A Budai Borszalon borkóstolóján ezúttal a hölgyeké volt a főszerep
Ahogyan arról korábban már írtunk a Budai Borszalon szakmai csapata komoly rendezvénysorozattal készül a tavaszi/nyári szezonban a Budavári Palota legújabb vendéglátóhelyének számító Pasha Caféban, ahol a szervezőknek nem titkolt célja az is, hogy egy exkluzív budavári borklubot alapítsanak a kincset érő nedű kedvelőinek. Ezúttal – az erre a hétre csütörtökre meghirdetett rendezvényen – a hölgyeké volt a főszerep és ez nagyon jót tett neki.
Buda legújabb boros gasztrokalandjának hangulatos élőzenével kísért estéin nem csak a különböző tételeket, hanem a mögöttük álló történeteket is megismerhetik a borok szerelmesei. A Budai Borszalon keretében a „Ladies first” tematikus programnak vendégei olyan hölgyek voltak, akik a munkájuk révén ezer szállal kötődnek a borokhoz. Az est házigazdája ezúttal is Kassai Endre, borszakíró volt. A vendégek pedig: a számtalan díjjal kitüntetett borász, Koch Pálma, illetve a 2019-ben Az év Sommelier Díjat elnyerő, 2020-ban pedig a Magyarország Sommelier Bajnoka címmel kitüntetett sommelier, Evans Victoria, valamint a neves borszakíró, Nádasi Eszter mindhárman sikeres szakemberek.
Személyes élményeik mellett arról is meséltek, hogy sokszor nem egyszerű nőként érvényesülni egy alapvetően férfiasnak gondolt szakmában. Az est során saját egyéni történetük mellett az ízlésvilágukat is megismerhettük, ugyanis a kóstolt borokat is ők válogatták össze és ők is mutatták be a számukra legkedvesebb tételeket.
Az este során Onczay Zoltán csellóművész varázsolta még hangulatosabbá az egyébként is fantasztikusra sikerült rendezvényt. A Budai Borszalon rendezvényei azért különlegesek, mert a limitált létszám miatt sokkal közvetlenebb beszélgetések alakulnak ki a borkóstoló szüneteiben, illetve a tételsor után az előadók, szereplők és a borbarát vendégek között. Majdnem olyan intim, mint amikor egy bortúra alkalmával magával a borásszal mehetünk le egy tucatnyi barátunkkal közösen egy borkóstolóval egybekötött pincelátogatásra.
Mi pedig még meg sem tudtuk írni a beszámolónkat a csütörtöki kóstolóról, amikor is a Vibe&Wine csapata már meg is hirdette a Budai Borszalon soron következő eseményét április 18-ra a rendezvények állandó helyszíneként szolgáló hangulatos Pasha Caféba. Az április közepi borszeánsz a ’Mester és tanítványai’ sorozat részeként kerül megrendezésre, amelyen a mester, Szentesi József három ifjú titánnal, az ’Egy bolond hármat csinál bormanufaktúra’ tagjaival - Juhász Máté, Szűcs Dániel, Takács Bálint- fog mesélni a szenvedélyről, amely ezekhez a majdnem eltűnt, fürtökben lógó kincsekhez fűzik őket.
Mi – saját tapasztalataink alapján – csak ajánlani tudjuk a Budai Borszalon rendezvényeit kedves olvasóink számára. Ami pedig említést és dicséretet érdemel, az a rendezvény art deco stílusjegyeiben készült plakátja, amellyel a Budai Vár több pontján is találkozhattunk, s amelynek titokzatos tervezője, grafikusa LEWART monogrammal látta el a posztert.
A napokban lesz 175 éve annak, hogy felavatták a Széchenyi lánchidat. 1849-ben, éppen a hídépítést finanszírozó bankár, báró Sina György (1783-1856) születésnapján, vagyis november 20-án adták át az azóta a magyar főváros egyik jelképévé vált Lánchidat. Dr. Csorba László, a BTM Vármúzeum főigazgatója Budapest egyik legnépszerűbb építményének történetéről mesél a múzeum legújabb videójában. Íme!
Az 1867. évi kiegyezéssel létrejött Osztrák-Magyar Monarchia égisze alatt Magyarország egész eddig történetének egyik legvirágzóbb korszakát élte. Ebben az időben épültek fel Pest és Buda emblematikus középületei, a városképet meghatározó bérházai, gyönyörű hídjai, s pazar villái; egy szó, mint száz: ekkor vált világvárossá a magyar főváros. A Béccsel versenyre kelt Pest-Buda olyan urbanisztikai fejlődésen indult el, s ment keresztül a dualizmus néhány évtizedes időszakában, ami után azóta is csak áhítozunk. Az európai nagyvárossá avanzsált Budapesten megjelentek – részben bécsi mintára – az elegáns cukrászdák, kávéházak, éttermek, mindez ötvözve az osztrákok konyhaművészeténél jóval sokszínűbb magyar gasztronómiai kultúrával. Cikkünkben elsősorban a Monarchia legfontosabb cukrászdáit, s azok békebeli süteményeit mutatjuk be röviden.
A most 80 éve meggyilkolt, tragikus sorsú magyar költőgéniusz ugyan sosem élt a Várban, azt viszont tudjuk, hogy rengeteget kirándult Budán és számtalanszor megfordult a Várnegyedben is. Erről tanúskodik a halálának 80. évfordulójára írt cikkünkben közölt fotó is, ami a Budai Várban a Bástya sétányon (ma Tóth Árpád sétányon) készült.