Cikkek tagek alapján:

Budai Vár

Vajda János és a Budai VárVajda János és a Budai Vár

Gondolta volna, hogy a magyar költészet egyik legszebb szerelmes versének múzsája is a budai Várban lakott?

Mátyás király Corvina könyvtárának két újabb darabja is megérkezett az Országos Széchényi KönyvtárbaMátyás király Corvina könyvtárának két újabb darabja is megérkezett az Országos Széchényi Könyvtárba

Több mint száz kulturális rendezvényt tartanak idén a magyar–török kulturális évadban. A nagyszabású eseménysorozattal mindkét országban megünneplik Magyarország és Törökország 1923-as diplomáciai kapcsolatfelvételének 100. évfordulóját. Hétfőn az Országos Széchényi Könyvtárban nyílt kiállítás.

Az ostromra és a kitörésre emlékeznek a Várban Az ostromra és a kitörésre emlékeznek a Várban

Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is közösen emlékezik meg az I., II. és XII. kerületi önkormányzat, V. Naszályi Márta, Őrsi Gergely és Pokorni Zoltán polgármesterek közösen emlékeznek az ostrom katonai és civil áldozataira, illetve Budapest ostromának tragikus végjátékáról.

Kinek a kísértetével találkozhat a Budai Várban?Kinek a kísértetével találkozhat a Budai Várban?

A kísértethistóriák rajongói szerint többel is. De még Petőfi Sándor is költeménybe foglalta, hogy “ki jár fönn Szent György piacán”.

Aki megfestette Budavár visszavételét: 180 éve született Benczúr GyulaAki megfestette Budavár visszavételét: 180 éve született Benczúr Gyula

A magyar akadémikus történeti festészet egyik legjelentősebb alakjára, Benczúr Gyulára emlékezünk, aki 180 éve, 1844. január 28-án látta meg a napvilágot. Benczúr életműve nem csak úgy kötődik a Várhoz, hogy egyik legismertebb műveként megfestette Budavár visszavételét, hanem azáltal is, hogy több festményét is a Budavári Palotában, a Magyar Nemzeti Galériában őrzik.

Ön tudta, hogy egy magyar nemes miatt tiltotta be Mária Terézia a farsangi bálokat?Ön tudta, hogy egy magyar nemes miatt tiltotta be Mária Terézia a farsangi bálokat?

Köztudott, hogy a farsangi időszak vízkereszttől húshagyókeddig tart, ezt az időszakot hívták később báli szezonnak, amikor is a városok lakói álarcosbálokkal, farsangi mulatságokkal vészelték át a hosszú, fagyos, téli időszakot. Az európai nemesség már az 1600-as években így, jelmezekbe öltözve, pazar, fényűző lakomákon múlatta az időt, amely a XVIII. századra már a városi polgárok között is általánossá vált.