Éppen 110 évvel ezelőtt hunyt el a Feszty-körkép névadó festője
Feszty Árpád (1819-1914) a Felvidéken született. Iskoláit Komáromban, Pozsonyban, majd a Budai Főreáltanodában végezte.
A Főreálból azonban kicsapták, mert politikai és irodalmi kört alapított barátaival közösen, így a 16 éves fiú először vándorszínésznek állt, majd Münchenbe utazott, ahol főleg a festészetet tanulmányozta, festeni tanult. Itt ismerkedett meg első mesterével, aki felismerte tehetségét, Karl Kubinsky (1837-1889) cseh-német festővel. Tanulmányait Bécsben, Párizsban, Firenzében és Velencében folytatta, majd hazaköltözött Budapestre. Itt, 1888-ban Jókai Mór (1825-1904) nevelt lányát, Jókai Rózát (1861-1936) vette feleségül, aki Laborfalvi Róza és Lendvay Márton színművészek házasságon kívüli kapcsolatából született gyermek volt, akit Jókai örökbefogadott. Ő maga is festőművésznek tanult, többek között Székely Bertalantól, Lotz Károlytól, illetve a müncheni festőtanártól, Liezen-Mayer Sándortól sajátította el a festőművészet csínját-bínját. A Bajza utcai palotában, az úgynevezett Feszty-villában évekig együtt éltek a magyar regényírás atyjával, Jókai Mórral. Itt hatalmas társas életet éltek.
A Feszty-szalonban járatos volt mindenki, aki akkoriban Valaki volt Budapesten. Nők közül a legszebbek, politikusok közül a legnépszerűbbek, művészek közül a legtehetségesebbek, korhelyek közül a legjobb ízűek. Fesztyben, bár maga el tudott volna élni egy csőszkunyhóban egy darab szalonnán, megvolt a reneszánsz urak pompakedvelő vendégszeretete
- írta Herczeg Ferenc (1863-1954) író.
1892-1894 között készítette több neves festő közreműködésével a Magyarok bejövetele című körképét a millenniumi kiállításra, amelyet aztán a Városliget pavilonjában állítottak ki. Kilenc faliképet festett az Operaház előcsarnokába, illetve ő díszítette a Fővárosi Törvényszék faliképeit is. Feszty Árpád 1914-ben halt meg pünkösd hajnalán a horvátországi Lovranban, az otthonául szolgáló Flóra-villában. Holttestét a Műcsarnokban ravatalozták fel. Özvegye, Jókai Róza 1936-ban bekövetkező halálát - a korabeli sajtót is foglalkoztató -szerencsétlen baleset okozta, ugyanis egy kályhából kipattanó parázs meggyújtotta a ruháját és annyira megégett, hogy a kórházban több napos orvosi küzdelem ellenére sem tudták már megmenteni.
A városligeti körkép-pavilon a II. világháborúban bombatalálatot kapott, a kép is megsérült. Végül a képmentő társaság tagjai – a művész lányának, a Vár ikonikus lakójának, Feszty Masának (1895–1979) az engedélyével - a festményt a varrások mentén felszabdalták és feltekercselték. Csak jóval később, a rendszerváltás után, 1995-ben döntöttek arról, hogy az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark kap helyet a monumentális festmény. Feszty Árpádnak több, más műve is a Budavári Palotában található Magyar Nemzeti Galériában van kiállítva.
Feszty Árpád azonban több ponton is köthető az I. kerülethez. Egyrészről azon kivül, hogy több festménye is az MNG-ben található, itt a Krisztinavárosban található egy róla elnevezett utca és emléktáblája is. De a Budai Vár idősebb lakói még ma is őrzik lánya, Feszty Masa emlékezetét, annak a különlegesen bátor és nagyszerű festőnőnek, aki az ötvenes években a romjaival magára hagyott Várhegy vadvirágos lankáin gyűjtötte a Mátyás-templom oltárának díszeiül szánt csokrokat. Feszty Masa festőnő emléktáblája pedig itt, a Dísz tér 10. számú ház Tóth Árpád sétány felé néző szárnyának falán található. Különleges ember volt a vári lakosok között, Feszty Árpád lánya több mint 30 éven át élt és alkotott az említett Dísz téri házban.
Feszty Árpád éppen ma 110 éve hagyta itt a földi világot.
A napokban lesz 175 éve annak, hogy felavatták a Széchenyi lánchidat. 1849-ben, éppen a hídépítést finanszírozó bankár, báró Sina György (1783-1856) születésnapján, vagyis november 20-án adták át az azóta a magyar főváros egyik jelképévé vált Lánchidat. Dr. Csorba László, a BTM Vármúzeum főigazgatója Budapest egyik legnépszerűbb építményének történetéről mesél a múzeum legújabb videójában. Íme!
Az 1867. évi kiegyezéssel létrejött Osztrák-Magyar Monarchia égisze alatt Magyarország egész eddig történetének egyik legvirágzóbb korszakát élte. Ebben az időben épültek fel Pest és Buda emblematikus középületei, a városképet meghatározó bérházai, gyönyörű hídjai, s pazar villái; egy szó, mint száz: ekkor vált világvárossá a magyar főváros. A Béccsel versenyre kelt Pest-Buda olyan urbanisztikai fejlődésen indult el, s ment keresztül a dualizmus néhány évtizedes időszakában, ami után azóta is csak áhítozunk. Az európai nagyvárossá avanzsált Budapesten megjelentek – részben bécsi mintára – az elegáns cukrászdák, kávéházak, éttermek, mindez ötvözve az osztrákok konyhaművészeténél jóval sokszínűbb magyar gasztronómiai kultúrával. Cikkünkben elsősorban a Monarchia legfontosabb cukrászdáit, s azok békebeli süteményeit mutatjuk be röviden.
A most 80 éve meggyilkolt, tragikus sorsú magyar költőgéniusz ugyan sosem élt a Várban, azt viszont tudjuk, hogy rengeteget kirándult Budán és számtalanszor megfordult a Várnegyedben is. Erről tanúskodik a halálának 80. évfordulójára írt cikkünkben közölt fotó is, ami a Budai Várban a Bástya sétányon (ma Tóth Árpád sétányon) készült.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
