Ma 200 éve született Jókai, holnap különleges irodalmi est lesz a Budai Várban
Éppen ma 200 éve született Jókai Mór, a magyar romantikus irodalom írófejedelme. Az író születésének bicentenáriumának alkalmából rendhagyó Jókai-esten vehetünk részt a Budavári Palotanegyedben. Jókai regényeiben számtalanszor szerepel helyszínként a Vár. Az író azonban nem csak a Budai Várhoz, hanem a budai hegyvidékhez is ezer szállal kötődött, hiszen egészen 1966-ban történő vitatható lerombolásáig itt állt kora egyik fontos irodalmi zarándokhelye, a Jókai-villa. A kerek évforduló kapcsán szervezett irodalmi estet a Budavári Palotanegyed egyik legkülönlegesebb helyszínén, a Karakas Pasa tornyában tartják, ahol talán a gasztronómia is nagyobb szerepet kap, mint más rendezvényeken.
Jókai Mór (1825-1904) 1853-ban vásárolta meg svábhegyi telkét, ahol szőlőt, illetve számtalan gyümölcsfát ültetett, valamint bort is termelt, de volt konyha- és rózsakertje is. A még ma is álló présház szintén az író egyik komolyan vett kedvteléséről, a borászkodásról tanúskodik.
Amikor az én svábhegyi telkemet megvásároltam Schweitzer hegedűgyárostól, házastul 2200 forintért, akkor azon nem volt egyetlenegy gyümölcsfa sem. Tavaly kínáltak már ezért a kertemért épületestül harmincezer forintot. De hát nem adom el. Ez az én életemnek a föltétele. Egymillióért sem tudnék magamnak jó egészséget és jó kedélyt vásárolni, amit a kertem megád nekem.
- nyilatkozta Jókai
Felesége, a híres színésznő, Laborfalvi Róza (1817-1886) is imádta az itt töltött időket, férjével szüreti mulatságokat, társasági esteket szerveztek az otthonos villába, amely noha a második világháborúban alig sérült meg, 1966-ban mégis lebontották.
A nagy ínyenc hírében álló író műveiben a gasztronómiai leírások szinte állandó szerepet kaptak. Később leginkább Krúdy és Márai folytatta a hazai irodalmi életben ezt a „gasztronómiai” hagyományt. A Vasárnapi Újság 1962. július 6-án megjelent lapszámában Kakas Márton álnév alatt írt egy cikket arról, hogy milyen nagy szükség lenne egy csak magyar ételeket tartalmazó szakácskönyvre. Ebben számos olyan régi magyar ételt sorolt fel, amit ma már nem igazán ismerünk. Ilyenek voltak:
Első helyen : a kolozsvári töltött káposzta. 2) A szegedi paprikás hal. 3) A komáromi halászlé. 4) A kolozsvári levelen sült. 5) A tordai aranygaluska. 5) A kecskeméti béles (elnyújtott, de száraz tésztából készül.) 7) A szabadkai rácz pite. 8) Az abrudbányai bálmos. 9) A háromszéki haricskapuliszka. 10) A debreczeni magyar kolbász. 11) A komáromi csiramáié. 12) A szegedi tarhonya. 13) A debreczeni borsoska. 14) A csiki mézes pogácsa. 15) A görheny. 16) A kőzelebbencs. 17) A katakönyöke (Komárom. 18) A boszorkánypogácsa. 19) A vetrecze. 20) A tokány. 21) A bocskoros. 22) A tárkonyos. 23) A czibere. 24) A debreczeni fonatos. 25) A miskolczi perecz. 26) A csalóközi tejfelgombócz. 27) Az erdélyi lucskos káposzta. 28) A testasszony derelyéje. 29) A nyögvenyelő. 30) A korhelyleves. 31) A ludaskása. 32) A hajdukáposzta. 33) A csőröge. 34) A kaproslepény. 35) A dorongos fánk. 36) A rétesek és derelyék mindenféle nemei stb. stb. stb. És ezeknek megannyi variatiói.
Jókainak egyébként már életében akkora kultusza volt, hogy a dualizmusban minden születésnapján országszerte Jókai-ünnepeket tartottak Pozsonytól Nagyváradig, Soprontól Munkácsig.
Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából 2025.02.19-én 19:00-kor várunk mindenkit szeretettel a Pasha Caféban. Utazzunk vissza az időben és elevenítsük fel együtt Jókai Mór pályafutását, életét és mindazt, amit sokan még csak nem is tudnak róla. A titkok bejárásánál segítségünkre lesz Hansági Ágnes irodalomtörténész, az est házigazdája Turi Bálint lesz. Program: Filmvetítés - Egy asszonyi hajszál című dokumentumfilm Jókai Mórról. A film rendező-operatőre Szabó Mihály, forgatókönyvíró-szerkesztője Erős Kinga volt. A film játékideje 26 perc. Ez az első dokumentumfilm, amely Jókai Mórról készült. A film életrajzi adatok alapján mutatja be Jókai Mór magánéletének nőkapcsolatait, házasságait és az írónők pályáját segítő vállalásait. Hansági Ágnes segítségével közösen végig vehetjük a film részleteit, és Jókai Mórral kapcsolatos kérdéseinket.
- írják a szervezők a beharangozóban.
A rendezvényre még itt lehet belépőjegyet vásárolni. Mi nagyon kíváncsiak vagyunk a filmre és az azt követő beszélgetésre. Ha pedig még valami Jókai nevéhez köthető finomságot is megkóstolhatunk, akkor nagyon elégedettek leszünk.
A Budai Vár egykori lakója, báró Hatvany Lajos (1880-1961), a XX. század legjelentősebb irodalmi folyóiratának, a Nyugatnak az alapítója, a magyar költők és írók első számú finanszírozója volt, aki itt is élt a Várnegyedben, először egy Tárnok utcai, majd egy Bécsi kapu téri palotában. Testvére pedig, a világhírű műgyűjtő, a műpártoló Hatvany Ferenc (1881–1958), a Lónyai-Hatvany villa egykori lakója volt, aki a magyar képzőművészeket, festőket patronálta.
Idén, a magyar költészet napján ünnepeljük majd a XX. század egyik legjelentősebb magyar írójának, Márai Sándor születésének 125 évfordulóját. Márai sikerei mögött állt azonban egy nő, akiről méltatlanul kevés szót ejtünk, pedig nélküle és önfeláldozása nélkül Márai Sándor biztosan nem ugyanaz az író lenne, akinek ma ismerjük. Lola életfilozófiáját mi sem jellemzi jobban, mint férje kapcsán megfogalmazott naplóbejegyzése „én nem akarok mást, mint amit Ő akar”. „Cherchez la femme”, avagy „keresd a nőt” szól a francia mondás és mi most közösen meg is találjuk Márai mellett és mögött.
Napra pontosan 125 éve, 1900. március 31-én született Miskolcon Szabó Lőrinc, Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító. A XX. századi modern magyar irodalom egyik legnagyobb klasszikusa ugyan sosem lakott a Várban, de számtalanszor megfordult itt és számos barátjához járt ide heti rendszerességgel. Németvölgyi, majd később pasaréti lakásától nem esett túl messze a Várnegyed. Születésének évfordulóján rá emlékezünk.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
