Ő tervezte többek között a Corvin téren álló Budai Vigadó, a Bécsi kapu téren álló Budavári evangélikus templom, illetve a Budavári Palotanegyedben található Honvéd Főparancsnokság, valamint a Honvédelmi Minisztérium épületét is. A cseh származású neves építész 1844. szeptember 20-án született Morvaországban, a választott hazája azonban Magyarország volt.
A most megáradt Duna látványa arra készteti a krónikást, hogy legalább röviden összegezze: az elmúlt évszázadok során mikor és hol kellett felmenőinknek szembenéznie a víz hatalmával. A Budai Vár esetében nyilván képtelenség lenne bármilyen árvízről is beszélni, azonban a Várhegy körüli területek számos alkalommal kerültek víz alá; a teljesség igénye és bármiféle tudományos igényesség nélkül ezekről az özönvizekről szól alábbi cikkünk.
Nem csak a bajorországi Münchenben lehet Oktoberfesten részt venni, hanem itt Budapesten is. Az Oktoberfest Budapest Sörfesztivál szeptember 27-29. között kerül megrendezésre a Budavári Palota előtti Savoyai Teraszon.
Ha szerda, akkor Borszerda a Magyar Nemzeti Galériában – 2024-ben immáron tizenharmadik alkalommal! Az este programjai a művészet itthon és Európában téma köré csoportosulnak. Természetesen a gasztronómiai élmény és a kulturális kikapcsolódás most is garantált.
A régvolt emberi világ olykor hiányos, szakadozott emlékei a plakátok, közös múltunk kopottas falragaszai, régről jövő, cseppet sem aktuális üzenetekkel. A plakát időutazást jelent: utazást a korba, ahonnan az üzenet a plakátokon keresztül még ugyanolyan elevenen érkezik, mint ahogyan nagyanyáink, s nagyapáink idejében. Magunk elé képzelhetjük az Úri uccába beforduló omnibuszt, a cilinderes férfiakat és kalapos-napernyős-csipkeruhás hölgyeket, ahogyan tipegve igyekeznek a Királyi Palota felé, a Szent György tér irányába, a siklóhoz. Megelevenedik a mainál jóval díszesebb budavári utcácskák konflisokkal tűzdelt képe és már-már hallatszik a Halászbástyából a várost szemlélő, lenyűgözött külföldiek, látványtól elaléló moraja. Itt járnak körülöttünk ugyanazok a régimódi emberek, pedig csak ránézünk egy plakátra és becsukjuk a szemünk.
Ide a Déli pályaudvar melletti krisztinavárosi Pálya utcai házba született Novák Vilmos néven 1894-ben, éppen 130 évvel ezelőtt. A család később átköltözött a közeli Pauler utcába, majd az ifjú festő itt a Várdombon található Budai Főreálban, a későbbi Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1912 tavaszán. 1913-ban a lapok már Aba-Novák Vilmos néven említik, mint a Képzőművészeti Főiskola tehetséges növendékét egy kiállítás kapcsán.
A keresztény seregek élén harcoló Savoyai Jenő (1663-1736) herceg 1697. szeptember 11-én – immáron a Szent Szövetség keresztény hadainak fővezéreként - a Tiszán átkelő törököket úgy megverte Zentánál, hogy közel harmincezer török maradt a csatatéren. Noha Savoyait a budavári diadal miatt szoktuk méltatni, valójában ennek a győzelemnek állít emléket a Róna József (1861-1939) alkotása, a Savoyai-teraszon álló lovasszobor.
Noha a Krúdy-család legendáriuma szerint az itáliai származású Crudiak egyik őse a Róma és Nápoly közötti Campobasso nevű városkából települt át Budára Mátyás király udvarába, Beatrice királyné szakácsaként, azonban Krúdy nem volt- a szó gasztronómiai értelmében véve – ínyenc, az egyszerű, de ízletes ételeket szerette. És így Latinovits Zoltán születésnapján mi más juthatott eszünkbe, mint Szindbád, s az író által ezerszer megidézett Tabán, Vendelin pincér és a gőzölgő húsleves cérnatésztával, no meg az a legendás velős csont.
Ha kimondom a szót, hogy Tabán, akkor egy hatalmas, fájó űr tátong a sokat olvasó budaiak szívében, akik Krúdy, Márai vagy Szerb Antal írásaiban olyan sok érdekes történet helyszíneként ismerték meg ezt a romantikus városrészt, amit ők maguk már sosem láthattak.
