Buda egyik leghangulatosabb boros gasztronómiai-kalandjának soron következő, december 5-i állomásán - az „Apák és fiúk” elnevezésű tematika keretében - egymás egyeneságon követő borásznemzedékek tagjai mutatkoznak be. Ezúttal a mindig nívós rendezvényen a szekszárdi Heimann Családi Birtok két Zoltánja, apa és fia mutatják be csodálatos boraikat a budai borbarátok legnagyobb örömére.
Az Erzsébet név nem véletlenül ennyire népszerű Magyarországon. Az Erzsébet-kultusznak elég nagy szerepe volt abban, hogy a leghíresebb Erzsébetről nem csak városrészt, dunai hidat és teret neveztek el a fővárosban, de sok magyar számára a névválasztásban is jelentős szerepet játszott. November 19-én ünnepeljük az Erzsébeteket!
%2C_Budapest%2C_Hungary.jpg)
Lélegzetelállító és különleges ahogyan az egykori régi fotók megmozdulnak az Animatiqua stúdió Erzsébet-hídról szóló filmjében. A több mint százéves képek életre kelnek, és ott állnak előttünk a régmúlt emberei, ott zajlik a száz évvel ezelőtti élet, szinte ugyanolyan elevenen, amikor még annak szereplői, főhősei éltek és éreztek. A kisfilmben többször is láthatjuk a Várdombot és az egykori Királyi Palota épületét.
Egy hét múlva, november 23-án rendezik meg – idén immáron tizenkettedik alkalommal - a Hadik András Hagyományőrző Jótékonysági Bált a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium falai között. A jövő hét szombaton, 18 órától kezdődő Bál a Várkerület egyik fontos kulturális és jótékonysági eseménye. A Bál vendégei számos izgalmas program mellett megkóstolhatják az egykori híres huszártiszt, Hadik András kedvenc ételét a budavári Szent István Kávéház tálalásában, illetve megnézhetik a gimnáziumról szóló, általunk készített kisfilmet is.
A napokban lesz 175 éve annak, hogy felavatták a Széchenyi lánchidat. 1849-ben, éppen a hídépítést finanszírozó bankár, báró Sina György (1783-1856) születésnapján, vagyis november 20-án adták át az azóta a magyar főváros egyik jelképévé vált Lánchidat. Dr. Csorba László, a BTM Vármúzeum főigazgatója Budapest egyik legnépszerűbb építményének történetéről mesél a múzeum legújabb videójában. Íme!
Az 1867. évi kiegyezéssel létrejött Osztrák-Magyar Monarchia égisze alatt Magyarország egész eddig történetének egyik legvirágzóbb korszakát élte. Ebben az időben épültek fel Pest és Buda emblematikus középületei, a városképet meghatározó bérházai, gyönyörű hídjai, s pazar villái; egy szó, mint száz: ekkor vált világvárossá a magyar főváros. A Béccsel versenyre kelt Pest-Buda olyan urbanisztikai fejlődésen indult el, s ment keresztül a dualizmus néhány évtizedes időszakában, ami után azóta is csak áhítozunk. Az európai nagyvárossá avanzsált Budapesten megjelentek – részben bécsi mintára – az elegáns cukrászdák, kávéházak, éttermek, mindez ötvözve az osztrákok konyhaművészeténél jóval sokszínűbb magyar gasztronómiai kultúrával. Cikkünkben elsősorban a Monarchia legfontosabb cukrászdáit, s azok békebeli süteményeit mutatjuk be röviden.
Hámori Gabriella, Saly Noémi és Temesvári Bence, csakhogy három szereplőt említsünk a kerületi programok közül. Mindhármukkal a Márai Sándor Művelődési Házban találkozhatnak az érdeklődők. Ezeken kívül még számos további rendkívül ígéretes és változatos program közül választhatunk a Várkerület kulturális színtereinek novemberi programrepertoárjából.
Bűnügyi krónika a Budai Várban Ambrus Attilával és Csapó Csabával címmel hirdették meg a szervezők azt a kriminalisztika és bűnözéstörténeti sétát, amelynek a Táncsics börtönétől Mailáth országbíró meggyilkolásáig címet is adhatnánk. Az ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének egykori docense és a „Viszkis rabló” néven elhíresült egykori jégkorongos rendhagyó tematikus sétája a történettudomány és napjaink valóságának jól sikerült, érdekfeszítő kombinációja: hiteles történetmesélés és fesztelen sztorizás.
A most 80 éve meggyilkolt, tragikus sorsú magyar költőgéniusz ugyan sosem élt a Várban, azt viszont tudjuk, hogy rengeteget kirándult Budán és számtalanszor megfordult a Várnegyedben is. Erről tanúskodik a halálának 80. évfordulójára írt cikkünkben közölt fotó is, ami a Budai Várban a Bástya sétányon (ma Tóth Árpád sétányon) készült.
