All woocommerce Solution

WooCommerce comes with an
intuitive drag-and-drop interface.

All woocommerce Solution

WooCommerce comes with an
intuitive drag-and-drop interface.

A Budai Vár régi plakátokon

A régvolt emberi világ olykor hiányos, szakadozott emlékei a plakátok, közös múltunk kopottas falragaszai, régről jövő, cseppet sem aktuális üzenetekkel. A plakát időutazást jelent: utazást a korba, ahonnan az üzenet a plakátokon keresztül még ugyanolyan elevenen érkezik, mint ahogyan nagyanyáink, s nagyapáink idejében. Magunk elé képzelhetjük az Úri uccába beforduló omnibuszt, a cilinderes férfiakat és kalapos-napernyős-csipkeruhás hölgyeket, ahogyan tipegve a Királyi Palota felé igyekeznek a siklóhoz. Megelevenedik a mainál jóval díszesebb budavári utcácskák konflisokkal megtűzdelt képe és hallatszik a Halászbástyából a várost szemlélő, lenyűgözött külföldiek, látványtól elaléló moraja. Itt járnak körülöttünk ugyanazok a régimódi emberek, pedig csak ránézünk egy plakátra és becsukjuk a szemünk.

Cikkeink

A krisztinavárosi festőművész, akit Picasso barbár zseninek nevezett
A krisztinavárosi festőművész, akit Picasso barbár zseninek nevezett

Ide a Déli pályaudvar melletti krisztinavárosi Pálya utcai házba született Novák Vilmos néven 1894-ben, éppen 130 évvel ezelőtt. A család később átköltözött a közeli Pauler utcába, majd az ifjú festő itt a Várdombon található Budai Főreálban, a későbbi Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1912 tavaszán. 1913-ban a lapok már Aba-Novák Vilmos néven említik, mint a Képzőművészeti Főiskola tehetséges növendékét egy kiállítás kapcsán.

1697-ben ezen a napon lett Savoyai hercegből „zentai győző”
1697-ben ezen a napon lett Savoyai hercegből „zentai győző”

A keresztény seregek élén harcoló Savoyai Jenő (1663-1736) herceg 1697. szeptember 11-én – immáron a Szent Szövetség keresztény hadainak fővezéreként - a Tiszán átkelő törököket úgy megverte Zentánál, hogy közel harmincezer török maradt a csatatéren. Noha Savoyait a budavári diadal miatt szoktuk méltatni, valójában ennek a győzelemnek állít emléket a Róna József (1861-1939) alkotása, a Savoyai-teraszon álló lovasszobor.

„És forró legyen, mint a babám szíve!” - Szindbád ízlésvilága
„És forró legyen, mint a babám szíve!” - Szindbád ízlésvilága

Noha a Krúdy-család legendáriuma szerint az itáliai származású Crudiak egyik őse a Róma és Nápoly közötti Campobasso nevű városkából települt át Budára Mátyás király udvarába, Beatrice királyné szakácsaként, azonban Krúdy nem volt- a szó gasztronómiai értelmében véve – ínyenc, az egyszerű, de ízletes ételeket szerette. És így Latinovits Zoltán születésnapján mi más juthatott eszünkbe, mint Szindbád, s az író által ezerszer megidézett Tabán, Vendelin pincér és a gőzölgő húsleves cérnatésztával, no meg az a legendás velős csont.

A "budapesti Montmartre", a Tabán
A "budapesti Montmartre", a Tabán

Ha kimondom a szót, hogy Tabán, akkor egy hatalmas, fájó űr tátong a sokat olvasó budaiak szívében, akik Krúdy, Márai vagy Szerb Antal írásaiban olyan sok érdekes történet helyszíneként ismerték meg ezt a romantikus városrészt, amit ők maguk már sosem láthattak.

„Ó, hány szeptembert értem eddig ésszel! a fák alatt sok csilla, barna ékszer…” – Radnóti őszköszöntője
„Ó, hány szeptembert értem eddig ésszel! a fák alatt sok csilla, barna ékszer…” – Radnóti őszköszöntője

Ilyenkor szeptember elején, amikor a nyári zsibongó balatoni strandolások után az ember a Várhegy parkjaiban csöndesen sétálgat és a szellő fútta lombok között átszűrődő napsugár játékosan bújócskázó, el-elvakító fénye körül színes batikolt spanyolfalként jelennek meg a fák, mint sárgás-barnás-bordós lódenkabátba öltözött idős hölgyek és urak sziluettjei; ilyenkor megébred az ember lelkének legmélyén az örök elmúlást megidéző keserédes hangulat; s az ember szívébe beköszönt az ősz...

