szárnyának falán található. Különleges ember volt a vári lakosok között, Feszty Árpád lánya több mint 30 éven át élt és alkotott az említett Dísz téri házban.
Feszty Árpád éppen ma 110 éve hagyta itt a földi világot.
A Budai Vár egykori lakója, báró Hatvany Lajos (1880-1961), a XX. század legjelentősebb irodalmi folyóiratának, a Nyugatnak az alapítója, a magyar költők és írók első számú finanszírozója volt, aki itt is élt a Várnegyedben, először egy Tárnok utcai, majd egy Bécsi kapu téri palotában. Testvére pedig, a világhírű műgyűjtő, a műpártoló Hatvany Ferenc (1881–1958), a Lónyai-Hatvany villa egykori lakója volt, aki a magyar képzőművészeket, festőket patronálta.
Idén, a magyar költészet napján ünnepeljük majd a XX. század egyik legjelentősebb magyar írójának, Márai Sándor születésének 125 évfordulóját. Márai sikerei mögött állt azonban egy nő, akiről méltatlanul kevés szót ejtünk, pedig nélküle és önfeláldozása nélkül Márai Sándor biztosan nem ugyanaz az író lenne, akinek ma ismerjük. Lola életfilozófiáját mi sem jellemzi jobban, mint férje kapcsán megfogalmazott naplóbejegyzése „én nem akarok mást, mint amit Ő akar”. „Cherchez la femme”, avagy „keresd a nőt” szól a francia mondás és mi most közösen meg is találjuk Márai mellett és mögött.
Napra pontosan 125 éve, 1900. március 31-én született Miskolcon Szabó Lőrinc, Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító. A XX. századi modern magyar irodalom egyik legnagyobb klasszikusa ugyan sosem lakott a Várban, de számtalanszor megfordult itt és számos barátjához járt ide heti rendszerességgel. Németvölgyi, majd később pasaréti lakásától nem esett túl messze a Várnegyed. Születésének évfordulóján rá emlékezünk.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