Ilyenkor szeptember elején, amikor a nyári zsibongó balatoni strandolások után az ember a Várhegy parkjaiban csöndesen sétálgat és a szellő fútta lombok között átszűrődő napsugár játékosan bújócskázó, el-elvakító fénye körül színes batikolt spanyolfalként jelennek meg a fák, mint sárgás-barnás-bordós lódenkabátba öltözött idős hölgyek és urak sziluettjei; ilyenkor megébred az ember lelkének legmélyén az örök elmúlást megidéző keserédes hangulat; s az ember szívébe beköszönt az ősz...
Többek között az idén immáron 38. alkalommal megrendezett Mesterségek ünnepe, amelyen nem csak a kézművesek portékái, de különleges előadások is várják a Budai Várba látogatókat. A Budavári Palotanegyedben pedig számtalan kulturális programon lehet részt venni az államalapítás ünnepén. Az Oroszlános Udvarban az István, a király rockoperát kétszer vetítik le óriáskivetítőn az ünneplőknek.
„Legyen a Horváth-kertben, Budán!” – hangzik Békeffi István (1901-1977) színműíró Lajtai Lajos (1900-1966) zenéjére írt, s 1928-ban éppen itt a Budai Színkörben bemutatott A régi nyár című operett dalszövege. Az elsősorban város- és kávéháztörténettel foglalkozó neves Budapest-történész, Saly Noémivel szeptember 24-én a MáraiKultban ezúttal a Horváth-kertbe kalauzolja el a helytörténet iránt érdeklődőket A Horváth-kert története című előadásával.
Az ingyenesen látogatható kiállítás többek között Aba-Novák Vilmos, Ferenczy Károly, Vaszary János, Márffy Ödön és Csontváry Kosztka Tivadar képein keresztül mutatja be a nyár könnyedségét, a nap változatos és csodás fényeit, az önfeledt strandolás, illetve a fürdés örömének hangulatos életképeit, a vakáció csodás pillanatait.
A több mint tíz éve tartó programsorozat soron következő rendezvénye az Európai mesterek fantázianevet kapta. A népszerű eseménysorozat történetében idei újdonság, hogy a felkért hazai neves borászatok mellé minden alkalommal csatlakozik egy natúr borászat is az adott tájegységből. Számunkra mindig az emeleti terasz jelenti a legnagyobb élményt, amit immáron nem csak a Borszerdák alkalmával, hanem a múzeumi hétköznapokon is megcsodálhatunk.
Június 23-án, azaz holnap a Magyarország-Skócia meccs előtt a pannonhalmi borvidék egyik legjobb borászata, a Babarczi Szőlőbirtok és Pince borait kóstolhatja meg a Budavári Palotában található Szent István Kávéházban. A frissítő borok kostolása mellett a pincészet borászával és tulajdonosával, Babarczi Zsuzsannával is lehet találkozni és beszélgetni a borok világáról, mindezt a magyar-skót EB-meccs előtt.
Fent a Várban is.
Az ember elsősorban nem azért ül be egy kávézóba, hogy koffeint vegyen magához, hanem azért, hogy a kávézóban ülve vegye magához a koffeint. No meg persze minden mást, süteményt, szendvicset, ami a kávézás élményét még teljesebbé teszi. Ezt kaptuk meg a Budai Várban, a parányi 4minutes kávézóban is.
Szinte alig van olyan hely, amely még képes megidézni a Tabán egykori legendás hangulatát. Ahol újra magad előtt láthatod a hajdani utcákat és azok lakóit, ahol megelevenednek a régi fotók, a fényképekről ránk mosolygó karakterek mai alteregói: járnak, beszélgetnek, nevetnek. Pontosan úgy, ahogyan az egykori tabániak, azok az emberek, akik már nincsennek itt. Kevés ilyen időutazásos hely létezik a Tabánban, de az Asztalka pont ilyen. Gasztromán sorozatunk új cikke róluk szól.
Az eredetileg itt álló, 1944-ben elpusztult klasszicista épületet a méltán híres építész, Ybl Miklós tervezte gróf Lónyay Menyhért, dualizmus kori pénzügy-, honvédelmi miniszter, illetve miniszterelnök számára. A ’20-as években a báró hatvani Hatvany család vásárolta meg, azonban ’44-ben bombatalálatot kapott, majd lebontották. Az épület ma újra eredeti pompájában tündököl, melyben a Batthyány Alapítvány és az Aranybástya étterem kapott helyet.
A Budavári Gasztromán cikksorozatunkban felkeressük a Várkerület vendéglátóhelyeit. Megmutatjuk, hogy hova érdemes beülni egy jó menüre, egy romantikus vacsorára, néhány hűsítő koktélra, esetleg csak egy finom kávéra. I. kerületi gasztrotúránk első állomása a Marischka volt, amely a Budai Várhegy tövében, a Vérmezővel szemben található a Bugát lépcső és az Attila út sarkán, és ami 2021 ősze óta várja vendégeit.
