„Itt volt, elment a szép karácsony...” – Tóth Árpád Karácsonyi emlék című verse valódi korrajz

„Itt volt, elment a szép karácsony...” – Tóth Árpád Karácsonyi emlék című verse valódi korrajz

A Várban a két világháború között még Werbőczyről elnevezett, majd a háború után Táncsics Mihályra átkeresztelt utca 13. számú házában egykor élt költő Karácsonyi emlék című verse sokkal inkább egy élcelődő, kissé gúnyos korrajz mintsem valami szentimentális költemény.

Tóth Árpád (1886-1928) feleségével, Lichtmann Annával (1895-1967) és kislányukkal, Tóth Eszterrel (1920-2001) 1917-től egészen haláláig a Várnegyedben lakott. Már csak ezért sem véletlen, hogy a Várnegyed délnyugati oldalán elhelyezkedő festői látképével rendelkező egykori Bástya sétány is végül róla kapta a nevét. Tóth Árpád 1886. április 14-én született Aradon, majd Debrecenben felcseperedő költő már gyermekkorában sokat betegeskedett, gyenge tüdejét pedig a gümőkór időről időre megtámadta. Lírai stílusát az egyedisége és egyénisége hatotta át, a költészetet - legtehetségesebb kortársaihoz hasonlóan - a Négyesy-szemináriumokon sajátította el. A Nyugat főszerkesztője és a kor legnevesebb kritikusa, Ignotus - Ady Endre után - a korszak második legjelentősebb magyar költőjének nevezte.

A törékeny, mindig betegeskedő, állandó pénzhiánnyal küzdő költő poétikáját leginkább az elégikus, lemondó hangvétel, a kozmikus magányérzet, az emberi lét hiábavalóságának mélabús érzeménye, ugyanakkor a szépségben való kiteljesedés, a l'art pour l'art életérzés hatja át. Ez a verse azonban cseppet sem ilyen. A szépség utáni sóvárgás ebben, az 1912-ben megjelent költeményben sehol sincs jelen. De nézzék csak!

Karácsonyi emlék

Itt volt, elment a szép karácsony,

S amíg itt volt, jó koszton éltünk,

Cukron, fügén, mákos kalácson.

Hozott diót, mogyorót, smukkot,

Új százkoronás is volt nála,

De erről alig szólt egy kukkot.

Hogy a pénzügy is derűt öltsön,

Adott az osztrák-magyar banknak

Húsz koronát - aranyban! - kölcsön.

És hozott új választó-listát.

Mely szerint csak Lukács szavazhat,

S megválaszthatja Tisza Pistát.

A Béke is, e bús egyénke,

Jött volna vele, ám egy hídon

A strázsa belelőtt szegénybe.

Örült Prohászka is Prizrendbe,

Az udvarias szerb kormánytól

Egy sérvkötőt kapott prezentbe.

Szóval a karácsony sok kincsét

Megkaptuk és ami a legfőbb,

Megszűnt a fűtőanyag-inség.

Ez üdvöt zengem el ma számmal:

Egész télen fűthetünk majd

Egy-egy dús - karácsonyi számmal!

„Semmiért egészen” - 125 éve született a modern magyar irodalom egyik óriása, Szabó Lőrinc
„Semmiért egészen” - 125 éve született a modern magyar irodalom egyik óriása, Szabó Lőrinc

Napra pontosan 125 éve, 1900. március 31-én született Miskolcon Szabó Lőrinc, Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító. A XX. századi modern magyar irodalom egyik legnagyobb klasszikusa ugyan sosem lakott a Várban, de számtalanszor megfordult itt és számos barátjához járt ide heti rendszerességgel. Németvölgyi, majd később pasaréti lakásától nem esett túl messze a Várnegyed. Születésének évfordulóján rá emlékezünk.

140 éve született a XX. századi magyar irodalom egyik legnagyobbja, Kosztolányi Dezső
140 éve született a XX. századi magyar irodalom egyik legnagyobbja, Kosztolányi Dezső

Kosztolányi Dezső (1885-1936) éppen ma 140 évvel ezelőtt, virágvasárnapon született Szabadkán. A XX. század egyik legnagyobb magyar lírikusa és egyben prózai írója egykor itt - a háborúban sajnos bombatalálatot kapott - családi házukban élt feleségével, Harmos Ilonával (1885-1967), írói álnevén Görög Ilonával, illetve fiúkkal, Ádámmal (1915-1980). A zöld kerítéses földszintes ház a Tábor utca és a Logodi utca sarkán állt, egy kőhajításra Márai Sándortól, két kőhajításra Schöpflin Aladártól, s három kőhajításnyira Babits Mihálytól.

Ezen a napon sújtott le a hóhér Hunyadi Lászlóra a budavári Szent György piacon
Ezen a napon sújtott le a hóhér Hunyadi Lászlóra a budavári Szent György piacon

A királyi tanács minden törvényes formaságot mellőzve politikai alapon ítélte fővesztésre gyilkosságért és felségárulásért Hunyadi Lászlót. Az ifjút 1457. március 16-án estefelé végezték ki a budavári Szent György piacon, a mai Dísz téren. A bakónak csak negyedszerre sikerült László fejét elválasztania a testétől. A szokásjog alapján kegyelem járt volna Hunyadinak, a hóhér azonban -parancsra ugyan - negyedszer is lesújtott.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.