Magyar géniuszok nyomába eredhetünk a Várkert Bazárban
Egy újabb ingyenes szabadtéri kiállítást tekinthetünk meg a Várkert Bazár Gloriett rámpáján. A festői környezetben megrendezett, minden bizonnyal a világ egyik legszebb látképével rendelkező szabadtéri tárlat a magyar tudománytörténet legjelentősebb mérföldkövein keresztül mutatja be, hogy a magyar lángelmék, tudósok, feltalálok - Bolyai Jánoson keresztül Gábor Dénesen át egészen Barabási Albert Lászlóig - mit adtak a világnak, s az emberiségnek.
A nap s az emberiség s a történelem keletről nyugatra tart. Kelet népének is ez az útja, s ha járja: azon nap alatt jár, annak az emberiségnek felese, annak a történelemnek alakítója, mint a legnagyobb nemzetek. Kicsinységében tán nem szabad, hogy viszont lenézze, akik őt lenézik, és nagyon kell szeretnie, akik őt szeretik. A szeretetnek sok módja van, s egyet sem szabad fitymálnia; fia pedig mentül kevesebb van, annál több iránt kell türelmesnek lennie. Ez minden, amivel kelet népe a nyugatnak tartozik. Ennyit megér az, hogy mégis csak magának él, mikor részt vesz a világ életében, s hogy a helyet, melyen kívül a nagy világon más nincsen számára, ez a nagyvilág mégis csak az önnön biztonsága őrálló helye gyanánt védje és bástyázza körül. A Csaba útja az égen írt utat honfoglaló kelet népének. S így van megírva, hogy égen és földön, tudásban, szépségben és munkában mindenütt honfoglaló legyen kelet népe.
- írta a Nyugat alapító főszerkesztője, Ignotus Hugó (1869-1949) a folyóirat első számának legelső, programadó cikkében.
És igen, a világban a magyar emberek lélekszáma ugyan sohasem predesztinálta népünket arra, hogy távoli országok távoli nemzeteinek gyermekei ismerjék hazánkat. Mégis a magyar lángelmék, tudósok, feltalálók, és persze a magyar sportolók sikerei elvitték a világba nemzetünk és hazánk jó hírnevét. A „Heuréka!” – A magyar géniusz nyomában elnevezésű november végéig látogatható szabadtéri tárlat pedig éppen ezeket a személyeket és találmányokat mutatja be a nagyérdeműnek. A kiállítást Fodor Gergely, a Várkapitányság vezetője, valamint Dr. Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg, amelyről az alábi videó készült:
„Heuréka!” (Megtaláltam!) – kiáltotta Arkhimédész, amikor a legenda szerint fürdés közben felfedezte a felhajtóerőt. A számos hasznos felismeréshez vezető kísérletező módszer tudományos rangra emelése éppen úgy magyar származású tudóshoz köthető, ahogyan a Rubik-kockától a flow-élményig, a televíziótól az mRNS-technológiáig megannyi tudományos eredmény. A kiállítás két friss Nobel-díjasunk, Karikó Katalin és Krausz Ferenc sikerének apropóján ad ízelítőt a modern kor magyar származású tudósainak korszakalkotó felfedezéseiből, amelyek kiállták az idő próbáját és hozzájárultak jelen világunk alakulásához. A hol klasszikusnak számító, hol újszerű, vagy napjainkban kifejezetten népszerű találmányokat, tudományos eredményeket, létrehozóikat és a köztük lévő kapcsolódásokat négy tematikus blokkban mutatjuk be. Az installációkon elmerülhetünk a térben rejlő kreatív lehetőségekben, rácsodálkozhatunk arra a lendületre, amellyel az emberiség meghódította a világűrt, elkalandozhatunk a virtuális valóság alapjául szolgáló energetikai kutatások és a számítógép forrásvidékére, illetve a testi és lelki egészségünket támogató felfedezések világába is.
- írják a kiállítás beharangozójában.
Aki pedig szeretné az egyik – a kiállítás anyagában is szereplő - magyar lángelme tárlatvezetésével, nos annak minden vágya teljesülhet, ugyanis 2024. október 26-án Gál Vilmos kurátorral és Domokos Gáborral, a Gömböc egyik megalkotójával tekintheti meg a kiállítást.
Az exkluzív programra itt lehet jegyet venni!
Olvasóinknak azt javasoljuk, hogy eredjenek Ők is a magyar géniuszok nyomába és tekintsék meg a magyar tudománytörténet legfontosabb mérföldköveinek tablóit! Jó szórakozást kívánunk!
Jó szórakozást kívánunk!
Szeretnéd megtudni, hogy ki volt a valóságban Ulpius Éva és Tamás? Ki fizette Tóth Árpád esküvői számláját? Hol élt a Várnegyedben a két világháború közötti magyar irodalom legnagyobb mecénása? Érdekel, hogy Babits felesége és nevelt lánya miért váltak halálos ellenségekké? Mit gondolt Márai a szétbombázott Mikó utcai lakása láttán? Hol állt pontosan Kosztolányiék háza? Ki volt Kozmutza Flóra szeretője és a férfit milyen kapcsolat fűzte a nő férjéhez, Illyés Gyulához? Kivel élt Szabó Dezső a budai Várhegyen egy albérletben és persze, hogy rajta kívül még kik voltak a Philadelphia Kávéház legismertebb vendégei? Nos, ezekre a kérdésekre mind választ fogsz kapni, ha velünk tartasz az első Nagyon Vár kultúrtörténeti sétánkon! Gyere el és légy részese egy izgalmas és tartalmas budavári sétának!
A „Közelről” címmel szervezett budavári beszélgető estek soron következő vendége Eperjes Károly, színművész, a Magyar Színház művészeti vezetője lesz. Turi Bálint, az est házigazdája április másodikán este hét órától beszélget a Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművésszel a szokásos helyen, a Budavári Palotanegyedben, a Lovarda mellett található Pasha Caféban.
Az Élőhely Természet- és tájkonstrukciók című időszakos tárlat hatvan műtárgyat felvonultatva mutatja be egészen a XIX. századtól napjainkig a különböző képzőművészeti ágak természethez kötődő látásmódjait. A kiállítás arra a kérdésre keresi a választ a klímaváltozás és a globális fenntarthatósági kérdések válságának idején, hogy hogyan lehet újraírni természet és kultúra viszonyát az előző századok természetfogásása és napjaink jóval urbánusabb világlátásának tükrében. A kiállítást 2025. március 21. – július 27. között nézhetik meg a téma iránt érdeklődök a Budavári Palotanegyedben található Magyar Nemzeti Galériában.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