A magyar irodalom egyik legnagyobb költőjét mindössze 35 évesen lőtték bele egy tömegsírba a Győr melletti Abda községben. Radnóti Miklós a Nyugat harmadik nemzedékének egyik legtehetségesebb lírikusa volt, költészetét a magyar kultúra legféltettebb kincsei között tartjuk számon. Meggyilkolása az értelmetlen és embertelen aljasság örök mementója marad a magyarság és az emberiség számára. Halálának 80. évfordulóján Radnóti Miklósra emlékezünk.
2023. április 7-től egészen augusztus végéig lesz látogatható a Gulácsy. Na’Conxypan hercege című életműkiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. A Gulácsy Lajos (1882–1932) műveiből álló tárlaton közel kétszáz művet, ezen belül 84 festményt sorakoztatnak majd fel a szervezők. Gulácsy autodidakta festőként vált a XX. századi magyar festészet egyik legkülönlegesebb, legeredetibb és talán legtragikusabb sorsú festőjévé.
"Éltem egyszer én…" Márai és a vers címmel tartanak zenés felolvasó estet - Márai Sándor születésnapja és a magyar költészet napja alkalmából – 2023. április 11-én a krisztinavárosi Márai Sándor Művelődési Házban. Különleges a helyszín, hiszen néhány lépésre található Márai egykori lakásától, a háborúban megsemmisült Mikó utcai otthonától.
Április 2-ig látogatható a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) Vaszary. Az ismeretlen ismerős című kiállítása. A márciusi Múzeum+ est középpontjában éppen ezért az időszakos tárlat áll. Aki szereti a művészetet, a finom bort és a képzőművészeti izgalmak közötti kellemes esti ejtőzést, annak ott a helye március 22-én 18 órától a Budai Várban.
Kik azok a "magyar Habsburgok"? Milyen szerepet játszott István nádor 1848 márciusában? Milyen feladatai voltak 1848 nyarán? Miért tekintette mindkét fél árulónak? Mi lett a sorsa a későbbiekben? Ezekre a kérdésekre mind választ kapott a közönség március 13-án este a budavári Szent István Kávéházban rendezett Rubicon-esten.
A Budai Várnegyed alatti 10 kilométeres barlangrendszer legalább annyi történelmi érdekességet, izgalmat és látványosságot rejt, mint a felszín. Ezeket az alagutakat már a középkorban is használtak bortermelésre, de ostromkor szintén hasznos volt. A Sziklakórháznak itt fontos szerepe volt sürgősségi létesítményként a második világháborúban és az 1956-os forradalom során is. A hidegháború alatt atombunkerré fejlesztették, és szigorúan titkos volt egészen 2002-ig. Megmutatjuk, hogy néz ki most.
Immáron negyedik alkalommal hirdetik meg a tabáni Döbrentei utcai kultúrházba az úgynevezett Nagy Bolhapiacot. Tapasztalatból írjuk, hogy itt aztán tényleg mindent megtalál az ember, a Herendi porcelántól a régi art deco lámpáig, az eredeti retro plakátoktól a gyermekjátékokig, a régi és új könyvektől az új és használt ruhákig és még sorolhatnánk. Szóval, most szombaton ismét bolhapiac a Tabánban!
Ősszel is folytatódik a Budai Borszalon borkóstolós rendezvénysorozata. A Budavári Palotanegyed egyik leglüktetőbb, legkülönlegesebb vendéglátóhelye lett a tavalyi évben, az egykori budai méltóság, Karakas pasa tornyában megnyílt Pasha Café. A Csikós-udvaron elhelyezkedő tizenkét szögletű egykori ágyútoronyban megrendezett borkóstolók célja az is, hogy egy exkluzív budavári borklub jöjjön létre a kincset érő nedű kedvelőinek. A jövő hét csütörtökre meghirdetett rendezvényen a Tokaj Kikelet Pince háziasszonyának, Berecz Stéphanie borait ismerhetjük meg.
No, meg száj sem. Amikor ugyanis éppen nem marad tátva a panoráma láttán, akkor különlegesebbnél különlegesebb pezsgőkkel és borokkal lehet ingerelni benne az ízlelőbimbókat a Magyar Nemzeti Galéria első emeletén, aminek ez a pazar, városra néző helyisége a BudaBest terasz nevet kapta, és a hét elején fogadta az első vendégeit.
A Tokaji borvidék megkerülhetetlen alakja érkezik május 16-án este 7 órakor a Pasha Cafeba, az estet pedig Onczay Zoltán csellóművész kíséri majd. Ez azért izgalmas párosításnak ígérkezik.
Folytatódott Buda legújabb boros gasztronómiai kalandja, ahol nem csak a különböző, korábban kipusztultnak tartott magyar borfajtákat, de a mögöttük álló történeteket is megismerhette a Budai Borszalon közönsége. Az biztos, hogy az egykori magyar fajtáknak újabb rajongói, „bolondjai” lettek. Ők már jól tudják, hogy mi az a Csóka, Szerémi zöld, Tihanyi és Tarcali kék, Laska és Sárfehér. Önök tudják vajon?
