715 évvel ezelőtt koronázták meg Károly Róbertet a budavári Nagyboldogasszony-templomban
Van abban valami transzcendentálisan is különleges, hogy a Budai Várban nyolc évszázadon átívelő évfordulókról emlékezhetünk meg. Ahhoz sem férhet kétség, hogy a több száz évig koronázótemplomként funkcionáló budavári Nagyboldogasszony-templom - ismertebb nevén Mátyás-templom - számára helyet adó mai Szentháromság tér Budapest egyik legrégebbi és legszebb tere. Sőt, az egykori Pénzügyminisztérium épületének újraépítésével mára a magyar főváros igazi ékszerdoboza lett. Ezen a téren, ami sokszáz éve tér, egyszerűen szubjektívvá válik az idő…
Károly Róbert vagy Caroberto 1288-ban született Martell Károly, a nápolyi trónörökös és Habsburg Klemencia gyermekeként és nem mellesleg V. István Árpád-házi magyar király dédunokájaként Nápolyban. 1301. január 14-én, a Budán elhunyt III. András halála után hatalmi harcok nehezítették az ország sorsát, ugyanis akinek volt hozzá valamilyen joga, illetve jogosultsága az magyar király akart lenni. Itt volt például a cseh Vencelt, akinek nagyanyja IV. Béla unokája, Árpád-házi Kunigunda volt. De ott volt bajor Ottó, aki a német Wittelsbach-házból származott, de édesanyja, Erzsébet IV. Béla leánya volt, tehát a király unokájaként tartott igényt a magyar trónra. Az Árpád-ház kihalása és 1310 között a három trónkövetelő összesen öt koronázást tartott. Ebből három Károly Róberthez köthető. A magyar királyok koronázásához kötődött egy hármas feltételrendszer: Székesfehérvárott, az esztergomi érsek, a Szentkoronával. De a feltételrendszerek valamelyike – az utolsót kivéve - mindegyiknél hibádzott.
Az említett kornázás előzménye volt, hogy 1308. november 27-én a Budán megtartott országgyűlésen a magyar nagyurak közül a Kőszegiek, Kán László és Csák Máté is felsorakoztak Károly Róbert mögött. 1309. június 4-én Kőszegi Henrik egész családja hűségesküt tett a királyra.
Ennek folyamodványaként 1309. június 15-én – immáron másodszor - megkoronázták Károly Róbertet. Igaz se nem Székesfehérváron, se nem a Szentkoronával - tehát jogilag ez a koronázás is érvénytelen volt -, de a történészek többsége mégis e naptól tekinti Károly Róbertet az ország törvényes urának.
A Budai Vár egykori lakója, báró Hatvany Lajos (1880-1961), a XX. század legjelentősebb irodalmi folyóiratának, a Nyugatnak az alapítója, a magyar költők és írók első számú finanszírozója volt, aki itt is élt a Várnegyedben, először egy Tárnok utcai, majd egy Bécsi kapu téri palotában. Testvére pedig, a világhírű műgyűjtő, a műpártoló Hatvany Ferenc (1881–1958), a Lónyai-Hatvany villa egykori lakója volt, aki a magyar képzőművészeket, festőket patronálta.
Idén, a magyar költészet napján ünnepeljük majd a XX. század egyik legjelentősebb magyar írójának, Márai Sándor születésének 125 évfordulóját. Márai sikerei mögött állt azonban egy nő, akiről méltatlanul kevés szót ejtünk, pedig nélküle és önfeláldozása nélkül Márai Sándor biztosan nem ugyanaz az író lenne, akinek ma ismerjük. Lola életfilozófiáját mi sem jellemzi jobban, mint férje kapcsán megfogalmazott naplóbejegyzése „én nem akarok mást, mint amit Ő akar”. „Cherchez la femme”, avagy „keresd a nőt” szól a francia mondás és mi most közösen meg is találjuk Márai mellett és mögött.
Napra pontosan 125 éve, 1900. március 31-én született Miskolcon Szabó Lőrinc, Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító. A XX. századi modern magyar irodalom egyik legnagyobb klasszikusa ugyan sosem lakott a Várban, de számtalanszor megfordult itt és számos barátjához járt ide heti rendszerességgel. Németvölgyi, majd később pasaréti lakásától nem esett túl messze a Várnegyed. Születésének évfordulóján rá emlékezünk.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
