1828. június elsején nyílt meg az első óvoda Magyarországon, itt a Mikó utcában
A Brunszvik Teréz (1775-1861) által alapított „angyalkert” 1828-ban nyitotta meg kapuit, amely a Habsburg-monarchia területén az első óvoda volt. A kisdedóvó európai viszonylatban is korát meghaladónak számított. A grófnő azonban nem csak ebben volt első, Ő állította 1824-ben az első karácsonyfát Magyarországon. Büszkék lehetünk rá!
Samuel Wilderspin (1791-1866) 1823-ban adta közre első munkáját a kisgyermek neveléséről. Ezt egyébként Kossuth Lajos fordította magyarra 1837-ben. Brunszvik Teréz számára az angliai példa szolgáltatta a „benchmarkot”. Végül édesanyja krisztinavárosi házában, a mai Mikó utca és Attila út sarkán álló épületben indította útjára híres kezdeményezését. A grófnő terve természetesen az volt, hogy az óvoda, mint intézmény országossá váljon és az egész Monarchia területén alakuljanak „angyalkertek”. A hivatást választó férfiak és nők kétéves kortól hétéves korig vigyáztak a gyerekekre, akik elsősorban a testnevelésre, illetve a valláserkölcsi nevelésre koncentráltak, noha – az angol minta alapján– az intézmény első alkalmazottja egy férfi, Kern Máté kisdedóvó volt. Az alapító azonban már az elejétől deklarálta, hogy a gyermekek felvigyázására és fejlesztésére elsősorban a hölgyek alkalmasak. Hat éves korban a gyermekek már tanultak is; többek között olvasás, számolás és általános ismeretek voltak a tanított készségek között.
Ma 195 éve nyílt meg az Angyalkert, büszkék lehetünk rá!
Ő tervezte többek között a Corvin téren álló Budai Vigadó, a Bécsi kapu téren álló Budavári evangélikus templom, illetve a Budavári Palotanegyedben található Honvéd Főparancsnokság, valamint a Honvédelmi Minisztérium épületét is. A cseh származású neves építész 1844. szeptember 20-án született Morvaországban, a választott hazája azonban Magyarország volt.
A most megáradt Duna látványa arra készteti a krónikást, hogy legalább röviden összegezze: az elmúlt évszázadok során mikor és hol kellett felmenőinknek szembenéznie a víz hatalmával. A Budai Vár esetében nyilván képtelenség lenne bármilyen árvízről is beszélni, azonban a Várhegy körüli területek számos alkalommal kerültek víz alá; a teljesség igénye és bármiféle tudományos igényesség nélkül ezekről az özönvizekről szól alábbi cikkünk.
Ide a Déli pályaudvar melletti krisztinavárosi Pálya utcai házba született Novák Vilmos néven 1894-ben, éppen 130 évvel ezelőtt. A család később átköltözött a közeli Pauler utcába, majd az ifjú festő itt a Várdombon található Budai Főreálban, a későbbi Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1912 tavaszán. 1913-ban a lapok már Aba-Novák Vilmos néven említik, mint a Képzőművészeti Főiskola tehetséges növendékét egy kiállítás kapcsán.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
