Református templom, amelynek építésére a katolikus Ferenc József is pénzt adományozott

Református templom, amelynek építésére a katolikus Ferenc József is pénzt adományozott

Izgalmas története van a Vár tövében, a Fő utca és a Duna között épült Szilágyi Dezső téri református templomnak. Az evangélikus Pecz Samu által tervezett épület széleskörű, felekezeteken átívelő adományok segítségével valósulhatott meg, hogy aztán a 20. században itt tarthassa esküvőjét Ady Endre, később pedig Horthy István is.

A Nagyonváron már több Budavárban, illetve a Vár közvetlen szomszédságában épült templomról írtunk. Egy különleges, tematikus séta jóvoltából ismerhették meg olvasóink a Mátyás-templom legbelsőbb titkait, újjászentelése 75. évfordulóján cikket közöltünk a Bécsi kapu téri evangélikus templomról, és történeti áttekintést adva bemutattuk a Krisztinavárosi Havas Boldogasszony-Plébániatemplomot, ahol gróf Széchenyi István mellett Semmelweis Ignác is az esküvőjét tartotta.

Ezúttal a Várhegy másik oldalára, a Vízivárosba kalauzoljuk el olvasóinkat, ahol a Szilágyi Dezső téren áll 127 éve a Budai Református Gyülekezet temploma.

A templom megépüléséig hosszú út vezetett onnantól fogva, hogy az első református hívek megjelentek Budán. Mint az a Budai Református Gyülekezet honlapján elérhető kronológiai áttekintésből kiderül, a Duna jobb partjának ezen a részén már a reformáció óta működött református gyülekezet: 1531-ben Dévai Bíró Mátyás missziói, gyülekezetépítő tevékenységet folytatott, amiért többször börtönbe is került. A török időkben viszonylagos nyugalomban folyt Budán a hitélet.

A Habsburg uralom alatt, egészen II. József türelmi rendeletéig (1781) azonban a reformátusok nem szerezhettek itt birtokot, és le sem telepedhettek. Az 1800-as évek derekától kezdtek ide költözni a hívek, majd a 19. század második felében rohamosan nőtt a lélekszámuk, 1880-ra már 2303-an voltak az I. és II. kerületben.

1885-ben a megalakulófélben lévő Budai Református Gyülekezet a fővároshoz folyamodott templom, paplak és iskola céljára alkalmas földterületért, majd az egyháztanács segédlelkészt rendelt ki, illetve a templomépítés beindítására egy 25 fős bizottság felállítását rendelte el. Az új gyülekezet 1885. április 5-én, húsvét másnapján tartotta első úrvacsorás istentiszteletét, melyet Simon Ferenc pesti segédlelkész tartott.

1885. június 19-én a főváros az addig fazekasok piactereként működő Fazekas teret (a mai Szilágyi Dezső tér) átengedte a budai reformátusoknak, azzal a kikötéssel, hogy a szépen kiépülő Dunapart elegáns épületeihez méltó templom épülhet meg.

Történelmi emlékhely (fotó: nagyonvar.hu)

A beérkezett négy pályaműből Pecz Samu „Pentagon” jellegű tervét fogadták el – némi módosítással -, de amikor kiderült a templomépítés tetemes költsége, amennyi nem is állt a budai gyülekezet rendelkezésére, országos gyűjtésbe kezdtek.

A történelmi Magyarország egész területéről adakoztak a hívek (reformátusok és katolikusok egyaránt), még a katolikus Habsburg uralkodó, Ferenc József is 100 ezer arany koronával támogatta a templom felépülését.

Miután a Fazekas teret feltöltötték, a templomépítés kivitelezési munkálatai 1893. június 13-án kezdődtek el.

Pecz Samu szobra a templom mellett (fotó: nagyonvar.hu)

Pecz Samu egy 600 fő befogadására alkalmas, neogótikus stílusú templomot tervezett. Az épületet barna-sárga-zöld mázas Zsolnay tetőcserepek borítják, míg a vöröstéglás templomtest mellé egy 62 méter magas harangtornyot építettek. A berendezés és a bútorzat is Pecz Samu tervei alapján készült, a templomot 1896 virágvasárnapján szentelték fel.