Buda legújabb boros gasztrokalandjának, a Vibe & Wine-nak a következő eseményén a borokhoz való hozzáértést Szentesi József és az Egy bolond hármat csinál bormanufaktúra, a “vibe”-ot pedig Balogh Marianna népzenész és Bolya Mátyás biztosítják.
Megmondtuk: Buda legújabb boros gasztrokalandja, a Vibe&Wine nem egy eseménnyel készül, kapásból egy exkluzív klubot kínál a kincset érő nedű kedvelőinek, melynek hangulatos estéin nem csak az ízeket, hanem a mögöttük álló történeteket is megismerhetik a vendégek. Az ígérethez híven itt a következő borkóstoló.
A magyar irodalom egyik legnagyobbja, Weöres Sándor (1913-1989) 1913. június 22-én született Szombathelyen. S noha a fővárosban a II. kerületben – először a Törökvész út 3/c- ben , majd a Muraközi utca 10/a-ban - éltek szintén költő és műfordítő feleségével, Károlyi Amyval (1909-2003), mindezek ellenére a nyelvzsonglőr poéta a Budai Várban is rendszeresen megfordult. Róla emlékezünk.
Idén lenne 95 éves Kányádi Sándor, Kossuth-díjas magyar költő, aki 2018-ban ezen a napon távozott az élők sorából és aki éppen 30 éve írta az egyik legszebb versét Valaki jár a fák hegyén címmel. Az idei középszintű magyar érettségi műveltségi tesztjében is szerepelt belőle részlet.
Valamikor régen, vasárnap délutánonként hatalmas tömegek várták a Budai Várban, hogy megnézhessék a zenével kísért őrségváltást. Most a Kapisztrán téren éled újra a hagyomány.
Június 16-a az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjainak emléknapja. Emlékezzünk mindazokra, akik életüket áldozták a nemzetért és a hazájukért! A Várban is sokan harcoltak az elnyomás ellen.
Van abban valami transzcendentálisan is különleges, hogy a Budai Várban nyolc évszázadon átívelő évfordulókról emlékezhetünk meg. Ahhoz sem férhet kétség, hogy a több száz évig koronázótemplomként funkcionáló budavári Nagyboldogasszony-templom - ismertebb nevén Mátyás-templom - számára helyet adó mai Szentháromság tér Budapest egyik legrégebbi és legszebb tere. Sőt, az egykori Pénzügyminisztérium épületének újraépítésével mára a magyar főváros igazi ékszerdoboza lett. Ezen a téren, ami sokszáz éve tér, egyszerűen szubjektívvá válik az idő…
A kolozsvári születésű Szabó Dezső megítélése mindig is ellentmondásos volt, ő volt az a magyar író, akit elsodort a politika. Ő volt az, akit a kommunisták és a nyilasok is falhoz állítottak volna. Ahhoz viszont nem fér kétség, hogy a két világháború közötti sztáríró - akiért rajongtak az akkori fiatalok - igazi őstehetség volt. A XX. század egyik legnagyobb hatású, tragikus sorsú írójáról van szó, akit még ellenfelei sem tudtak teljesen elhallgatni, sőt sokszor még idézni is kénytelenek voltak. Rá emlékezünk.
A Budakalászi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke az egyik legfontosabb feladatának a fiatalok megszólítását tekinti, és ehhez nagyon jó eszköznek bizonyult az Alpenrose táncegyüttes, ami Magyarországra olyan dolgot hozott, ami korábban nem volt. A Budai Várban, a Savoyai teraszon megrendezett Salvator Budapest Sörfesztiválon is nagy sikert arattak. Lávinger Ildikó ráadásul Budakalászon polgármesterjelöltként megméretteti magát a vasárnapi választáson is.
Az új és a régi táncokra is nagy szükség van, leginkább a fiatalok miatt. A tiroli parasztos táncokkal el tudunk hozzájuk is jutni. Ha a helyi németség és svábság szeretné, hogy hagyományok sokáig fennmaradjanak, akkor a régit ápolni kell, az újnak pedig teret kell adni - mondta a Nagyon Várnak Reich Tamás táncos, koreográfus. Az Alpenrose Tanzgruppe alapítója több mint 40 éve foglalkozik nemzetiségi tánccal, Magyarországra pedig egy olyan dolgot hozott, ami korábban nem volt. A Savoyai teraszon megrendezett Salvator Budapest Sörfesztiválon is nagy sikert arattak.
A Kárpátoktul le az Al-Dunáig/ Egy bősz üvöltés, egy vad zivatar!/ Szétszórt hajával, véres homlokával/ Áll a viharban maga a magyar./ Ha nem születtem volna is magyarnak,/ E néphez állanék ezennel én,/ Mert elhagyott, mert a legelhagyottabb/ Minden népek közt a föld kerekén. – írta Petőfi. Sorait halála után több, mint hetven évvel sokan idézték. Így telt a Várban a trianoni békediktátum gyalázatos napja.
Tegnap este a folyómentő teherautó című film akadálymentesített verziójának levetítésének adott otthont a Szent István Kávéház, amelyet a Narradívák csapatának köszönhetően hallás- és látássérültek is élvezhettek.
