Gróf Széchenyi István, minden idők egyik legnagyobb magyar államférfija, leginnovatívabb magyar politikus, a Magyar Tudományos Akadémia megalapítója, akinek nevéhez számos olyan kezdeményezés kapcsolódik, amely ma is meghatározza a Budai Vár, illetve egész Budapest látképét. A gróf történelmi jelentőségéről mindent elárul, hogy legkérlelhetetlenebb politikai ellenfele, maga Kossuth Lajos nevezte elsőként őt „a legnagyobb magyarnak”.
A Várkerületben élő családok nagy örömére idén is megrendezi családi napját a Közösen Vízivárosért Egyesület. A tavaszváró rendezvényre március 9-én kerül sor, az esemény helyszínének pedig hagyományteremtő jelleggel ezúttal is a Víziváros kultikus színterének számító Jókai Anna Szalon ad majd otthont. A belépés a programokra természetesen - az előző évekhez hasonlóan -idén is ingyenes!
Májusban az aktuális ukrán szupersztár, Korolova érkezik a Budavári Palotanegyedbe, júniusban pedig Christan Löffler társaságában jön Parra vor Cuva és Tylacine is.
A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja Magyarországon - mióta 2000. június 16-án megszavazta az Országgyűlés - minden év február 25-én van. Ezen a napon emlékezünk azon nem kevesekre, akik a kommunista elnyomás alatt számos borzalmat éltek át. Mint például a pesti és a budai srácok, vagy éppen az 1956-os forradalom és szabadságharc ikonikus alakja, Mansfeld Péter, akinek a szobra a Szabó Ilonka utcára ereszkedő lépcső alsó támfalában található.
A kiállítás Budapest szerelmesei számára valódi csoda, a Vár rajongók számára pedig szintén nagyon izgalmas. Mi már többször megnéztük a fotótárlatot és elmentünk a héten is, de még most is találtunk olyan különleges képet, ami korábban elkerülte a figyelmünket. Szóval, aki még nem látta, annak érdemes felkerekednie és elindulnia a Várba!
Munkácsy Mihály születésének évfordulója körül érdemes egy kicsit jobban megemlékezni a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításának kihagyhatatlan darabjáról is.
A Fehér Galamb vendéglőt a Szentháromság és az Úri utca sarkán álló régi, emeletes barokk ház földszintjén nyitották meg 1856-ban. A vendéglő elnevezésére két történetünk is van: az egyik szerint a Bach-rendszer alatti étteremtulajdonos, Karl Siebert a bibliai szőlőültető Noé békét hirdető fehérgalambjáról adta a vendéglőnek nevet, egy másik legenda szerint a későbbi tulajdonos, Huber Antal – nemes egyszerűséggel – a ház előtti fán fészkelő fehérszínű galambpárról nevezte el éttermét. De nem is ez a lényeg, hanem a múltidézés: jöjjenek csak velünk!
A Serfőző szervezésében péntektől korlátlan sörkóstolás várja a folyékony kenyér kedvelőket, meg azokat, akik már nagyon élnék már a fesztiválszezont és egy kicsit előre innának a medve bőrére.
1844. február 20-án született a kárpátaljai Munkácson Lieb Leó Mihály és Reök Cecília gyermekeként. Noha nem mindennapi életpályája áttételesen kapcsolódik a Budai Várhoz, azonban egy biztos, hogy festményeinek jelentős része itt, a Magyar Nemzeti Galériában található.
Idén februárban ünnepeljük Munkácsy Mihály születésének 180. évfordulóját. Egy olyan művészét, akit a maga korában nem csak itthon, hanem a nagyvilágban is a legnagyobbak között emlegettek. Az MNG előadás-sorozatának célja, hogy látogatók számára kiegészítsék a kiállítások nyújtotta élményeket, és így tesznek a világot meghódító festő műveivel kapcsolatban is.