A Halászbástya építője, Schulek Frigyes
A Halászbástya építője, Schulek Frigyes

A magyar építészet egyik legkiemelkedőbb alakja, az első hazai építész-restaurátor 105 éve ezen a napon halt meg. Az Ő nevéhez fűződik többek között a János-hegyi Erzsébet-kilátó, a budavári Mátyás-templom, illetve Budapest egyik leghíresebb turisztikai nevezetessége, a neoromán Halászbástya.

„Van benne cukor, ökörnyál, mézszínű napsütés, halálszag, ittas életérzés, hümmögő bölcsesség...” - így írt Márai a szeptemberről
„Van benne cukor, ökörnyál, mézszínű napsütés, halálszag, ittas életérzés, hümmögő bölcsesség...” - így írt Márai a szeptemberről

Márai ezt a mesés, az elmúlást amolyan szemérmes líraisággal elénk hullajtó évszakot is olyan sajátságosan és egyedi ismertetőjegyekkel tudta megrajzolni, mint egy mindenkitől különböző tintával megrajzolt M.S. monogrammal diszitett exlibris vagy tintából mártott ujjlenyomat. S persze szeptember végére gondolva megidézi magában Petőfi csodálatos versét, amiről azt írja, hogy „külön lebeg a világirodalomban, mint egy eltévedt bolygó, melynek semmi köze a naprendszerhez, honnan elszakadt. De van ebben a szeptemberről szóló írásban minden, mint egy szüreti mulatságon vagy egy hangulatos borünnepen. A Mikó utca egykori sztoikus bölcse, szenvtelen lakója elrepít bennünket a japán-kínai bombáitól, mustillatú présházon át a hűvösvölgyi Veronika büféig, majd onnan vissza a fasor felé a régi és fellengzős operarészletekig.

"Én is büszkén sétálok a Budavári Palotanegyedben, élvezve annak megújult szépségét" – interjú Laskovity Kornéllal, Zenta város idegenforgalmi igazgatójával
"Én is büszkén sétálok a Budavári Palotanegyedben, élvezve annak megújult szépségét" – interjú Laskovity Kornéllal, Zenta város idegenforgalmi igazgatójával

Éppen ma van Budavár 1686. szeptember 2-i visszafoglalásának emléknapja, melynek egyik leghősiesebben harcoló alvezére Savoyai Jenő volt. És ehhez kapcsolódóan közeledik egy a törökök kiűzése szempontjából talán még jelentősebb évforduló, hiszen Savoyai Jenő herceg - egy évtizeddel Budavár visszavétele után - 1697. szeptember 11-én Zentánál aratott elsöprő győzelmet II. Musztafa szultán serege fölött. E két évfordulót egyetlen személy köti össze, a törökverő Savoyai herceg, akinek legendás történetű lovasszobráról is beszélgettünk Budavár testvérvárosának, Zentának az idegenforgalmáért felelős igazgatójával, Laskovity Kornéllal.

Savoyai Jenő budavári lovasszobrának története
Savoyai Jenő budavári lovasszobrának története

A holnapi napon ünnepeljük Budavár 1686. évi visszavételét, amelyben a keresztény seregek egyik leghősiesebben harcoló alvezére Savoyai Jenő (1663-1736) herceg volt. Az ezt követő években Savoyai a török ellenes küzdelem egyik vezéralakja lesz; olyannyira, hogy 1697. szeptember 11-én a Szent Szövetség keresztény hadainak fővezéreként a Tiszán átkelő törököket úgy megverte Zentánál, hogy közel harmincezer török maradt a csatatéren. Az ő személyének állít emléket a mai Savoyai-teraszon álló lovasszobor, amelynek érdekes a története, s amelyről szól a cikkünk.

