Lesznek olyanok, akik a hagyományainkat tovább tudják vinni – interjú Lávinger Ildikóval

Lesznek olyanok, akik a hagyományainkat tovább tudják vinni – interjú Lávinger Ildikóval

A Budakalászi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke az egyik legfontosabb feladatának a fiatalok megszólítását tekinti, és ehhez nagyon jó eszköznek bizonyult az Alpenrose táncegyüttes, ami Magyarországra olyan dolgot hozott, ami korábban nem volt. A Budai Várban, a Savoyai teraszon megrendezett Salvator Budapest Sörfesztiválon is nagy sikert arattak. Lávinger Ildikó ráadásul Budakalászon polgármesterjelöltként megméretteti magát a vasárnapi választáson is.

Nagyon Vár: Ha jól tudom, Reich Tamás kereste meg a Budakalászi Német Nemzetiségi Önkormányzatot 2019-benés akkor valami egészen új dologba fogtatok bele. Nem a sváb táncok kerültekelőtérbe, hanem a tiroli, bajor vonal, és akkor még nem is volt ilyen Magyarországon. Miért ezt választottátok?

Lávinger Ildikó: Elárulok egy "titkot": Tomi azóta már a férjem. 2019-ben lettem a Budakalászi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, és akkor az egyik legfontosabb feladatnak azt tekintettem, hogy a fiatalokat meg kell szólítani. Tomi gyerekkora óta táncolt, illetve 30 évig kint élt Németországban, úgyhogy neki ez a vérében van. Öt táncos párral indultunk, de már az első koreográfiák nagyon sikeresek voltak. Nem igazán tudtuk, hogy milyen lesz a fogadtatás, hiszen Magyarországon ez egy teljesen új dolog volt, de mentünk előre. Átvettük a bajor népviseleti ruhákat, a Dirndlt, amit a nők hordanak. Egyébként roppant előnyös, hiszen ápol és eltakar, amit ki kell emelni, azt kiemeli. Ahova elmentünk fellépni, mindenhol kitűntünk a ruháinkkal, és egy idő után azt vettük észre, hogy a fellépések után a többi táncos is átveszi a sváb ruhát és Dirndlben bulizik.

N.V.: Nem is kellett sokat várni az első komoly sikerre. Ráadásul nagyon szép helyen került rá sor.

L.I.: A Villányi Sváb Zenei Hétvégére, ami a legnagyobb sváb rendezvény az országban, mindig az autentikus sváb fellépőket hívtak. 2019-ben megismerkedtünk az egyik főszervezővel, Futár Jánossal, aki szintén azon a véleményen volt, hogy a fiatalokat valahogy meg kell szólítani, ha azt szeretnénk, hogy a hagyományokat valaki tovább vigye. Ő is úgy gondolta, hogy a régi zenével ez nem fog sikerülni, vett egy mély levegőt és azt mondta: az Alpenrose tánccsoport mindkét nap felléphet. Ott jött az első igazán komoly visszaigazolás, hiszen az emberek felállva sikongattak a zenénkre. Innentől indult be igazán a mi projektünk, így van már több mint 10 koreográfiánk, a Youtube-on pedig olyan videónk, aminek 460 ezer felett van a megtekintése.

N.V.: És ez siker még tovább fokozódott.

L.I.: Tavaly Tirolban az Ursprung fesztiválnak volt a 30. évfordulója és oda egyetlen fellépőként minket hívtak el. Több osztrák tévé közvetítette, de annyian álltak minket körbe, hogy a stábok oda sem fértek. Ez hatalmas lökést adott, azóta nyáron gyakorlatilag minden hétvégére vannak fellépéseink. A tánccsoport is szépen bővült, egyre többen lettünk, a korosztály nagyon vegyes, 40-80 éves korig.

N.V.: Budakalászon sváb kötődésű kórus is működik, velük is dolgoztok együtt?