Többek között az idén immáron 38. alkalommal megrendezett Mesterségek ünnepe, amelyen nem csak a kézművesek portékái, de különleges előadások is várják a Budai Várba látogatókat. A Budavári Palotanegyedben pedig számtalan kulturális programon lehet részt venni az államalapítás ünnepén. Az Oroszlános Udvarban az István, a király rockoperát kétszer vetítik le óriáskivetítőn az ünneplőknek.
„Legyen a Horváth-kertben, Budán!” – hangzik Békeffi István (1901-1977) színműíró Lajtai Lajos (1900-1966) zenéjére írt, s 1928-ban éppen itt a Budai Színkörben bemutatott A régi nyár című operett dalszövege. Az elsősorban város- és kávéháztörténettel foglalkozó neves Budapest-történész, Saly Noémivel szeptember 24-én a MáraiKultban ezúttal a Horváth-kertbe kalauzolja el a helytörténet iránt érdeklődőket A Horváth-kert története című előadásával.
Az ingyenesen látogatható kiállítás többek között Aba-Novák Vilmos, Ferenczy Károly, Vaszary János, Márffy Ödön és Csontváry Kosztka Tivadar képein keresztül mutatja be a nyár könnyedségét, a nap változatos és csodás fényeit, az önfeledt strandolás, illetve a fürdés örömének hangulatos életképeit, a vakáció csodás pillanatait.
A több mint tíz éve tartó programsorozat soron következő rendezvénye az Európai mesterek fantázianevet kapta. A népszerű eseménysorozat történetében idei újdonság, hogy a felkért hazai neves borászatok mellé minden alkalommal csatlakozik egy natúr borászat is az adott tájegységből. Számunkra mindig az emeleti terasz jelenti a legnagyobb élményt, amit immáron nem csak a Borszerdák alkalmával, hanem a múzeumi hétköznapokon is megcsodálhatunk.
Június 23-án, azaz holnap a Magyarország-Skócia meccs előtt a pannonhalmi borvidék egyik legjobb borászata, a Babarczi Szőlőbirtok és Pince borait kóstolhatja meg a Budavári Palotában található Szent István Kávéházban. A frissítő borok kostolása mellett a pincészet borászával és tulajdonosával, Babarczi Zsuzsannával is lehet találkozni és beszélgetni a borok világáról, mindezt a magyar-skót EB-meccs előtt.
Fent a Várban is.
No, meg száj sem. Amikor ugyanis éppen nem marad tátva a panoráma láttán, akkor különlegesebbnél különlegesebb pezsgőkkel és borokkal lehet ingerelni benne az ízlelőbimbókat a Magyar Nemzeti Galéria első emeletén, aminek ez a pazar, városra néző helyisége a BudaBest terasz nevet kapta, és a hét elején fogadta az első vendégeit.
A Tokaji borvidék megkerülhetetlen alakja érkezik május 16-án este 7 órakor a Pasha Cafeba, az estet pedig Onczay Zoltán csellóművész kíséri majd. Ez azért izgalmas párosításnak ígérkezik.
Folytatódott Buda legújabb boros gasztronómiai kalandja, ahol nem csak a különböző, korábban kipusztultnak tartott magyar borfajtákat, de a mögöttük álló történeteket is megismerhette a Budai Borszalon közönsége. Az biztos, hogy az egykori magyar fajtáknak újabb rajongói, „bolondjai” lettek. Ők már jól tudják, hogy mi az a Csóka, Szerémi zöld, Tihanyi és Tarcali kék, Laska és Sárfehér. Önök tudják vajon?
Buda legújabb boros gasztrokalandjának, a Vibe & Wine-nak a következő eseményén a borokhoz való hozzáértést Szentesi József és az Egy bolond hármat csinál bormanufaktúra, a “vibe”-ot pedig Balogh Marianna népzenész és Bolya Mátyás biztosítják.