Jobbnál jobb programok várják a Budai Várba látogatókat Szent István ünnepén!
Jobbnál jobb programok várják a Budai Várba látogatókat Szent István ünnepén!

Többek között az idén immáron 38. alkalommal megrendezett Mesterségek ünnepe, amelyen nem csak a kézművesek portékái, de különleges előadások is várják a Budai Várba látogatókat. A Budavári Palotanegyedben pedig számtalan kulturális programon lehet részt venni az államalapítás ünnepén. Az Oroszlános Udvarban az István, a király rockoperát kétszer vetítik le óriáskivetítőn az ünneplőknek.

 „Legyen a Horváth-kertben, Budán!” – helytörténeti programajánló
„Legyen a Horváth-kertben, Budán!” – helytörténeti programajánló

„Legyen a Horváth-kertben, Budán!” – hangzik Békeffi István (1901-1977) színműíró Lajtai Lajos (1900-1966) zenéjére írt, s 1928-ban éppen itt a Budai Színkörben bemutatott A régi nyár című operett dalszövege. Az elsősorban város- és kávéháztörténettel foglalkozó neves Budapest-történész, Saly Noémivel szeptember 24-én a MáraiKultban ezúttal a Horváth-kertbe kalauzolja el a helytörténet iránt érdeklődőket A Horváth-kert története című előadásával.

„Nyár a parton - folyók, tavak, tengerek magyar ecsettel” – különleges szabadtéri tárlat a Várkert Bazárban
„Nyár a parton - folyók, tavak, tengerek magyar ecsettel” – különleges szabadtéri tárlat a Várkert Bazárban

Az ingyenesen látogatható kiállítás többek között Aba-Novák Vilmos, Ferenczy Károly, Vaszary János, Márffy Ödön és Csontváry Kosztka Tivadar képein keresztül mutatja be a nyár könnyedségét, a nap változatos és csodás fényeit, az önfeledt strandolás, illetve a fürdés örömének hangulatos életképeit, a vakáció csodás pillanatait.

Művészetrajongó borkedvelők figyelem: Holnap ismét Borszerda az MNG-ben!
Művészetrajongó borkedvelők figyelem: Holnap ismét Borszerda az MNG-ben!

A több mint tíz éve tartó programsorozat soron következő rendezvénye az Európai mesterek fantázianevet kapta. A népszerű eseménysorozat történetében idei újdonság, hogy a felkért hazai neves borászatok mellé minden alkalommal csatlakozik egy natúr borászat is az adott tájegységből. Számunkra mindig az emeleti terasz jelenti a legnagyobb élményt, amit immáron nem csak a Borszerdák alkalmával, hanem a múzeumi hétköznapokon is megcsodálhatunk.

Szuper boros program vasárnapra: Babarczi-borkóstoló a magyar-skót meccs előtt a Várban!
Szuper boros program vasárnapra: Babarczi-borkóstoló a magyar-skót meccs előtt a Várban!

Június 23-án, azaz holnap a Magyarország-Skócia meccs előtt a pannonhalmi borvidék egyik legjobb borászata, a Babarczi Szőlőbirtok és Pince borait kóstolhatja meg a Budavári Palotában található Szent István Kávéházban. A frissítő borok kostolása mellett a pincészet borászával és tulajdonosával, Babarczi Zsuzsannával is lehet találkozni és beszélgetni a borok világáról, mindezt a magyar-skót EB-meccs előtt.

Történelmi szőlőfajták a vártoronyban – különleges borkostóló lesz a Budavári Palotanegyedben
Történelmi szőlőfajták a vártoronyban – különleges borkostóló lesz a Budavári Palotanegyedben

A tavalyi, Balatoni Borászok Budán címmel megrendezett négy alkalmas rendezvénysorozat sikerén felbuzdulva a szervezők idén már nagyobbat álmodtak. A magyar borászokkal történő pódiumbeszélgetés-sorozat után 2024-ben egy komplexebb boros rendezvénysorozattal várja vendégeit a Budavári Palotanegyed. Történelmi borfajták történelmi környezetben történő bemutatásával kezdődik az évad.

Ilyen borkóstoló még nem volt a Budai Várban!
Ilyen borkóstoló még nem volt a Budai Várban!

