A Várkert Bazárban mutatják meg magukat a Balaton-part építészeti emlékei
A Balaton emblematikus építészeti emlékeit mutatja be a Várkert Bazár 100 év szezon - Építészeti emlékeink a Balaton-parton című, szerdán megnyílt szabadtéri tablókiállítása. A bemutató szeptember közepéig várja a látogatókat a Várkert Bazár Gloriette-hez vezető rámpáján.
„A covid járvány alatt kényszer szülte megoldás volt a szabadtéri kiállítás, de a közönség annyira megszerette, hogy megtartottuk ezt a formátumot” – emelte ki Sikota Krisztina, a Várkapitányság Nonprofit Zrt. vezérigazgató-helyettese a tárlat megnyitóján. Felidézte, hogy minden évben igyekeznek "egy csepp balatoni életérzést" elhozni a fővárosba, így a tavalyi Balaton retrospektív kiállítás után most ikonikus balatoni épületeket láthat tablókon a közönség. Kifejtette, hogy a bemutató nagyjából százéves időszakot ölel fel a Balaton régió kultúrtörténetéből.
A tizenhárom kivilágított installáció egyik oldalán egy-egy híres balatoni szálloda, klubház, kápolna, vagy nyaraló, villa jelenkori arca, funkciója és építészeti karaktere látható, a másikon pedig archív felvételek mutatják be ugyanazt az épületet, a helyszín rövid történetével együtt.
A jelenkori képeket Kárász Karolina, a Várkapitányság fotósa készítette. A tablókon látható üdülőhelyi épületek különböző korszakokat, eltérő társadalmi és építészeti felfogásokat mutatnak be. A fürdőtelepek fejlődése a déli vasút kiépítésének hatására indult el a 19. század utolsó évtizedeiben, amikor már elkezdett kibontakozni a térség karakteres építészete is, jelentős szállók és klubházak épültek a tóparton. A trianoni döntést követően, azáltal, hogy Magyarország elveszítette az erdélyi, felvidéki, adriai fürdőhelyeit, új lendületet kapott a Balaton-part. A világháború után megnövekedett a tópart iránti érdeklődés, amely a turisztikai fejlesztések és a kulturális élet gyors fejlődését eredményezte.
A tóparti települések fejlesztésében aktívan részt vettek az önszerveződő helyi fürdőegyesületek, ekkor jött létre a Balatoni Intéző Bizottság, és az építészek is ekkor kezdték el megfogalmazni a régió egészét érintő építészeti irányelveket. Ezt a fejlődést a második világháború szakította meg, és csak 1956 után, a forradalmat követően indult újra a tópart fejlesztése.
A bemutató szeptember közepéig várja a látogatókat a Várkert Bazár Gloriette-hez vezető rámpáján. A kiállítás része a Várkert Bazár nyári programsorozatának, ezért a múzeumok éjszakáján például a tárlathoz kapcsolódik a Tervezd meg és építsd meg! című gyerekeknek szóló építészeti workshop, amelyen a Balaton-parti épületek ihlette maketteket lehet elkészíteni, július 4-én pedig kerekasztal-beszélgetést rendeznek a helyszínen a kiállítás kurátorának, alkotóinak és a témában jártas szakértőknek a részvételével.
Forrás: MTI
Fotó: Kovács Attila / MTI
Ilyen kánikulában érzi igazán az ember, hogy az épített környezetben milyen jelentős szerepe van a felületek felmelegedése, a hőszigethatás szempontjából a zöld felületek arányának, a fák által nyújtott természetes árnyéknak. Ezért is örvendetes, hogy a Budavári Palotanegyed megújításáért felelős szakemberek többször hangsúlyozták, hogy zöldebb lesz a terület. Például csak a Szent György térre több mint 160 fát ültetnek majd, tehát itt tízszer annyi fa várja majd a látogatókat, mint amennyi korábban, illetve jelenleg.
A támfal melletti, Ybl Miklósról (1814-1891) elnevezett történelmi lépcső a második világháború végén, az ostrom alatt megsérült ugyan, azonban a grádust ért találatok nem voltak igazán jelentősek, mindezek ellenére a szocializmusban mégis elbontották azt.
Miközben a hétfői napokon az egész országban szinte minden múzeum zárva tart, addig a Budavári Palotanegyedben július óta új nyitvatartási rend szerint működnek a múzeumok.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
