715 évvel ezelőtt koronázták meg Károly Róbertet a budavári Nagyboldogasszony-templomban
Van abban valami transzcendentálisan is különleges, hogy a Budai Várban nyolc évszázadon átívelő évfordulókról emlékezhetünk meg. Ahhoz sem férhet kétség, hogy a több száz évig koronázótemplomként funkcionáló budavári Nagyboldogasszony-templom - ismertebb nevén Mátyás-templom - számára helyet adó mai Szentháromság tér Budapest egyik legrégebbi és legszebb tere. Sőt, az egykori Pénzügyminisztérium épületének újraépítésével mára a magyar főváros igazi ékszerdoboza lett. Ezen a téren, ami sokszáz éve tér, egyszerűen szubjektívvá válik az idő…
Károly Róbert vagy Caroberto 1288-ban született Martell Károly, a nápolyi trónörökös és Habsburg Klemencia gyermekeként és nem mellesleg V. István Árpád-házi magyar király dédunokájaként Nápolyban. 1301. január 14-én, a Budán elhunyt III. András halála után hatalmi harcok nehezítették az ország sorsát, ugyanis akinek volt hozzá valamilyen joga, illetve jogosultsága az magyar király akart lenni. Itt volt például a cseh Vencelt, akinek nagyanyja IV. Béla unokája, Árpád-házi Kunigunda volt. De ott volt bajor Ottó, aki a német Wittelsbach-házból származott, de édesanyja, Erzsébet IV. Béla leánya volt, tehát a király unokájaként tartott igényt a magyar trónra. Az Árpád-ház kihalása és 1310 között a három trónkövetelő összesen öt koronázást tartott. Ebből három Károly Róberthez köthető. A magyar királyok koronázásához kötődött egy hármas feltételrendszer: Székesfehérvárott, az esztergomi érsek, a Szentkoronával. De a feltételrendszerek valamelyike – az utolsót kivéve - mindegyiknél hibádzott.
Az említett kornázás előzménye volt, hogy 1308. november 27-én a Budán megtartott országgyűlésen a magyar nagyurak közül a Kőszegiek, Kán László és Csák Máté is felsorakoztak Károly Róbert mögött. 1309. június 4-én Kőszegi Henrik egész családja hűségesküt tett a királyra.
Ennek folyamodványaként 1309. június 15-én – immáron másodszor - megkoronázták Károly Róbertet. Igaz se nem Székesfehérváron, se nem a Szentkoronával - tehát jogilag ez a koronázás is érvénytelen volt -, de a történészek többsége mégis e naptól tekinti Károly Róbertet az ország törvényes urának.
Az egykor a Várkerületben élő és alkotó Gyurkovics Tibor (1931–2008) Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, író, nem mellesleg Budavár díszpolgára több mint másfél évtizede éppen ezen a napon hagyta itt a földi világot. Rá emlékezünk.
1894. december 17-én jelent meg először a Herczeg Ferenc által szerkesztett Új idők, amely a legnagyobb szépirodalmi hetilappá vált. A lap szellemisége elsősorban a két világháború között uralkodó reformkonzervatív irodalmi törekvéseknek felelt meg, azonban a szerkesztőség ajtaja minden tehetség előtt nyitva állt Márai Sándortól Szabó Magdán át egészen Radnóti Miklósig.
A több mint hétmillió főt számláló sztálini Vörös Hadsereg 1944. végére nem csak a Szovjetunió területeit foglalta vissza, de megindult a vele hadban álló német szövetséges államok területeinek meghódítására, így többek között Magyarországra is. Ennek hatására 1944. decemberében megkezdődött az állami vagyon nyugatra szállítása, s mire a szovjet csapatok elérték a fővárost, hazánk nemzeti kincsei már egy felső-ausztriai falu kolostorának kriptájában lapultak.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
