S ha még nincs is Szent Mihály napja mégis „Kánikulában, halk lombok alatt…” lopakodott be az évszázados utcák évszázados házainak falai között. Ott osont a Tóth Árpád sétányon és somfordált a budavári templomok tövében barnás-vöröses-sárgás festékpalettájával és pingálta ki az elmúlás gyönyörű színeivel ezt a festői tájat. A rohanó emberek észre sem vették, ahogy besurrant szívükbe, ahogy elejtette bennük az emlékeket, ahogyan a faleveleteket hullajtja le a a Kapisztrán téri gesztenyefa. Ma is itt settenkedik, pedig mennyire érdemes meglátni különleges szépségét: "Itt van az ősz, itt van ujra..."
