1828. június elsején nyílt meg az első óvoda Magyarországon, itt a Mikó utcában
A Brunszvik Teréz (1775-1861) által alapított „angyalkert” 1828-ban nyitotta meg kapuit, amely a Habsburg-monarchia területén az első óvoda volt. A kisdedóvó európai viszonylatban is korát meghaladónak számított. A grófnő azonban nem csak ebben volt első, Ő állította 1824-ben az első karácsonyfát Magyarországon. Büszkék lehetünk rá!
Samuel Wilderspin (1791-1866) 1823-ban adta közre első munkáját a kisgyermek neveléséről. Ezt egyébként Kossuth Lajos fordította magyarra 1837-ben. Brunszvik Teréz számára az angliai példa szolgáltatta a „benchmarkot”. Végül édesanyja krisztinavárosi házában, a mai Mikó utca és Attila út sarkán álló épületben indította útjára híres kezdeményezését. A grófnő terve természetesen az volt, hogy az óvoda, mint intézmény országossá váljon és az egész Monarchia területén alakuljanak „angyalkertek”. A hivatást választó férfiak és nők kétéves kortól hétéves korig vigyáztak a gyerekekre, akik elsősorban a testnevelésre, illetve a valláserkölcsi nevelésre koncentráltak, noha – az angol minta alapján– az intézmény első alkalmazottja egy férfi, Kern Máté kisdedóvó volt. Az alapító azonban már az elejétől deklarálta, hogy a gyermekek felvigyázására és fejlesztésére elsősorban a hölgyek alkalmasak. Hat éves korban a gyermekek már tanultak is; többek között olvasás, számolás és általános ismeretek voltak a tanított készségek között.
Ma 195 éve nyílt meg az Angyalkert, büszkék lehetünk rá!
Ön tudta, hogy a budai Várnegyed tövében elterülő Krisztinavároshoz kötődik az első pest-budai karácsonyfa-állítás eseménye is? Pedig igen, ugyanis itt, a Várkerületben, a mai Mikó utca 8. szám alatti Angyalkertben állíttatta fel az első karácsonyfát Brunszvik Teréz (1775-1861) grófnő 1828. december 24-én az itt megőrzött gyermekek nagy örömére.
A háborúval járó kegyetlenséget csak a tudatlan és kíméletlen emberi gyarlóság, a vér- és bosszúszomjas szociopata gyilkosok tudják még borzalmasabbá tenni. Igen, Bajcsy-Zsilinszky Endrét (1886-1944) 80 éve éppen ezen a napon, szenteste reggelén akasztották fel hóhérai.
A Krisztinaváros egykori lakóját, a vers-és prózaírás egyik legnagyobb magyar mesterét is megidézte a tél. Kosztolányi Dezső (1885-1936), aki életének hosszú évein keresztül volt a Logodi utca lakója így írt a téli alkonyatról 1907 telén.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
