Lesznek olyanok, akik a hagyományainkat tovább tudják vinni – interjú Lávinger Ildikóval

Lesznek olyanok, akik a hagyományainkat tovább tudják vinni – interjú Lávinger Ildikóval

A Budakalászi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke az egyik legfontosabb feladatának a fiatalok megszólítását tekinti, és ehhez nagyon jó eszköznek bizonyult az Alpenrose táncegyüttes, ami Magyarországra olyan dolgot hozott, ami korábban nem volt. A Budai Várban, a Savoyai teraszon megrendezett Salvator Budapest Sörfesztiválon is nagy sikert arattak. Lávinger Ildikó ráadásul Budakalászon polgármesterjelöltként megméretteti magát a vasárnapi választáson is.

Nagyon Vár: Ha jól tudom, Reich Tamás kereste meg a Budakalászi Német Nemzetiségi Önkormányzatot 2019-benés akkor valami egészen új dologba fogtatok bele. Nem a sváb táncok kerültekelőtérbe, hanem a tiroli, bajor vonal, és akkor még nem is volt ilyen Magyarországon. Miért ezt választottátok?

Lávinger Ildikó: Elárulok egy "titkot": Tomi azóta már a férjem. 2019-ben lettem a Budakalászi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, és akkor az egyik legfontosabb feladatnak azt tekintettem, hogy a fiatalokat meg kell szólítani. Tomi gyerekkora óta táncolt, illetve 30 évig kint élt Németországban, úgyhogy neki ez a vérében van. Öt táncos párral indultunk, de már az első koreográfiák nagyon sikeresek voltak. Nem igazán tudtuk, hogy milyen lesz a fogadtatás, hiszen Magyarországon ez egy teljesen új dolog volt, de mentünk előre. Átvettük a bajor népviseleti ruhákat, a Dirndlt, amit a nők hordanak. Egyébként roppant előnyös, hiszen ápol és eltakar, amit ki kell emelni, azt kiemeli. Ahova elmentünk fellépni, mindenhol kitűntünk a ruháinkkal, és egy idő után azt vettük észre, hogy a fellépések után a többi táncos is átveszi a sváb ruhát és Dirndlben bulizik.

N.V.: Nem is kellett sokat várni az első komoly sikerre. Ráadásul nagyon szép helyen került rá sor.

L.I.: A Villányi Sváb Zenei Hétvégére, ami a legnagyobb sváb rendezvény az országban, mindig az autentikus sváb fellépőket hívtak. 2019-ben megismerkedtünk az egyik főszervezővel, Futár Jánossal, aki szintén azon a véleményen volt, hogy a fiatalokat valahogy meg kell szólítani, ha azt szeretnénk, hogy a hagyományokat valaki tovább vigye. Ő is úgy gondolta, hogy a régi zenével ez nem fog sikerülni, vett egy mély levegőt és azt mondta: az Alpenrose tánccsoport mindkét nap felléphet. Ott jött az első igazán komoly visszaigazolás, hiszen az emberek felállva sikongattak a zenénkre. Innentől indult be igazán a mi projektünk, így van már több mint 10 koreográfiánk, a Youtube-on pedig olyan videónk, aminek 460 ezer felett van a megtekintése.

N.V.: És ez siker még tovább fokozódott.

L.I.: Tavaly Tirolban az Ursprung fesztiválnak volt a 30. évfordulója és oda egyetlen fellépőként minket hívtak el. Több osztrák tévé közvetítette, de annyian álltak minket körbe, hogy a stábok oda sem fértek. Ez hatalmas lökést adott, azóta nyáron gyakorlatilag minden hétvégére vannak fellépéseink. A tánccsoport is szépen bővült, egyre többen lettünk, a korosztály nagyon vegyes, 40-80 éves korig.

N.V.: Budakalászon sváb kötődésű kórus is működik, velük is dolgoztok együtt?

