1828. június elsején nyílt meg az első óvoda Magyarországon, itt a Mikó utcában
A Brunszvik Teréz (1775-1861) által alapított „angyalkert” 1828-ban nyitotta meg kapuit, amely a Habsburg-monarchia területén az első óvoda volt. A kisdedóvó európai viszonylatban is korát meghaladónak számított. A grófnő azonban nem csak ebben volt első, Ő állította 1824-ben az első karácsonyfát Magyarországon. Büszkék lehetünk rá!
Samuel Wilderspin (1791-1866) 1823-ban adta közre első munkáját a kisgyermek neveléséről. Ezt egyébként Kossuth Lajos fordította magyarra 1837-ben. Brunszvik Teréz számára az angliai példa szolgáltatta a „benchmarkot”. Végül édesanyja krisztinavárosi házában, a mai Mikó utca és Attila út sarkán álló épületben indította útjára híres kezdeményezését. A grófnő terve természetesen az volt, hogy az óvoda, mint intézmény országossá váljon és az egész Monarchia területén alakuljanak „angyalkertek”. A hivatást választó férfiak és nők kétéves kortól hétéves korig vigyáztak a gyerekekre, akik elsősorban a testnevelésre, illetve a valláserkölcsi nevelésre koncentráltak, noha – az angol minta alapján– az intézmény első alkalmazottja egy férfi, Kern Máté kisdedóvó volt. Az alapító azonban már az elejétől deklarálta, hogy a gyermekek felvigyázására és fejlesztésére elsősorban a hölgyek alkalmasak. Hat éves korban a gyermekek már tanultak is; többek között olvasás, számolás és általános ismeretek voltak a tanított készségek között.
Ma 195 éve nyílt meg az Angyalkert, büszkék lehetünk rá!
A Budai Vár egykori lakója, báró Hatvany Lajos (1880-1961), a XX. század legjelentősebb irodalmi folyóiratának, a Nyugatnak az alapítója, a magyar költők és írók első számú finanszírozója volt, aki itt is élt a Várnegyedben, először egy Tárnok utcai, majd egy Bécsi kapu téri palotában. Testvére pedig, a világhírű műgyűjtő, a műpártoló Hatvany Ferenc (1881–1958), a Lónyai-Hatvany villa egykori lakója volt, aki a magyar képzőművészeket, festőket patronálta.
Idén, a magyar költészet napján ünnepeljük majd a XX. század egyik legjelentősebb magyar írójának, Márai Sándor születésének 125 évfordulóját. Márai sikerei mögött állt azonban egy nő, akiről méltatlanul kevés szót ejtünk, pedig nélküle és önfeláldozása nélkül Márai Sándor biztosan nem ugyanaz az író lenne, akinek ma ismerjük. Lola életfilozófiáját mi sem jellemzi jobban, mint férje kapcsán megfogalmazott naplóbejegyzése „én nem akarok mást, mint amit Ő akar”. „Cherchez la femme”, avagy „keresd a nőt” szól a francia mondás és mi most közösen meg is találjuk Márai mellett és mögött.
Napra pontosan 125 éve, 1900. március 31-én született Miskolcon Szabó Lőrinc, Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító. A XX. századi modern magyar irodalom egyik legnagyobb klasszikusa ugyan sosem lakott a Várban, de számtalanszor megfordult itt és számos barátjához járt ide heti rendszerességgel. Németvölgyi, majd később pasaréti lakásától nem esett túl messze a Várnegyed. Születésének évfordulóján rá emlékezünk.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
