Budavár egykori dísze: a Dísz tér

Budavár egykori dísze: a Dísz tér

A középkorban itt, az akkor még Szent György térhez tartozó, a mainál jóval nagyobb terjedelmű területen volt a piac, amely a korabeli kivégzéseknek is helyet adott. Az 1686 előtt eredetileg Fő tér névre keresztelt köztér később - a díszszázad gyakori katonai parádéi, s a főőrség állandó őrségváltásai miatt - a Parádé tér elnevezést kapta, ami a XVIII. második felében Dísz térre finomodott. A Vár központi részén elhelyezkedő tér hangsúlyos része az egyész Várnegyedednek.

A Várban a Budavári Palotanegyed és az úgynevezett polgárváros hátárán fekszik a Dísz tér. Déli részén a Vár két budai bejárata helyezkedett, illetve helyezkedik el. A keleti oldalon a Víziváros felőli egykori Szent János kapu, illetve a nyugati, Tabán és Krisztinaváros felől a Fehérvári vagy másnéven Zsidó kapu. Nem véletlenül helyezkedett el éppen itt a XIII. századi rituális zsidó fürdő, az egykori budavári mikve is. Délről a tér felé nézve az északi végében jobbra a Tárnok utca, illetve balra az Úri utca található. A két utca találkozásánál már a középkorban is lakóházak álltak, ezek az épületek azonban a Vár töröktől való visszafoglalásakor jórészt elpusztultak, ezért a XVIII. század elején egyetlen egyemeletes, zárt udvarú alaprajzú barokk épületet emeltek a korábbi lakóházak helyére tulajdonképpen a mai Dísz tér 8. szám helyén.

1801-ben ezt az épületet vette meg Marczibányi István (1752-1810) egykori ispán, császári és királyi titkos tanácsos, akit halhatatlanná az tett, hogy bőkezű műpártoló mecénás is volt. A műgyűjtés és az irodalomtámogatás mellett ő volt az, aki azért vásárolta meg a budai Császár-fürdőt, hogy aztán az Irgalmas rendnek adományozza kórház és menedékház létesítése céljából; ezzel biztosítva a rend Budára való visszatérését II. József (1741-1791) feloszlató rendelete után. Ő áldozott vagyonából az irgalmasok első kórházának megépítésére, amely Buda első kórháza lett, valamint ő építtetett budai otthont az Erzsébet-apácáknak is. A II. kerületi tér és művelődési ház névadója házat az akkori divat szerint későbarokk copfstílusban kibővíttette, homlokzatára erkélyt és timpanont építtetett. Így vált a tér emblematikus épületévé az ízlésesen kivitelezett Marczibányi-palota. A palotában egyébként 1841-től a Budavári Casino Egylet működött, de kávéháznak is helyet adott a patinás épület.

A Dísz tér a Marczibányi-palotával és a kávézóval 1896-ban (Fotó: Fortepan/Klösz György felvétele)

A Marczibányi-palotát 1910-ben lebontották, helyére négyemeletes szecessziós lakóházat emeltek, mely az ostrom alatt megsérült, majd a háború után lebontották. Helyre Farkasdy Zoltán (1923-1989) Ybl- és Kossuth-díjas építész tervei alapján 1970-ben épült a ma is látható épület, amelynek aljában ma is vendéglátóegység működik. Mindenek 1893-tól tanúja volt Zala Györgynek (1858-1937), a századforduló legismertebb szobrászművészének, a neobarokk szobrászat mesterének Honvéd-szobra, amely Budavár 1849. évi visszafoglalásának, pontosabban a visszafoglalásában részt vevő, hősiesen harcoló honvédeknek állít emléket.


A Dísz tér az 1910-ben épült négyemeletes szecessziós házzal 1927-ben (Fotó: Fortepan)

„Mágus. Nem bánta, ha így hívták…” - Gyurkovics Tiborra emlékezünk
„Mágus. Nem bánta, ha így hívták…” - Gyurkovics Tiborra emlékezünk

Az egykor a Várkerületben élő és alkotó Gyurkovics Tibor (1931–2008) Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, író, nem mellesleg Budavár díszpolgára több mint másfél évtizede éppen ezen a napon hagyta itt a földi világot. Rá emlékezünk.

130 éve indult el minden idők legtöbb előfizetésével rendelkező magyar irodalmi hetilapja
130 éve indult el minden idők legtöbb előfizetésével rendelkező magyar irodalmi hetilapja

1894. december 17-én jelent meg először a Herczeg Ferenc által szerkesztett Új idők, amely a legnagyobb szépirodalmi hetilappá vált. A lap szellemisége elsősorban a két világháború között uralkodó reformkonzervatív irodalmi törekvéseknek felelt meg, azonban a szerkesztőség ajtaja minden tehetség előtt nyitva állt Márai Sándortól Szabó Magdán át egészen Radnóti Miklósig.

80 éve indult el Budapestről a nemzeti kincseinkkel megrakott „Aranyvonat”
80 éve indult el Budapestről a nemzeti kincseinkkel megrakott „Aranyvonat”

A több mint hétmillió főt számláló sztálini Vörös Hadsereg 1944. végére nem csak a Szovjetunió területeit foglalta vissza, de megindult a vele hadban álló német szövetséges államok területeinek meghódítására, így többek között Magyarországra is. Ennek hatására 1944. decemberében megkezdődött az állami vagyon nyugatra szállítása, s mire a szovjet csapatok elérték a fővárost, hazánk nemzeti kincsei már egy felső-ausztriai falu kolostorának kriptájában lapultak.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.