Német nemzetiségi kincseket lehet megnézni a Budai Várban
A Budavári Német Nemzetiségi Önkormányzat Farkas Márta elnök vezetésével 2024. április 17-én nagy sikerű hagyományőrző kiállítást szervezett a Nemzetiségek irodájában a Döbrentei utcában, ami egészen május 31-ig megtekinthető.
Farkas Márta és képviselőtársai decemberben egy málenkij robotra emlékező, koszorúzással egybekötött túrán vettek részt Geresdlakról Pécsváradig.Geresdlak, Baranyában a kiállítások és a gőzgombóc faluja hét gyönyörűkiállítást működtet, összegyűjti, ápolja az őseiktől örökölt szellemi és tárgyiemlékeket. És ezek adták az ötletét, illetve az alapanyagát a budapesti tárlatnak is, melynek darabjai a geresdlaki gyűjteményből származnak.
Aprilis 17-én a kiállítás megnyitóján bemutatkoztak a német Önkormányzat tagjai, Farkas Márta elnök, Dr. Hegedűsné Schmidt Ágnes elnökhelyettes és Kereszthidi György képviselő, akik folytatják eddigi munkájukat, és újra indulnak a nemzetiségi választáson. Az ünnepélyes megnyitón köszöntőt mondott Böröcz László, a Budavári Fidesz elnöke, polgármester jelöltje is.
A régi, ősöktől örökölt német hagyományokat, szokásokat felidéző geresdlaki kiállítást Schulteisz Józsefné Margit, a helyi Német Önkormányzat képviselője csapatával szervezte meg, amit a Tájházból, Babaházból, kendő- és vállkendő-kiállításból, Mézeskalácsfaluból, ágyterítő- és hangszerkiállításból, sváb- és magyar falvédőkből, hímzésekből állítottak össze. Így ápolják a szellemi és tárgyi hagyományainkat, kulturális örökségüket.
És így tekintheti meg az értékes gyűjteményt bárki a Budai Várnegyedben is, 2024. május 31-ig a Döbrentei utca 19. szám alatt, szerdán 14-18 óráig, pénteken 14-18 óráig. A tárlaton Farkas Márta vezetett körbe minket.
A sváb népviseletnek fontos tartozéka volt mindig is a kendő. A kiállításon látható kendők a geresdlaki népviseletre jellemzők, melyeket az itt élő sváb asszonyok az 1970-es évekig hordtak is.
A babakiállítás a népviseletet mutatja be, de ezen túl az egykori falusi élet pillanatképeit részben gyermek- és ifjú koruk élet képeit szerették volna feleleveníteni. A Babavarró Körnek a tagjai olyan nyugdíjas asszonyok, akik nemcsak hordták egykor ezeket a ruhákat, hanem életük nagy részét e szokások közepette élték le Így a ruhák készítésénél és az egyes életképek berendezésénél nagyon hathatósan tudtak segíteni tanácsaikkal.
A kézimunkák XX. század első felének gondolkodás- és életmódját tükrözik, melyek anyagával bepillantást nyerhetünk a szülők, nagyszülők életébe. Használati és díszítő eszközként szolgálták az otthonokat, a közel kétszáz darab között nem találunk két egyformát.
Geresdlak hét kiállításának fontos eleme a tájház is, mely a XX. században épült tipikus sváb parasztház. A lakossági közadományokból berendezett lakóházban a bútorok, a tárgyi eszközök, a kézimunkák a múltnak megfelelően őrzik a németség otthonainak emlékét. Az itt élő embereknek az állattartás és a földművelés adta a megélhetést. A ház végében található az istálló és a pajta. a pajtában a mezőgazdasági munkához használt gépek és eszközök láthatók. A lakóház kétszobából és egy téli konyhából, valamint az eredeti állapotában megmaradt nyitott konyhából áll.
Minden faluban lévő házról készült mézeskalács másolat is, karácsonykor világít is.
A Döbrentei utcai kiállítás iskolás csoportoknak is megtekinthető, jelentkezni a Budavári Német Nemzetiségi Önkormányzatnál lehet Farkas Márta elnöknél (farkas.h.marta@gmail.com)és dr. Hegedűsné Schmidt Ágnes elnökhelyettesnél (hegedusneagnes@gmail.com), illetve a +36/30 284 5410, +36/30 399 4407-es telefonszámon.
Az elsősorban szőlő- és bortermelésből élő budaörsi svábok a két világháború között évről évre Európa-szerte híressé vált szabadtéri passiójátékokat adtak elő a Kő-hegyen. A közönség egy része a Kálvária dombra vezető keresztutat végig járva közelítette meg az ünnepi előadást. Akkor még nem sejthették, hogy néhány év múlva egy olyan szenvedéstörténetet élnek át, amely a XX. századi diktatúrák embertelenségének egyik iskolapéldája lesz. A rákosista ötvenes években még a kálváriát is lerombolták, mintegy letörölve a valaha itt élt, majd kitelepített svábok emlékét a dombról. De mindhiába: cikkünkkel és a rendezvénnyel rájuk emlékezünk.
Exkluzív tárlatvezetésekkel, történelmi előadásokkal, különleges családi programokkal várják a kicsiket és a nagyokat is a Budavári Palotanegyedben található Vármúzeumban. Az 1848. március 15-én kitört forradalom ünnepnapja alkalmából az összes programra és kiállításra a belépés ingyenes.
Kápolnapuszta egy éppen idén 80 éve kiirtott sváb falu volt. Lakosságának többségét a második világháború végén meggyilkolták a „felszabadító szovjet harcosok”. A túlélők nagy részét a háború után származásuk miatt kitelepítették a kommunisták. A falu és annak lakosságának tragédiáját bemutató dokumentumfilm után történészek beszélgetnek a sokáig nem csak kibeszélhetetlen, de megemlíteni is tilos történtekről. A Saxlehner András Egyesület által 2025. március 12-én 18 órára, a budavári Pasha Caféba szervezett program nyilvános és ingyenes, azonban a cikkben szereplő linken regisztrálni kell!
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