Zsolnay cserepek a tetőn (fotó: nagyonvar.hu)

A templomnak eredetileg négy harangja volt, melyből a három nagyobbat (egymással összehangolva), még Pecz Samu rendelte a bochumi acélgyárból, míg a negyedik legkisebbet Borosnyai Oszkár és felesége, Rácz Hermina készíttette 1895-ben.

Érdekesség, hogy 1915. március 27-én ebben a templomban kötött házasságot Ady Endre és Boncza Berta, akiket Haypál Benő esketett.

1940. április 27-én pedig a kormányzó fia, vitéz nagybányai Horthy István és felesége, gróf Edelsheim-Gyulai Ilona kötötte össze az életét a templomban, akiket Ravasz László püspök esketett.

vitéz nagybányai Horthy István és felesége, gróf Edelsheim-Gyulai Ilona (fotó: Fortepan / Vass Károly)

1944-45-ben, a Vár ostromakor a templomot is több találat érte, mivel egy ideig lőszerraktárként használták, ezért háborús célpont lett. A torony több helyen is megsérült, félő volt, hogy ledől. Emellett a tetőzet, a falak, a harangokat tartó állványok, az orgona, a padok és a gázkályhák is súlyosan megsérültek. Mégis, alig egy évvel később, 1946 virágvasárnapjára (a templom 50. születésnapjára) már használható állapotba hozták az épületet.

A tempom a Fő utca felől (fotó: nagyonvar.hu)

A teljes felújítás még évtizedeken át tartott, a Zsolnay mázas tetőcserepek csak 1979-re kerültek vissza a helyükre, míg a templom teljes renoválása 1986-ra, a 90. születésnapjára fejeződött be. Az épület utolsó külső felújítása 2001-2014 között, míg belső felújítása 2019-2021 között zajlott.

A templom felújított belső tere (fotó:  (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

A krisztinavárosi festőművész, akit Picasso barbár zseninek nevezett
A krisztinavárosi festőművész, akit Picasso barbár zseninek nevezett

Ide a Déli pályaudvar melletti krisztinavárosi Pálya utcai házba született Novák Vilmos néven 1894-ben, éppen 130 évvel ezelőtt. A család később átköltözött a közeli Pauler utcába, majd az ifjú festő itt a Várdombon található Budai Főreálban, a későbbi Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1912 tavaszán. 1913-ban a lapok már Aba-Novák Vilmos néven említik, mint a Képzőművészeti Főiskola tehetséges növendékét egy kiállítás kapcsán.

1697-ben ezen a napon lett Savoyai hercegből „zentai győző”
1697-ben ezen a napon lett Savoyai hercegből „zentai győző”

A keresztény seregek élén harcoló Savoyai Jenő (1663-1736) herceg 1697. szeptember 11-én – immáron a Szent Szövetség keresztény hadainak fővezéreként - a Tiszán átkelő törököket úgy megverte Zentánál, hogy közel harmincezer török maradt a csatatéren. Noha Savoyait a budavári diadal miatt szoktuk méltatni, valójában ennek a győzelemnek állít emléket a Róna József (1861-1939) alkotása, a Savoyai-teraszon álló lovasszobor.

„És forró legyen, mint a babám szíve!” - Szindbád ízlésvilága
„És forró legyen, mint a babám szíve!” - Szindbád ízlésvilága

Noha a Krúdy-család legendáriuma szerint az itáliai származású Crudiak egyik őse a Róma és Nápoly közötti Campobasso nevű városkából települt át Budára Mátyás király udvarába, Beatrice királyné szakácsaként, azonban Krúdy nem volt- a szó gasztronómiai értelmében véve – ínyenc, az egyszerű, de ízletes ételeket szerette. És így Latinovits Zoltán születésnapján mi más juthatott eszünkbe, mint Szindbád, s az író által ezerszer megidézett Tabán, Vendelin pincér és a gőzölgő húsleves cérnatésztával, no meg az a legendás velős csont.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.