Ráadásul Buda legújabb boros gasztrokalandja nem is egy eseménnyel készül, kapásból egy exkluzív klubot kínál a kincset érő nedű kedvelőinek, melynek hangulatos estéin nem csak az ízeket, hanem a mögöttük álló történeteket is megismerhetik a vendégek.

Sörfesztivál télen? A Várban ilyen is lesz!
Sörfesztivál télen? A Várban ilyen is lesz!

A Serfőző szervezésében péntektől korlátlan sörkóstolás várja a folyékony kenyér kedvelőket, meg azokat, akik már nagyon élnék már a fesztiválszezont és egy kicsit előre innának a medve bőrére.

Lencse brunch Újév első napján a Budai Várban!
Lencse brunch Újév első napján a Budai Várban!

Január 1-jén általában még az is eszik lencsét, aki annyira nem hisz a babonákban. Aki sok pénzre pályázik 2024-ben, annak az Újévet érdemes a Várban indítania, ahol kapásból igen gazdaságosan lakmározhat az ilyenkor hagyományos ételből.

Holnap ismét Borszerda a Magyar Nemzeti Galériában
Holnap ismét Borszerda a Magyar Nemzeti Galériában

Ha programról van szó, akkor a képzőművészet és a bor egyik legjobb párosítása a Budavári Palotanegyedben található Magyar Nemzeti Galériában újra és újra megrendezésre kerülő Borszerda elnevezésű rendezvény. Az MNG legnépszerűbb eseményének számító Borszerda esteken minden szerdán más és más borászat képviselteti magát Magyarország legváltozatosabb borrégióiból. Hangulatos élőzene, kultúra és csúcsgasztronómia és persze fantasztikus panoráma. Mi kellene még? Szóval, kalandra fel!

Feltárja titkait a Budai Vár nyugati lejtője
Feltárja titkait a Budai Vár nyugati lejtője

A Karakas pasa tornyában megnyílt Pasha Cafe a Nemzeti Hauszmann Program célkitűzéseit szem előtt tartva, valamint kihasználva a Budavári Palotanegyed nyugati oldalának közvetlen kapcsolódását a város lakóövezetéhez, a hazai közönség számára is elérhető, vonzó célponttá kíván válni. Erről is szó esett szerdán, a Vár új ékkövének sajtóeseményén.

Honnan kapta a nevét a Horváth-kert?
Honnan kapta a nevét a Horváth-kert?

A mai Krisztina körút-Attila út-Alagút utca által határolt és egykor még a nyitott Ördög-árok által kettészelt területen fekszik Buda egyik legszebb parkja. A mai viszonyok között nehéz elképzelni, hogy a századfordulón ez a városrész Buda egyik legfontosabb helyszíne volt. De kiről kapta a nevét? Kit takar a Horváth név? És miért róla kapta nevét a kert?

Hogyan halt meg a valóságban Ulpius Tamás?  –  az Ulpius-ház „lakójának” igaz története
Hogyan halt meg a valóságban Ulpius Tamás? – az Ulpius-ház „lakójának” igaz története

Szerb Antal (1901-1945) először 1937-ben megjelent Utas és holdvilág című regénye a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotása. De hogyan is kapcsolódott a XX. századi magyar irodalom egyik legnagyobb írózsenije és annak regénye a Budai Várhoz? Ki volt Ulpius Tamás? Hol található az Ulpius-ház? Hogy alakult „Ulpius Tamás” sorsa a való életben? Többek között ezekre a kérdésekre is megadjuk a választ alábbi cikkünkben!

Így írt az augusztusi reggelről még ifjú költőként, Kosztolányi Dezső
Így írt az augusztusi reggelről még ifjú költőként, Kosztolányi Dezső

A századforduló utáni modern magyar irodalom kibontakozásának egyik mérföldkövének tekinthetjük Kosztolányi Dezső 1907-ben megjelent első verseskötetét, melyet Négy fal között címmel adtott ki 1907-ben a Pallas Részvénytársaság Nyomdája Budapesten. A százharminchárom költeményt tartalmazó kötetben a még szemtelenül fiatal, alig 22 éves költő ifjonti útkeresésének és sokszínű kísérletezéseinek lehetünk tanúi. A Négyesy-féle szemináriumokon a modern irodalommal felvértezett poéta korai kötetében szereplő Pasztellek alcím alatt szereplő költemények a hangulati líra remekművei. A Déri Múzeum tulajdonában álló fénykép is akkoriban, talán egy évvel később, 1908-ban készült róla.