Ahány útvonalon feljuthatunk a Budai Várba a Szabó Ilonka utcából, legalább annyi szálon kereshetjük az igazságot a névadó életét és halálát körülvevő legendák és rejtélyek kapcsán. A Várba a Szabó Ilonkából a Fiáth János, a Kagyló utcán, vagy éppen a Linzi-, a Jácint-, a Franklin-, valamint az Ilona-lépcsőn is felmehetünk.
Egy 770 évvel ezelőtt kezdődő, mai napig tartó izgalmas történetet ismerhet meg az, aki jelentkezik a Shalom, Buda! elnevezésű tematikus sétára. Tényeket, adatokat persze könyvből is meg lehet ismerni, ugyanakkor ez a séta is bebizonyította, hogy egészen máshogy éli meg az ember az előtte feltáruló történelmet, ha a helyszínen járva idézik fel előtte egy közösség életét, a közösség tagjainak személyes sorsát.
Budavár és a németországi Regensburg között létrejött testvérvárosi kapcsolatnak nem az adja az elsődleges kapcsolódási pontot, hogy a saját nyelvén mindkettőben szerepel a Vár szó. A magyarázat sokkal inkább abban keresendő, hogy a magyar-bajor kapcsolatok ezer évnél is régebbre nyúlnak vissza.
Budavárnak és Zentának több kapcsolódási pontja is van. Ezek közül az egyik hatszáz évnél is korábbra nyúlik vissza, és egy okirat tanúskodik róla, a Budavár-Zenta-Savoyai Jenő kapcsolat további izgalmas vetülete pedig egy szobor keletkezésének történetéből rajzolódik ki.
75 évvel ezelőtt, 1948. március 21-én, virágvasárnap szentelték újjá a Bécsi kapu téri evangélikus templomot. A dátumból kitalálható, hogy mindezt az tette szükségessé, hogy a II. világháborúban, Budapest ostroma idején olyan súlyosan megrongálódott a templom, ami egy időre lehetetlenné tette, hogy ott alkalmakat tartsanak.
Ha utunk a Rómától 160 kilométerre fekvő Capestranóba vezetne, és a település magyar vonatkozásáról nem tudnánk, a hangzása alapján akkor is jó eséllyel így asszociálnánk: Capestrano – Kapisztrán. Ha pedig Kapisztrán, akkor Kapisztrán tér, ha Kapisztrán tér, akkor Budavár, ahol Kapisztrán János szobra is áll, talapzatán ezzel a felirattal: „Nándor kőfalain megtörted a végveszedelmet, szent vezetőnk győzd meg mostani elleneink.”
„Stancsics Mihály a censurának 15 hónapig szigorú fogságban sanyargatott vértanúja, kit nem a n. m. magyar kir. helytartótanács, de az erőszakos kormány fűzött rabbilincsre (amint gr. Zichy a censurae collegium elnöke kijelenté) nem szűnő éljen harsogások és tömérdek nép kíséretében diadallal vitetett a nemz. színházhoz, hol ekkor Bánk bán adatott” - írta a nevezetes napról a Hetilap 1848. március 17-i száma.
Idén Csontváry Kosztka Tivadar születésének 170. évfordulóját közös kiállítással ünnepli a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum. Hogy ma a festőgéniusz képeit csodálhatjuk, az tulajdonképpen Gerlóczy Gedeonnak köszönhető, aki szinte az egész életét arra tette fel, hogy ezt a hagyatékot a magyar nemzet örökül kapja. Ezt a munkásságot igyekezett tovább vinni Gerlóczy Gábor is, aki a nagybátyja nappalijában már 10 évesen sem tudta levenni a szemét a Magányos cédrusról. Ahogy megálltunk a Magyar Nemzeti Galériában látható Csontváry képek előtt, egy turistacsoport éppen a híres Galamb utcai lakásról hallgatott izgalmas történeteket az idegenvezetőtől. Ezekről kérdeztük mi is.
1838. március 13-án tört Pest-Budára a magyar főváros történetének legnagyobb árvize. A jégtorlódás miatt kialakult árvíz leghíresebb szereplője a Vörösmarty Mihály (1800-1855) által megírt „árvízi hajós” volt, akinek hőstetteivel feltehetően minden magyar ember már kisiskolás korában találkozik. De hogyan és miért is került szinte az egész akkori főváros - beleértve a Tabánt és a Vízivárost - víz alá és mekkora károk keletkeztek az árhullám levonulása után? Cikkünkben mindezekre választ kapnak.
Tegnap este a folyómentő teherautó című film akadálymentesített verziójának levetítésének adott otthont a Szent István Kávéház, amelyet a Narradívák csapatának köszönhetően hallás- és látássérültek is élvezhettek.