A Várkert Bazárban mutatják meg magukat a Balaton-part építészeti emlékei
A Balaton emblematikus építészeti emlékeit mutatja be a Várkert Bazár 100 év szezon - Építészeti emlékeink a Balaton-parton című, szerdán megnyílt szabadtéri tablókiállítása. A bemutató szeptember közepéig várja a látogatókat a Várkert Bazár Gloriette-hez vezető rámpáján.
„A covid járvány alatt kényszer szülte megoldás volt a szabadtéri kiállítás, de a közönség annyira megszerette, hogy megtartottuk ezt a formátumot” – emelte ki Sikota Krisztina, a Várkapitányság Nonprofit Zrt. vezérigazgató-helyettese a tárlat megnyitóján. Felidézte, hogy minden évben igyekeznek "egy csepp balatoni életérzést" elhozni a fővárosba, így a tavalyi Balaton retrospektív kiállítás után most ikonikus balatoni épületeket láthat tablókon a közönség. Kifejtette, hogy a bemutató nagyjából százéves időszakot ölel fel a Balaton régió kultúrtörténetéből.
A tizenhárom kivilágított installáció egyik oldalán egy-egy híres balatoni szálloda, klubház, kápolna, vagy nyaraló, villa jelenkori arca, funkciója és építészeti karaktere látható, a másikon pedig archív felvételek mutatják be ugyanazt az épületet, a helyszín rövid történetével együtt.
A jelenkori képeket Kárász Karolina, a Várkapitányság fotósa készítette. A tablókon látható üdülőhelyi épületek különböző korszakokat, eltérő társadalmi és építészeti felfogásokat mutatnak be. A fürdőtelepek fejlődése a déli vasút kiépítésének hatására indult el a 19. század utolsó évtizedeiben, amikor már elkezdett kibontakozni a térség karakteres építészete is, jelentős szállók és klubházak épültek a tóparton. A trianoni döntést követően, azáltal, hogy Magyarország elveszítette az erdélyi, felvidéki, adriai fürdőhelyeit, új lendületet kapott a Balaton-part. A világháború után megnövekedett a tópart iránti érdeklődés, amely a turisztikai fejlesztések és a kulturális élet gyors fejlődését eredményezte.
A tóparti települések fejlesztésében aktívan részt vettek az önszerveződő helyi fürdőegyesületek, ekkor jött létre a Balatoni Intéző Bizottság, és az építészek is ekkor kezdték el megfogalmazni a régió egészét érintő építészeti irányelveket. Ezt a fejlődést a második világháború szakította meg, és csak 1956 után, a forradalmat követően indult újra a tópart fejlesztése.
A bemutató szeptember közepéig várja a látogatókat a Várkert Bazár Gloriette-hez vezető rámpáján. A kiállítás része a Várkert Bazár nyári programsorozatának, ezért a múzeumok éjszakáján például a tárlathoz kapcsolódik a Tervezd meg és építsd meg! című gyerekeknek szóló építészeti workshop, amelyen a Balaton-parti épületek ihlette maketteket lehet elkészíteni, július 4-én pedig kerekasztal-beszélgetést rendeznek a helyszínen a kiállítás kurátorának, alkotóinak és a témában jártas szakértőknek a részvételével.
Forrás: MTI
Fotó: Kovács Attila / MTI
Az egykori alkotmánybíró 2024. október 21-én "Miért szent tehén a Legfelsőbb Bíróság Amerikában?" címmel tartott előadást a hamarosan esedékes november 5-i amerikai választások előtt a Budavári Palotában található Szent István Kávéházban. Az érdekfeszítő rendezvényen számos, a következő évek amerikai belpolitikája szempontjából meghatározó, de akár a világpolitikát is befolyásoló kérdést feszegetett a Budavári Történelmi Kaszinó és Tudástér legutóbbi rendezvényén.
Az új polgármester, Böröcz László tegnap vette át a korábbi kerületi vezetéstől Budavár „kulcsait”. A Várnegyedet, a Tabánt, a Krisztinaváros, s a Duna jobb partján fekvő Vízivárost, valamint a Gellérthegy egy részét magában foglaló I. kerületet igazgatni hatalmas rang és persze óriási felelősség. Egy város, városrész életében egy új polgármester hivatalba lépése, mindig új időszámítást is jelent. „Polgármestersége alatt…” szokták írni a történelemkönyvek, amikor valami új, szép, ércnél maradandóbb dolog történik, épül egy adott városban. Jó munkát, sok sikert kívánunk Budavár új polgármesterének, kerületünk számára pedig felvirágoztató, eredményes és gyarapodó éveket!
Ilyen kánikulában érzi igazán az ember, hogy az épített környezetben milyen jelentős szerepe van a felületek felmelegedése, a hőszigethatás szempontjából a zöld felületek arányának, a fák által nyújtott természetes árnyéknak. Ezért is örvendetes, hogy a Budavári Palotanegyed megújításáért felelős szakemberek többször hangsúlyozták, hogy zöldebb lesz a terület. Például csak a Szent György térre több mint 160 fát ültetnek majd, tehát itt tízszer annyi fa várja majd a látogatókat, mint amennyi korábban, illetve jelenleg.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