L.I.: Ahogy mondtam, nem titkolt szándékunk a fiatalok bevonzása. Ha a tánccsoporttal megyünk fellépni, ajánljuk a Lustige Schwaben kórust is, őket magunkkal tudjuk vinni, ezáltal nekik is sokat gyarapodott a fellépésszámuk. Budakalászon svábok és szerbek az őslakosok, ezt az értéket, kultúrát igyekszünk közvetíteni. Vannak nemzetiségi délutánjaink is, látszik, hogy egyre többen csatlakoznak a programjainkhoz, és én most már látom, hogy lesznek olyanok, akik a hagyományainkat tovább tudják vinni.

N.V.: Honnan ered nálad a táncnak és főleg a német nemzetiségi táncnak a szeretete?

L.I.: Hidegkútisváb családból származom, nagyon büszke vagyok a családi hagyományokra. Mikor Budakalászra költöztem, nem volt kérdés, hogy mindkét gyerekem az itteni német nemzetiségi osztályba fog járni. Tomival 50 éves korunk után ismertük meg egymást, aki a faluházban programszervező, és nekem a bakancslistámra fel volt írva, hogy szeretnék megtanulni táncolni. Nem volt társastánc tanfolyam, de neki volt egy békásmegyeri táncoktató ismerőse, aki szívesen jött ide és egyből csoportot is tudott indítani. Én itt tanultam meg az alapokat, és amikor megalakult az Alpenrose tánccsoport, akkor a többiekkel együtt a kezdőlépéseket. Hétfőnként vannak a próbáink, utána pedig a faluház büféjébe szoktunk kiülni, mindig nagyon jó a hangulat, közösséget is építünk. Sokfélék vagyunk, de jól megértjük egymást.

Így ünnepelték a magyarok Sissit Erzsébet-napon!
Így ünnepelték a magyarok Sissit Erzsébet-napon!

Az Erzsébet név nem véletlenül ennyire népszerű Magyarországon. Az Erzsébet-kultusznak elég nagy szerepe volt abban, hogy a leghíresebb Erzsébetről nem csak városrészt, dunai hidat és teret neveztek el a fővárosban, de sok magyar számára a névválasztásban is jelentős szerepet játszott. November 19-én ünnepeljük az Erzsébeteket!

A 175 éves Lánchídról és annak kőoroszlánjainak anekdotájáról is mesél Csorba László, történész - videó!
A 175 éves Lánchídról és annak kőoroszlánjainak anekdotájáról is mesél Csorba László, történész - videó!

A napokban lesz 175 éve annak, hogy felavatták a Széchenyi lánchidat. 1849-ben, éppen a hídépítést finanszírozó bankár, báró Sina György (1783-1856) születésnapján, vagyis november 20-án adták át az azóta a magyar főváros egyik jelképévé vált Lánchidat. Dr. Csorba László, a BTM Vármúzeum főigazgatója Budapest egyik legnépszerűbb építményének történetéről mesél a múzeum legújabb videójában. Íme!

Édes Bécs, még édesebb Budapest avagy a Monarchia leghíresebb cukrászdái és süteményei
Édes Bécs, még édesebb Budapest avagy a Monarchia leghíresebb cukrászdái és süteményei

Az 1867. évi kiegyezéssel létrejött Osztrák-Magyar Monarchia égisze alatt Magyarország egész eddig történetének egyik legvirágzóbb korszakát élte. Ebben az időben épültek fel Pest és Buda emblematikus középületei, a városképet meghatározó bérházai, gyönyörű hídjai, s pazar villái; egy szó, mint száz: ekkor vált világvárossá a magyar főváros. A Béccsel versenyre kelt Pest-Buda olyan urbanisztikai fejlődésen indult el, s ment keresztül a dualizmus néhány évtizedes időszakában, ami után azóta is csak áhítozunk. Az európai nagyvárossá avanzsált Budapesten megjelentek – részben bécsi mintára – az elegáns cukrászdák, kávéházak, éttermek, mindez ötvözve az osztrákok konyhaművészeténél jóval sokszínűbb magyar gasztronómiai kultúrával. Cikkünkben elsősorban a Monarchia legfontosabb cukrászdáit, s azok békebeli süteményeit mutatjuk be röviden.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.