„Ilyen hőség sem volt itt már régen…” - Radnóti Miklós versével köszöntjük a júliust

„Ilyen hőség sem volt itt már régen…” - Radnóti Miklós versével köszöntjük a júliust

A tragikus sorsú magyar költőgéniusz ugyan sosem élt a Várban, azt viszont tudjuk, hogy rengeteget kirándult Budán és számtalanszor megfordult a Várnegyedben is. Erről tanúskodik a közölt fotó is, ami a Budai Várban a Bástya sétányon készült.

Radnóti Miklós: Július

 

Ilyen hőség sem volt itt már régen,

mesélik, még a vaj is elalélt

és olvadni készült lenn a jégen

 

ma délelőtt még s most beborult. Már

aprót söpör a ház előtt a szél

s körül minden figyelmesen föláll

 

a tolongó porban s záport remél.

A nyugágy háta is hassá dagad

és elszakad a szárító kötél.

 

Két ing repül el róla, két madár,

utána kap a szolga kerités

és csúnya szájjal szitkot kiabál.

 

Mindent elhord a szél s a kert haját

hosszú ujjakkal, hosszan húzza ki

és a hasaló kerten úgy fut át,

 

hogy villámlik sarkának friss nyomán

s a vastaglábu dörgés léptitől

kék foltokat mutogat a homály.

 

Sűrü szagok csúszkálnak szét elébb,

a felhő később érkezik, köszön

s a száját nagyratátó kertbe lép.

 

Körültekint ott, pislant komolyan,

villogó zápor zuhan belőle

és mint hulló szög, a csöppje olyan.

 

(Elállt az eső s a szűk csatornán

víz zúg. Visszatér és hajladozva

jár a gyönge fény a fa ormán.)

Budavári szenteste az ostrom árnyékában
Budavári szenteste az ostrom árnyékában

Éppen 80 éve 1944. december végén lendültek támadásba a Magyarországot elfoglaló szovjet csapatok a főváros bekerítésére, 23-án elfoglalták Bicskét, majd másnap Budakeszit, amellyel szabaddá vált az útjuk Budapest irányába, így még Szenteste ostrom alá vették a magyar fővárost. Miközben a főpolgármester, a nyilasok és családtagjaik egy része, valamint a Gestapo tagjai elhagyták a várost, addig a férfiak zsúfolásig telt légópincékbe menekítették le szeretteiket, ahol az emberek rettegve, nélkülözve, éhen-szomjan, egymásba kapaszkodva próbálták túlélni a kegyetlen és kíméletlen ostromot.

Száz éve született „a magyar Piaf”
Száz éve született „a magyar Piaf”

A Zsolnai Hédiként híressé vált Liszt Ferenc-díjas magyar énekesnő, színésznő volt az első igazi magyar sanzonénekesnő. Az iskola mellett Lakner bácsi színházában tanult, tőle kapta művésznevét is. 1935-ben, alig 10 évesen már filmszerepet kapott az Édes mostoha című mozifilmben. Az első magyar sanzonett 100 éve született és napra pontosan húsz éve búcsúzott el a földi világtól. Néhány általa énekelt sanzont is megidézve emlékezünk most cikkünkkel rá.

„Mágus. Nem bánta, ha így hívták…” - Gyurkovics Tiborra emlékezünk
„Mágus. Nem bánta, ha így hívták…” - Gyurkovics Tiborra emlékezünk

Az egykor a Várkerületben élő és alkotó Gyurkovics Tibor (1931–2008) Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, író, nem mellesleg Budavár díszpolgára éppen ezen a napon született és mintegy másfél évtizede hagyta itt a földi világot. Rá emlékezünk.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.