Megmondtuk: Buda legújabb boros gasztrokalandja, a Vibe&Wine nem egy eseménnyel készül, kapásból egy exkluzív klubot kínál a kincset érő nedű kedvelőinek, melynek hangulatos estéin nem csak az ízeket, hanem a mögöttük álló történeteket is megismerhetik a vendégek. Az ígérethez híven itt a következő borkóstoló.
Legyen igazságos döntetlen: mindkettő pazar volt. És már nem is kell sokat aludni a következőig.
239 éve ezen a napon született Tittel Pál római katolikus pap és tudós, aki annak a csillagvizsgálónak volt az első igazgatója, amely egykor a mai Citadella helyén állt, a Gellért-hegy tetején. 1830-ban a matematikusok közt elsőként őt sorolták be az újonnan létesült Tudós Társaság (Magyar Tudományos Akadémia) tagjai közé, halála másnapján Vörösmarty Mihály verssel búcsúzott tőle, 2003-ban pedig kisbolygót neveztek el róla.
Az elmúlt évek legjobb magyar alkotásaival várnak a szervezők minden friss levegőre vágyó filmszeretőt Budapest szívében, egy csodaszép, panorámás, kutyabarát helyszínen.
Magyarország és a régió legsikeresebb Pink Floydot játszó csapata is fellép a csodálatos dunai panorámával párban járó Várkert Bazárban, ahogyan megtalálhatják számításaikat az elektronikus zenei világ kedvelői, és olyan eseményre is várják az érdeklődőket, amelynek középpontjában a 200 éve született Petőfi Sándor áll.
Élénk építkezés zajlott a Tabánban a török időkben. A jól ismert fürdők mellett dzsámik is épültek, amelyek közül a cikk szempontjából legfontosabb Szokollu Musztafa dzsámija: Buda visszafoglalása után ez az épület szolgált később az Alexandriai Szent Katalin templom alapjául.
Új kiállítás nyílik június 22-én a Cervantes Intézet támogatásával a Magyar Nemzeti Galériában. A Harc a fenevaddal – A bika a spanyol és a mediterrán kultúrában című kamaratárlat a bikaviadalok szereplőit, kulturális jelentőségét és a téma gyökereit tárja a látogatók elé a Szépművészeti Múzeum gyűjteményeiből válogatott 12 műalkotás segítségével.
Mátyás király híres nyéki vadaskertjének és itt álló vadászkastélyának pontos helyét hosszú ideig találgatták a történészek, mígnem Garády Sándor a XX. század harmincas éveinek elején a Hűvösvölgyi út mentén rábukkant a kastély és a mellette állt kápolna romjaira, s feltárta a területet.
A VárKERT Mozi az elmúlt évek legjobb magyar alkotásaival vár minden friss levegőre vágyó filmszeretőt Budapest szívében, egy csodaszép, panorámás, kutyabarát helyszínen. Június 14-én, a Hat hét esti vetítése előtt Szakonyi Noémi Veronika rendező és a film társalkotója, írója, Vincze Máté enged betekintést a film kulisszái mögé, és mesélnek majd az előkészületről, a forgatásról és a film utóéletéről is.
Izgalmas története van a Vár tövében, a Fő utca és a Duna között épült Szilágyi Dezső téri református templomnak. Az evangélikus Pecz Samu által tervezett épület széleskörű, felekezeteken átívelő adományok segítségével valósulhatott meg, hogy aztán a 20. században itt tarthassa esküvőjét Ady Endre, később pedig Horthy István is.
A Brunszvik Teréz (1775-1861) által alapított „angyalkert” 1828-ban nyitotta meg kapuit, amely a Habsburg-monarchia területén az első óvoda volt. A kisdedóvó európai viszonylatban is korát meghaladónak számított. A grófnő azonban nem csak ebben volt első, Ő állította 1824-ben az első karácsonyfát Magyarországon. Büszkék lehetünk rá!
Tegnap este a folyómentő teherautó című film akadálymentesített verziójának levetítésének adott otthont a Szent István Kávéház, amelyet a Narradívák csapatának köszönhetően hallás- és látássérültek is élvezhettek.