Zeneszerző és költő is lakott itt: egy érdekes épület az Attila úton – fotókkal!
A Várból, egészen pontosan az Esztergomi rondelláról letekintve lettünk figyelmesek a tetején szobrokkal díszített épületre. Aztán lementünk, és jobban szemügyre vettük, végül utána is jártunk az Attila út 133-nak.
„Háztetőn napfürdőző, kigyúrt testű szobor látképe az esztergomi rondelláról. Az Attila út 133 alatti épület Babits Mihály első krisztinavárosi lakhelye volt” – írtuk az alábbi fotónk alá a látványról beugró első benyomásunkat egy érdekes információval kiegészítve abban a képriportban, amelyet közel két hónapja közöltünk a Nagyon Váron.
A fotót (mint az kétségkívül jól látszik) fentről készítettük, ezúttal pedig megnéztük a Vérmező felől, majd egészen közelről is ezt a Vár ölén fekvő épületet.
Így fedeztük fel, hogy az Attila út 133 nemcsak az irodalomhoz köthető azáltal, hogy a Krisztinavárosban itt lakott először Babits Mihály, hanem a zenéhez is.
Ugyanis, mint arról egy másik emléktábla mesél nekünk, ebben a házban élt és alkotott Hidas Frigyes Erkel Ferenc-díjas zeneszerző. A fidelio.hu úgy ír róla, mint akit a magyar zenei élet egyik legsokoldalúbb egyéniségeként tartottak számon, szinte nincs is olyan műfaj, amelyben ne alkotott volna.
Művei között szerepelnek operák (Az asszony és az igazság; Bösendorfer; Dunakanyar), balettek (A cédrus; Színek), oratóriumok (Requiem; Te Deum), versenyművek (Rapszódia; Birthday Concerto), zenekari és fúvószenekari darabok, vonósnégyesek és fúvósötösök, egyéb kamara- és szólókompozíciók, számtalan film, tévé- és rádiójáték, valamint színházi produkció kísérőzenéje,
de vélhetően az egyik leginkább közismert alkotása a Szomszédok című teleregény főcímzenéje.
Mint a Köztérkép rövid szócikkéből kiderül, a társasház 1931-ben épült. Homlokzatának felső két szélén találunk két térdelő egyforma női alakot kezében virággal. A középső részen pedig egy ülő férfialakot (az a bizonyos kigyúrt testű szobor), mellette görög motívumokkal díszített vázával.
Éppen ma van a tavaszi nap-éj egyenlőség, vagyis a csillagászati tavasz kezdete. Mi mással köszönthetnénk azt a csodás évszakot, mint egy valaha a Várnegyedben élt költő télbúcsúztató és a tavaszi feltámadást köszöntő versével, amely itt az egykori Bástya sétányon íródott, s amely 1946 óta már épp e költő nevét viseli.
Ferenc József étkezései a korábbi évszázadok szokásait követték, az íróasztalnál elfogyasztott kora reggeli néhány falatot általában dél körül követte a reggeli és este hat órakor volt a főétkezés. Utóbbin gyakran vettek részt meghívottak, akiknek többsége rendkívüli megtiszteltetésként élte meg, hogy az uralkodóval egy asztalnál ülhetett. Különlegesek voltak ezek az étkezések abból a szempontból is, hogy az ezt követő fogadáson néhány szót válthattak az uralkodóval, pontosabban fogalmazva, válaszolhattak a kérdéseire. Hogy milyen lehetett egy udvari ebéd az uralkodóval? Nos, ez kiderül a cikkünkből.
A Vár, A Krisztinaváros, az egykori Tabán. A filmhíradó főként a háború után megújuló Várnegyed műemlékeire, turisztikai látványosságaira fókuszál, de számtalan ma már érdekes mozgófilmrészletet találhatunk benne, például a még meg nem épült Hilton Szálló nélküli Szentháromság teret. De csodálatos légi felvételek szerepelnek benne a kerületről, archív fotók a régi várbeli éttermekről, a Tabánról, az egykori Horvát-kertet is láthatjuk és még sorolhatnánk.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
