„- Kik voltak a tanárai? - Henri-Matissz - Páris” – megnyílt a Galimberti-festőházaspár életmű kiállítása az MNG-ben
Galimberti Sándor (1883–1915) és Dénes Valéria (1877–1915) életmű-kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Galériában. A fiatalon és tragikus körülmények között meghalt házaspár tagjai külön-külön is a XX. magyar festészet kiemelkedő tagjai voltak, azonban kettejük világa egy meghatóan szép, az ártatlan és önzetlen szerelem festői tájára vezet el bennünket. A kiállítás azért is érdekes, mert Dénes Valéria az egyetlen magyar festőnő, aki Henri Matisse tanítványa volt.
Galimberti Sándor (1883–1915) és Dénes Valéria (1877–1915) a modern magyar festészet meghatározó szereplői voltak. A most megnyílt kettős életmű kiállítás kurátora Barki Gergely művészettörténész. A tárlaton Galimberti Sándor első feleségének, a főként Nagybányán és Párizsban dolgozó cseh származású Lanov Máriának (1880-1950), illetve a festőművész édesapjának, Luigi Galimbertinek (1836-1896) jó néhány alkotását megtekinthetjük.
A házaspár életművéből alig negyven festményük maradt meg, noha tudjuk, hogy életükben volt olyan kettős kiállításuk, ahol jóval több mint száz festmény szerepelt, s csak Dénes Valériától több, mint hetven.
A mostani tárlaton láthatunk olyan festményt is, amelyet még sosem látott a nagyérdemű. A kiállítás különlegessége az is, hogy Dénes Valéria festőnő - Perlrott Csaba Vilmos – mellett a kor egyik legnagyobb festőzsenijének, a francia Henri Matisse (1869-1954) tanítványa volt.
Szinte minden évben kiállítottak a párizsi szalonokon is, sőt 1914-ben, közvetlenül az első világháború kitörése előtt, önálló tárlatuk nyílt a Montmartre-on, a legendás hírű Galerie Berthe Weillben, ahonnan többek között Pablo Picasso és Henri Matisse karrierje is indult.
emeli ki jelentőségüket és elismertségüket a kiállítás beharangozója. A festőházaspár ígéretes karrierjét és művészi sikereit tragikus haláluk semmisítette meg. Erről így írnak a szakértők az MNG honlapján:
A világháború kitörése Franciaországban érte a művész házaspárt, akik az internálás elől Hollandiába menekültek. Bár párizsi műtermük rekvirálása és műveik döntő többségének elvesztése traumaként érte őket, Hollandiában megnyugtató körülmények között élhettek és dolgozhattak tovább. Galimberti azonban nehezen viselte, hogy miközben Európában háború dúl, ő nem a hazáját védi, így 1915 tavaszán hazautaztak Magyarországra. A festőt besorozták katonának s rövidesen indult is volna a frontra, amikor felesége júliusban olyan súlyos tüdőgyulladást kapott, hogy néhány nap múlva elhunyt. Dénes Valéria temetése napján Galimberti a budapesti Műcsarnok mögött szolgálati revolverével szíven lőtte magát.
Az erdélyi születésű magyar költő kulturális jelentőségét jól mutatja, hogy tavaly már a középszintű magyar érettségi műveltségi tesztjében is szerepelt tőle származó idézet. Az élete utolsó évtizedeiben itt a Tabánban, a Döbrentei tér szomszédságában otthonra talált költő igazi lokálpatriótaként élt. Kevesen tudják, de neki köszönhetjük a Mesemúzeumot, illetve Elek apó kútját is. Most a február hónapról írott költeményét mutatjuk be olvasóinknak.
Az igaz ugyan, hogy a tragikus sorsú magyar költő, Radnóti Miklós (1909-1944), sosem élt a Várban, azonban rengeteg szabadidőt töltött kedvesével, Fannival a budai Hegyvidéken. De Fifi és Mik - ahogyan egymást, illetve magukat becézték - számtalanszor megfordult itt, a Várnegyedben is. A 80 éve meggyilkolt, magát következetesen „magyar költőnek” nevező Radnóti a modern magyar költészet egyik legkiválóbb képviselője volt. Ezennel Február címmel megjelent költeményével köszöntjük a farsangi szezont
Csoóri Sándor 1930. február 3-án született egy zámolyi parasztcsalád gyermekeként. Csoóri ideológiákon átívelő, megrendítően őszinte és húsbavágóan szép költészete a XX. század utolsó harmadának egyik legeredetibb és legszebb művészi lenyomata. Azoknak, akik még sosem olvastak Csoóri-verset, meleg szívvel ajánljuk cikkünkben idézett költeményét. Az Új írás című folyóirat hasábjain 1966. május 5-én megjelent verse nem csak a költő, de a magyar irodalom egyik legszebb hazaszeretetről szóló verse is egyben.