Református templom, amelynek építésére a katolikus Ferenc József is pénzt adományozott
Izgalmas története van a Vár tövében, a Fő utca és a Duna között épült Szilágyi Dezső téri református templomnak. Az evangélikus Pecz Samu által tervezett épület széleskörű, felekezeteken átívelő adományok segítségével valósulhatott meg, hogy aztán a 20. században itt tarthassa esküvőjét Ady Endre, később pedig Horthy István is.
A Nagyonváron már több Budavárban, illetve a Vár közvetlen szomszédságában épült templomról írtunk. Egy különleges, tematikus séta jóvoltából ismerhették meg olvasóink a Mátyás-templom legbelsőbb titkait, újjászentelése 75. évfordulóján cikket közöltünk a Bécsi kapu téri evangélikus templomról, és történeti áttekintést adva bemutattuk a Krisztinavárosi Havas Boldogasszony-Plébániatemplomot, ahol gróf Széchenyi István mellett Semmelweis Ignác is az esküvőjét tartotta.
Ezúttal a Várhegy másik oldalára, a Vízivárosba kalauzoljuk el olvasóinkat, ahol a Szilágyi Dezső téren áll 127 éve a Budai Református Gyülekezet temploma.
A templom megépüléséig hosszú út vezetett onnantól fogva, hogy az első református hívek megjelentek Budán. Mint az a Budai Református Gyülekezet honlapján elérhető kronológiai áttekintésből kiderül, a Duna jobb partjának ezen a részén már a reformáció óta működött református gyülekezet: 1531-ben Dévai Bíró Mátyás missziói, gyülekezetépítő tevékenységet folytatott, amiért többször börtönbe is került. A török időkben viszonylagos nyugalomban folyt Budán a hitélet.
A Habsburg uralom alatt, egészen II. József türelmi rendeletéig (1781) azonban a reformátusok nem szerezhettek itt birtokot, és le sem telepedhettek. Az 1800-as évek derekától kezdtek ide költözni a hívek, majd a 19. század második felében rohamosan nőtt a lélekszámuk, 1880-ra már 2303-an voltak az I. és II. kerületben.
1885-ben a megalakulófélben lévő Budai Református Gyülekezet a fővároshoz folyamodott templom, paplak és iskola céljára alkalmas földterületért, majd az egyháztanács segédlelkészt rendelt ki, illetve a templomépítés beindítására egy 25 fős bizottság felállítását rendelte el. Az új gyülekezet 1885. április 5-én, húsvét másnapján tartotta első úrvacsorás istentiszteletét, melyet Simon Ferenc pesti segédlelkész tartott.
1885. június 19-én a főváros az addig fazekasok piactereként működő Fazekas teret (a mai Szilágyi Dezső tér) átengedte a budai reformátusoknak, azzal a kikötéssel, hogy a szépen kiépülő Dunapart elegáns épületeihez méltó templom épülhet meg.
A beérkezett négy pályaműből Pecz Samu „Pentagon” jellegű tervét fogadták el – némi módosítással -, de amikor kiderült a templomépítés tetemes költsége, amennyi nem is állt a budai gyülekezet rendelkezésére, országos gyűjtésbe kezdtek.
A történelmi Magyarország egész területéről adakoztak a hívek (reformátusok és katolikusok egyaránt), még a katolikus Habsburg uralkodó, Ferenc József is 100 ezer arany koronával támogatta a templom felépülését.
Miután a Fazekas teret feltöltötték, a templomépítés kivitelezési munkálatai 1893. június 13-án kezdődtek el.
Pecz Samu egy 600 fő befogadására alkalmas, neogótikus stílusú templomot tervezett. Az épületet barna-sárga-zöld mázas Zsolnay tetőcserepek borítják, míg a vöröstéglás templomtest mellé egy 62 méter magas harangtornyot építettek. A berendezés és a bútorzat is Pecz Samu tervei alapján készült, a templomot 1896 virágvasárnapján szentelték fel.
A templomnak eredetileg négy harangja volt, melyből a három nagyobbat (egymással összehangolva), még Pecz Samu rendelte a bochumi acélgyárból, míg a negyedik legkisebbet Borosnyai Oszkár és felesége, Rácz Hermina készíttette 1895-ben.
Érdekesség, hogy 1915. március 27-én ebben a templomban kötött házasságot Ady Endre és Boncza Berta, akiket Haypál Benő esketett.
1940. április 27-én pedig a kormányzó fia, vitéz nagybányai Horthy István és felesége, gróf Edelsheim-Gyulai Ilona kötötte össze az életét a templomban, akiket Ravasz László püspök esketett.
1944-45-ben, a Vár ostromakor a templomot is több találat érte, mivel egy ideig lőszerraktárként használták, ezért háborús célpont lett. A torony több helyen is megsérült, félő volt, hogy ledől. Emellett a tetőzet, a falak, a harangokat tartó állványok, az orgona, a padok és a gázkályhák is súlyosan megsérültek. Mégis, alig egy évvel később, 1946 virágvasárnapjára (a templom 50. születésnapjára) már használható állapotba hozták az épületet.
A teljes felújítás még évtizedeken át tartott, a Zsolnay mázas tetőcserepek csak 1979-re kerültek vissza a helyükre, míg a templom teljes renoválása 1986-ra, a 90. születésnapjára fejeződött be. Az épület utolsó külső felújítása 2001-2014 között, míg belső felújítása 2019-2021 között zajlott.
Éppen ma 200 éve született Jókai Mór, a magyar romantikus irodalom írófejedelme. Az író születésének bicentenáriumának alkalmából rendhagyó Jókai-esten vehetünk részt a Budavári Palotanegyedben. Jókai regényeiben számtalanszor szerepel helyszínként a Vár. Az író azonban nem csak a Budai Várhoz, hanem a budai hegyvidékhez is ezer szállal kötődött, hiszen egészen a második világháborúban történő lerombolásáig itt állt kora egyik fontos irodalmi zarándokhelye, a Jókai-villa. A kerek évforduló kapcsán szervezett irodalmi estet a Budavári Palotanegyed egyik legkülönlegesebb helyszínén, a Karakas Pasa tornyában tartják, ahol talán a gasztronómia is nagyobb szerepet kap, mint más rendezvényeken.
1867-ben éppen ezen a napon, vagyis február 17-én kelt kinevezésében kérte fel Deák Ferenc javaslatára magyar miniszterelnöknek I. Ferenc József osztrák császár gróf Andrássy Gyulát, magyar politikust. Ezzel gyakorlatilag létrejött az Osztrák–Magyar Monarchia, mely korszakot - annak államszerkezetére utalva – ma is dualizmusnak nevezzük, s amely a modern magyar állam fundamentumaként szolgált.
1938-ban jelent meg a Mikó utca-Logodi utca sarokházában élő író, Márai Sándor (1900-1989) A négy évszak című kötete, amely részben az öt évvel később kiadott Füves könyv előzményének tekinthető. Ekkor sem volt meleg februárban, de két év múlva, 1940-ben éppen ezen a napon, február 16-án Miskolc Görömbölytapolca városrészében -35 fokot mutattak a hőmérők. Az említett gyűjteményből idézzük most Márai három különleges, február kapcsán megfogalmazott lakonikus írását, amelyek elvezetnek bennünket az irodalom hőmérsékletéhez, egy könnycsepp nagyságú tócsához és a jégeprekhez is – természetesen az egyik utolsó magyar "polgár" mindig különleges és élvezetes egyedi stílusában.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
