
Református templom, amelynek építésére a katolikus Ferenc József is pénzt adományozott
Izgalmas története van a Vár tövében, a Fő utca és a Duna között épült Szilágyi Dezső téri református templomnak. Az evangélikus Pecz Samu által tervezett épület széleskörű, felekezeteken átívelő adományok segítségével valósulhatott meg, hogy aztán a 20. században itt tarthassa esküvőjét Ady Endre, később pedig Horthy István is.
A Nagyonváron már több Budavárban, illetve a Vár közvetlen szomszédságában épült templomról írtunk. Egy különleges, tematikus séta jóvoltából ismerhették meg olvasóink a Mátyás-templom legbelsőbb titkait, újjászentelése 75. évfordulóján cikket közöltünk a Bécsi kapu téri evangélikus templomról, és történeti áttekintést adva bemutattuk a Krisztinavárosi Havas Boldogasszony-Plébániatemplomot, ahol gróf Széchenyi István mellett Semmelweis Ignác is az esküvőjét tartotta.
Ezúttal a Várhegy másik oldalára, a Vízivárosba kalauzoljuk el olvasóinkat, ahol a Szilágyi Dezső téren áll 127 éve a Budai Református Gyülekezet temploma.
A templom megépüléséig hosszú út vezetett onnantól fogva, hogy az első református hívek megjelentek Budán. Mint az a Budai Református Gyülekezet honlapján elérhető kronológiai áttekintésből kiderül, a Duna jobb partjának ezen a részén már a reformáció óta működött református gyülekezet: 1531-ben Dévai Bíró Mátyás missziói, gyülekezetépítő tevékenységet folytatott, amiért többször börtönbe is került. A török időkben viszonylagos nyugalomban folyt Budán a hitélet.
A Habsburg uralom alatt, egészen II. József türelmi rendeletéig (1781) azonban a reformátusok nem szerezhettek itt birtokot, és le sem telepedhettek. Az 1800-as évek derekától kezdtek ide költözni a hívek, majd a 19. század második felében rohamosan nőtt a lélekszámuk, 1880-ra már 2303-an voltak az I. és II. kerületben.
1885-ben a megalakulófélben lévő Budai Református Gyülekezet a fővároshoz folyamodott templom, paplak és iskola céljára alkalmas földterületért, majd az egyháztanács segédlelkészt rendelt ki, illetve a templomépítés beindítására egy 25 fős bizottság felállítását rendelte el. Az új gyülekezet 1885. április 5-én, húsvét másnapján tartotta első úrvacsorás istentiszteletét, melyet Simon Ferenc pesti segédlelkész tartott.
1885. június 19-én a főváros az addig fazekasok piactereként működő Fazekas teret (a mai Szilágyi Dezső tér) átengedte a budai reformátusoknak, azzal a kikötéssel, hogy a szépen kiépülő Dunapart elegáns épületeihez méltó templom épülhet meg.

A beérkezett négy pályaműből Pecz Samu „Pentagon” jellegű tervét fogadták el – némi módosítással -, de amikor kiderült a templomépítés tetemes költsége, amennyi nem is állt a budai gyülekezet rendelkezésére, országos gyűjtésbe kezdtek.
A történelmi Magyarország egész területéről adakoztak a hívek (reformátusok és katolikusok egyaránt), még a katolikus Habsburg uralkodó, Ferenc József is 100 ezer arany koronával támogatta a templom felépülését.
Miután a Fazekas teret feltöltötték, a templomépítés kivitelezési munkálatai 1893. június 13-án kezdődtek el.

Pecz Samu egy 600 fő befogadására alkalmas, neogótikus stílusú templomot tervezett. Az épületet barna-sárga-zöld mázas Zsolnay tetőcserepek borítják, míg a vöröstéglás templomtest mellé egy 62 méter magas harangtornyot építettek. A berendezés és a bútorzat is Pecz Samu tervei alapján készült, a templomot 1896 virágvasárnapján szentelték fel.

A templomnak eredetileg négy harangja volt, melyből a három nagyobbat (egymással összehangolva), még Pecz Samu rendelte a bochumi acélgyárból, míg a negyedik legkisebbet Borosnyai Oszkár és felesége, Rácz Hermina készíttette 1895-ben.
Érdekesség, hogy 1915. március 27-én ebben a templomban kötött házasságot Ady Endre és Boncza Berta, akiket Haypál Benő esketett.
1940. április 27-én pedig a kormányzó fia, vitéz nagybányai Horthy István és felesége, gróf Edelsheim-Gyulai Ilona kötötte össze az életét a templomban, akiket Ravasz László püspök esketett.

1944-45-ben, a Vár ostromakor a templomot is több találat érte, mivel egy ideig lőszerraktárként használták, ezért háborús célpont lett. A torony több helyen is megsérült, félő volt, hogy ledől. Emellett a tetőzet, a falak, a harangokat tartó állványok, az orgona, a padok és a gázkályhák is súlyosan megsérültek. Mégis, alig egy évvel később, 1946 virágvasárnapjára (a templom 50. születésnapjára) már használható állapotba hozták az épületet.

A teljes felújítás még évtizedeken át tartott, a Zsolnay mázas tetőcserepek csak 1979-re kerültek vissza a helyükre, míg a templom teljes renoválása 1986-ra, a 90. születésnapjára fejeződött be. Az épület utolsó külső felújítása 2001-2014 között, míg belső felújítása 2019-2021 között zajlott.


A királyi tanács minden törvényes formaságot mellőzve politikai alapon ítélte fővesztésre gyilkosságért és felségárulásért Hunyadi Lászlót. Az ifjút 1457. március 16-án estefelé végezték ki a budavári Szent György piacon, a mai Dísz téren. A bakónak csak negyedszerre sikerült László fejét elválasztania a testétől. A szokásjog alapján kegyelem járt volna Hunyadinak, a hóhér azonban -parancsra ugyan - negyedszer is lesújtott.

1910. március 16-án született a hétszeres olimpiai aranyérmes, tizennégyszeres világbajnok, harmincnégyszeres magyar bajnok sportlegenda. Minden idők legeredményesebb magyar sportolója a Krisztinavárosban élt, otthona itt volt az Attila úton. Cikkünkkel a halhatatlan sportolóra emlékezünk.

Ácsteszér, egy bakonyi falvacska jobbágysorából, ráadásul szlovák anyától és horvát apától született. Eredetileg takács vagyis vászonszövő volt, majd Budán immáron felnőttfejjel kezdte meg iskoláit, huszonnégy évesen lett elsőéves gimnazista, így egyetemi tanulmányait közel harmincéves korábban kezdte el. Tehetsége, szorgalma és igazságkeresése azonban egészen a forradalom csúcspontjára repítette, amikor a forradalmi hevület és a hatalom ellen összefogott, újjáéledő nemzet kiszabadította március idusán budavári börtönéből, s diadalmenetet tartva ünnepelte őt. Cikkünkkel a napjainkban méltatlanul keveset említett Táncsics Mihályra emlékezünk.