Királyi szállóból Buda első kávéháza: A Fortuna
Királyi szállóból Buda első kávéháza: A Fortuna

A Fortuna utca 4. szám alatt álló, copfstílusú épület ma is Várnegyed egyik éke. A sokak által egykori Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó Ipari Múzeumként ismert épület története régi korokba repít bennünket vissza. A Fortuna utcát a különböző történelmi időkben sokféleképpen hívták: volt Középső utca, aztán Szent Pál utca, majd a török korban Janicsár aga utcája nevet kapta, a visszafoglalás után pedig - talán birodalmi revansként - Bécsi utca lett. Névváltoztatás ide vagy oda, az utca mindig fontos szerepet töltött be a város történetében. De miért is lett Fortuna utca? Cikkünkből ez is kiderül!

Ön már látta eredeti mozgóképen bohóckodni Kosztolányi Dezsőt? Itt az ideje!
Ön már látta eredeti mozgóképen bohóckodni Kosztolányi Dezsőt? Itt az ideje!

Kosztolányi Dezső (1885-1936) néhány év pesti élet után költözött át a Duna bal partjára, Budára. Itt három helyen is lakott. Ebből két lakása – köztük a család végleges otthona – a Krisztinavárosban volt. Itt a vár alatti földszintes házukban készült a cikkben szereplő korabeli felvétel.

Szent István ünnepe és a Budai Vár
Szent István ünnepe és a Budai Vár

A magyar történelemben mindig jelentős szerepet játszott Szent István emlékezete. Szent István emlékezetében pedig mindig fontos szerep jutott a Budai Várnak. Már csak azért is, mert a hagyományos augusztus 20-i Szent Jobb körmeneteket valójában mindig itt a Várnegyedben tartották. De mióta és hogyan is ünneplik a magyarok Szent Istvánt? És miért pont augusztus 20-án van Szent Istvánt napja? Hogyan változott az ünnep az évszázadok alatt? Mióta van tűzijáték? Ezekre a kérdésekre is próbálunk válaszolni az alábbi cikkben!

„Emlékszel még az augusztusi égbolt. Tüzeire?” – írja Tóth Árpád Augusztusi ég alatt című versében
„Emlékszel még az augusztusi égbolt. Tüzeire?” – írja Tóth Árpád Augusztusi ég alatt című versében

Tóth Árpád itt élt a Várban az egykor Werbőczyről elnevezett, napjainkban Táncsics Mihály nevét viselő utca 13. számú házában feleségével, Lichtmann Annával (1895-1967) és kislányukkal, Tóth Eszterrel (1920-2001) 1917-től egészen haláláig. Nem véletlen, hogy a Várnegyed délnyugati oldalán elhelyezkedő sétány róla kapta a nevét.

Szerb Antal 100 évet visszarepült képzeletben és ilyennek látta a Budai Várat
Szerb Antal 100 évet visszarepült képzeletben és ilyennek látta a Budai Várat

1938 -ban a Nyugatban jelent meg a Száz éves dolgok című sorozat, amelynek egyik része a Pest-Buda alcímet kapta, s amelyben Szerb Antal arról ábrándozott – visszaálmodva magát a reformkorba, egész pontosan 1838-ba – egy költő szemével, hogy milyen lesz Pest-Buda 100 év múlva, tehát 1938-ban.

Márai Sándor így írt az augusztusról
Márai Sándor így írt az augusztusról

Márai Sándor itt élt a Mikó utca és a Logodi utca sarkán álló házban, amely sajnos az 1946-ös szovjet katonai ostrom martalékává vált. "Budán könnyebben lélegeztem" – írta bizonyítékául annak, hogy igazából mindig is a Krisztinaváros maradt az otthona. Az író a kommunizmus miatti önkéntes kényszeremigrációban sem tudta elfelejteni a Mikó utcát és a gesztenyefáit. És ez az oximoron talán jól mutatja szabadságának kényszerűségét és üldöztetettségét.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.