Ezen a napon lépett trónra Mária Terézia

Ezen a napon lépett trónra Mária Terézia

Mária Terézia (1713-1780) a Habsburg Birodalom egyetlen női uralkodója, s egyben a Habsburg–Lotaringiai-ház megalapítója 1740-ben éppen ezen a napon vagyis október 20-án lépett trónra. Alábbi megemlékezésünk nem a teljes uralkodását, csupán annak legfontosabb magyar, s elsősorban a vári vonatkozásait idézzük fel.

Mivel az 1711-ben trónra lépő III. Károly (1685-1740) magyar királynak – nem mellesleg VI. Károly néven német-római császárnak - nem született fiúutódja, ezért az 1723. április 19-én kihirdetett Pragmatica Sanctio keretében az öröklés rendjét kiterjesztették a nőágra is. Károly 1740. október 20-án fejezte be életét, amikoris leánya, Mária Terézia elfoglalta a trónt. Mária Terézia trónra lépése azonban nem jelentette a Birodalom egységének megmaradását, azt csak hosszú háborúskodással, birtokainak megvédésével tudta kivívni.

A francia származású Lotharingiai Ferenccel (1708-1765) kötött szerelmi házasságával megalapította a már említett Habsburg-Lotharingiai-dinasztiát, ugyanis a német-római császári koronát ugyan de jure nem örökölhette női mivolta miatt, így névlegesen férje lett a császár, azonban a birodalmat de facto mindig ő kormányozta.

A trónra lépése utáni hatalmi harcokban Mária Terézia számára egyértelművé vált, hogy hatalmát csak egy pacifikált magyar királysággal a háta mögött, kvázi a magyarok segítségével tudja megtartani. A királynő ezért a magyar nemesek hűségéért cserébe az 1741. évi pozsonyi országgyűlésen hatályon kívül helyezte apja magyarellenes intézkedéseinek egy részét. A magyar nemesek életüket és vérüket ajánlották fel a birodalom megmentése érdekében.

Vitam et sanguinem pro rege nostro!

dörögték a magyar nemesek Pozsonyban.

Az uralkodásának közel felében háborúzó királynő csapatai 1756-1763 között vívták a hétéves háborút. A harcok magyar vonatkozása a nemrégiben filmvásznon is megidézett Hadik András vezette magyar huszárezred 1757. évi sikeres berlini bevonulása volt, akinek lovasszobra ma is a Várnegyed egyik ékessége.

A Királyi Palota Mária Terézia idején (Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár/Budapest Gyűjtemény)

Noha Mária Terézia engedélyezte ugyan a Budavári Palota bővítését, s visszaszolgáltatta annak királyi székhelyi rangját, azonban ő maga csupán kétszer járt Budán. Az első látogatásra 1751 nyarán került sor.

A Bécsből hajóval érkező királynő az egykori Váci kapun át lépett Pest-Buda városába, azonban az éppen újjáépülő Királyi Palota helyett először egy a pesti oldalon álló palotában, nevezetesen Barkóczy Ferenc püspöki rezidenciáján szállt meg, majd Grassalkovich Antal gödöllői kastélyának vendége volt.

Az egykori sajtóhírek alapján rekonstruálható, hogy a királynő és kísérete csak megérkezésük után jónéhány nappal - 1751 augusztus 8-án – látogatott el Budára. Ahol a város elöljárósága ünnepélyesen köszöntötte a császári párt, akik a Bécsi kapun érkeztek a Budai Várba, ahol az ünnepi fogadtatás után, illetve közben megszemlélték az éppen újjáépülő Királyi Palotát. Mária Terézia és kísérete a mai Dísz tér 3 szám alatt álló pazar épületben, Batthyány Lajos nádor egykori palotájában szállt meg. Második látogatására 1764-ben szintén augusztusban került sor, amikoris a Vácról Budára kocsizó királynő ismét megtekintette a nagyszabású építkezést, s e második alkalommal immáron szállásként is igénybe vette a Királyi Palota ekkor már elkészült szárnyát. Talán az sem véletlen, hogy Mária Terézia 1771-ben ide, a Királyi Palotába hozatta vissza, s itt is őriztette a Szent Jobb ereklyét.

Csak érdekességképpen említjük meg, hogy október 20-án történt egy másik, szintén a Habsburgokhoz köthető esemény is, igaz száznyolcvanegy évvel később, mégpedig IV. Habsburg Károly második visszatérési kísérlete. A király 1921. október 20-án feleségével repülőgéppel érkezett Dénesfára, ahonnan Budapestre indult, de csak Budaörsig jutott. A második királypuccs néven elhíresült akciónak Gömbös Gyula vetett véget az úgynevezett budaörsi „csatában”, október 24-én. A letartoztatott uralkodót Tihanyba vitték, majd átadták az antant képviselőinek, akik Madeira szigetére száműztek az utolsó magyar királyt. A Nemzetgyűlés pedig 1921. november 6-án törvényben deklarálta a Habsburg-ház trónfosztását.

„Hihetetlen, de a rettegésben versek is születnek…” - 80 éve született Illyés Gyula verse, a Buda 1945. január
„Hihetetlen, de a rettegésben versek is születnek…” - 80 éve született Illyés Gyula verse, a Buda 1945. január

Illyés Gyula a háború első néhány évében még itt élt a Várban, az Alagút utca és a Logodi utca sarkán álló ház legfelső emeletén második feleségével, Kozmutza Flórával. Az ostromot persze ők is légópincében vészelték át, de ekkor is születtek versek, ekkor is a nyelv, a szavak, az irodalom segített sokaknak, hogy emberek maradjanak a legnagyobb veszedelmek között.

Az Utas és holdvilág egyik legnagyobb rejtélye: Kiről mintázhatta az író a regény hősnőjét, Ulpius Évát?
Az Utas és holdvilág egyik legnagyobb rejtélye: Kiről mintázhatta az író a regény hősnőjét, Ulpius Évát?

Pontosan 80 éve, 1945. január 27-én verték agyon Szerb Antal szinte végkimerülésig legyengült testét nyilas keretlegények. Halálának évfordulóján szeretnénk bemutatni, hogy Ulpius Éva alakját Szerb Antal egy a valóságban is létező hölgyről; múzsájáról, egykori szerelméről mintázta. Még akkor is, ha ez későbbi feleségének nagyon fájhatott. Az író testét ugyan megtörhették névtelen gyilkosok, de Szerb Antal szelleme és emléke örökké él.

125 éve született Fekete István
125 éve született Fekete István

Fekete István (1900-1970) József Attila-díjas író éppen ma százhuszonöt éve, 1900. január 25-én született. Budán élt, először a Sashegyen, az akkor Miasszonyunk útja 8. szám, ma Meredek utca 8. számú házban, majd később a Tárogató úton.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.