L.I.: Ahogy mondtam, nem titkolt szándékunk a fiatalok bevonzása. Ha a tánccsoporttal megyünk fellépni, ajánljuk a Lustige Schwaben kórust is, őket magunkkal tudjuk vinni, ezáltal nekik is sokat gyarapodott a fellépésszámuk. Budakalászon svábok és szerbek az őslakosok, ezt az értéket, kultúrát igyekszünk közvetíteni. Vannak nemzetiségi délutánjaink is, látszik, hogy egyre többen csatlakoznak a programjainkhoz, és én most már látom, hogy lesznek olyanok, akik a hagyományainkat tovább tudják vinni.

N.V.: Honnan ered nálad a táncnak és főleg a német nemzetiségi táncnak a szeretete?

L.I.: Hidegkútisváb családból származom, nagyon büszke vagyok a családi hagyományokra. Mikor Budakalászra költöztem, nem volt kérdés, hogy mindkét gyerekem az itteni német nemzetiségi osztályba fog járni. Tomival 50 éves korunk után ismertük meg egymást, aki a faluházban programszervező, és nekem a bakancslistámra fel volt írva, hogy szeretnék megtanulni táncolni. Nem volt társastánc tanfolyam, de neki volt egy békásmegyeri táncoktató ismerőse, aki szívesen jött ide és egyből csoportot is tudott indítani. Én itt tanultam meg az alapokat, és amikor megalakult az Alpenrose tánccsoport, akkor a többiekkel együtt a kezdőlépéseket. Hétfőnként vannak a próbáink, utána pedig a faluház büféjébe szoktunk kiülni, mindig nagyon jó a hangulat, közösséget is építünk. Sokfélék vagyunk, de jól megértjük egymást.

Jókai halhatatlan hőse, Ráday Gedeon és a Budai Vár
Jókai halhatatlan hőse, Ráday Gedeon és a Budai Vár

A neves arisztokrata családból származó Ráday Gedeont (1829-1901) a magyar történeti hagyomány az alföldi betyárvilág felszámolójaként ismeri, de kevesen tudják, hogy élete több ponton kapcsolódik a Budai Várhoz. 1829-ben született, tehát egy olyan nemzedék tagja, akik felnőttkoruk hajnalán megtapasztalták 1848-49 nemzeti összetartozását, de ezt a lelkesedést két évtized abszolutista elnyomása és csendje követte.

„Haló napoknak avarából vergődök a halhatatlanságba!” - 80 éve halt meg az igazság zsoldosa, Sárközi György
„Haló napoknak avarából vergődök a halhatatlanságba!” - 80 éve halt meg az igazság zsoldosa, Sárközi György

A magyar költő, író, műfordító, a Válasz folyóirat egykori szerkesztője 1945. március 8-án éhezve és legyengülve halt meg – a szintén ugyanott és ekkor elpusztult barátjához, Halász Gábor esztétához hasonlóan - sosem tisztázott körülmények között Balfon; nem messze onnan, ahol néhány héttel korábban közös barátjukat, Szerb Antalt gyilkolták meg a nyilas gyilkosok. Sárközi György - akit Babits egyik legtehetségesebb tanítványának tartottak - nem csupán a szépséghez értett, de egész életében szenvedélyesen kereste az igazságot is.

Ötven éve halt meg a minőség forradalmára, Németh László
Ötven éve halt meg a minőség forradalmára, Németh László

A Kossuth- és József Attila-díjas magyar orvos, író és műfordító 1901. április 18-án született értelmiségi család sarjaként az erdélyi Nagybányán. Az orvosi végzettségű író a „minőség forradalmára” volt. Hitte, hogy a minőségi kultúra minél szélesebb társadalmi rétegekhez történő eljuttatása a nemzet javára válik, szemben a romboló politikai eszmékkel. Nehéz ember volt, olyan, akinek elhivatottsága, igazságkeresése sokszor kizárta a megalkuvást. Éppen félévszázada hagyta itt a földi világot, cikkünkkel az egykor a Krisztinavárosban élt íróra emlékezünk.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.