Szép katonai hagyomány éled újjá a budavári Kapisztrán téren
Valamikor régen, vasárnap délutánonként hatalmas tömegek várták a Budai Várban, hogy megnézhessék a zenével kísért őrségváltást. Most a Kapisztrán téren éled újra a hagyomány.
A Magyar Honvédség hét Területvédelmi Ezredének tartalékos állománya kéthetes váltásban, a Kapisztrán téren teljesít díszőrséget - jelentette be a napokban Szalay-Bobrovniczky Kristóf, honvédelmi miniszter a Honvédelmi Minisztérium épülete előtt. A bejelentkezésből kiderült, hogy a területvédelmi tartalékosok a testőrezredtől kaptak kiképzést, annak érdekében, hogy ennek a szép katonai feladatnak, a díszőrség ellátásának eleget tudjanak tenni.
A helyszínválasztás nem véletlen, ugyanis itt állt a valamikori Nándor téren, a Nándor laktanya. A jelenlegi Hadtörténeti Múzeum jogelődje már 1929-ben az épületbe költözött és 1937-ben meg is nyílt az első hadtörténeti kiállítás. A XVIII. században még József tér és Ferencesek térként később Ferdinánd térként ismert közteret 1852-től nem véletlenül nevezték át Helyőrség térnek. Az 1874-től Nándor térnek hívott terület 1922-től Kapta a Kapisztrán tér nevet a híres ferences szerzetesről, Kapisztrán Jánosról (1386-1456). Az általa vezetett kereszteseknek hatalmas szerepe volt az 1456-os nándorfehérvári győzelemben. Kapisztránt XIII. Benedek pápa 1724-ben avatta szentté.
„Új tradíció kezdődik a Budai Várban, mostantól a hét területvédelmi tartalékos ezred kéthetes váltásban a Honvédelmi Minisztérium főépülete előtt teljesít díszőrséget. (…) Jöjjenek, nézzék meg őket, büszkék vagyunk katonai hagyományainkra és katonai értékeinkre…” – mondta el a honvédelmi miniszter.
A főképen egy 1934-es fotón a Budavári Palota Habsburg lépcsőjén díszmenetben a Magyar Királyi Testőrség tagjai (Forrás: Fortepan 134541)
A Budai Vár egykori lakója, báró Hatvany Lajos (1880-1961), a XX. század legjelentősebb irodalmi folyóiratának, a Nyugatnak az alapítója, a magyar költők és írók első számú finanszírozója volt, aki itt is élt a Várnegyedben, először egy Tárnok utcai, majd egy Bécsi kapu téri palotában. Testvére pedig, a világhírű műgyűjtő, a műpártoló Hatvany Ferenc (1881–1958), a Lónyai-Hatvany villa egykori lakója volt, aki a magyar képzőművészeket, festőket patronálta.
Idén, a magyar költészet napján ünnepeljük majd a XX. század egyik legjelentősebb magyar írójának, Márai Sándor születésének 125 évfordulóját. Márai sikerei mögött állt azonban egy nő, akiről méltatlanul kevés szót ejtünk, pedig nélküle és önfeláldozása nélkül Márai Sándor biztosan nem ugyanaz az író lenne, akinek ma ismerjük. Lola életfilozófiáját mi sem jellemzi jobban, mint férje kapcsán megfogalmazott naplóbejegyzése „én nem akarok mást, mint amit Ő akar”. „Cherchez la femme”, avagy „keresd a nőt” szól a francia mondás és mi most közösen meg is találjuk Márai mellett és mögött.
Napra pontosan 125 éve, 1900. március 31-én született Miskolcon Szabó Lőrinc, Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító. A XX. századi modern magyar irodalom egyik legnagyobb klasszikusa ugyan sosem lakott a Várban, de számtalanszor megfordult itt és számos barátjához járt ide heti rendszerességgel. Németvölgyi, majd később pasaréti lakásától nem esett túl messze a Várnegyed. Születésének évfordulóján rá emlékezünk.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
