Német nemzetiségi kincseket lehet megnézni a Budai Várban
A Budavári Német Nemzetiségi Önkormányzat Farkas Márta elnök vezetésével 2024. április 17-én nagy sikerű hagyományőrző kiállítást szervezett a Nemzetiségek irodájában a Döbrentei utcában, ami egészen május 31-ig megtekinthető.
Farkas Márta és képviselőtársai decemberben egy málenkij robotra emlékező, koszorúzással egybekötött túrán vettek részt Geresdlakról Pécsváradig.Geresdlak, Baranyában a kiállítások és a gőzgombóc faluja hét gyönyörűkiállítást működtet, összegyűjti, ápolja az őseiktől örökölt szellemi és tárgyiemlékeket. És ezek adták az ötletét, illetve az alapanyagát a budapesti tárlatnak is, melynek darabjai a geresdlaki gyűjteményből származnak.
Aprilis 17-én a kiállítás megnyitóján bemutatkoztak a német Önkormányzat tagjai, Farkas Márta elnök, Dr. Hegedűsné Schmidt Ágnes elnökhelyettes és Kereszthidi György képviselő, akik folytatják eddigi munkájukat, és újra indulnak a nemzetiségi választáson. Az ünnepélyes megnyitón köszöntőt mondott Böröcz László, a Budavári Fidesz elnöke, polgármester jelöltje is.
A régi, ősöktől örökölt német hagyományokat, szokásokat felidéző geresdlaki kiállítást Schulteisz Józsefné Margit, a helyi Német Önkormányzat képviselője csapatával szervezte meg, amit a Tájházból, Babaházból, kendő- és vállkendő-kiállításból, Mézeskalácsfaluból, ágyterítő- és hangszerkiállításból, sváb- és magyar falvédőkből, hímzésekből állítottak össze. Így ápolják a szellemi és tárgyi hagyományainkat, kulturális örökségüket.
És így tekintheti meg az értékes gyűjteményt bárki a Budai Várnegyedben is, 2024. május 31-ig a Döbrentei utca 19. szám alatt, szerdán 14-18 óráig, pénteken 14-18 óráig. A tárlaton Farkas Márta vezetett körbe minket.
A sváb népviseletnek fontos tartozéka volt mindig is a kendő. A kiállításon látható kendők a geresdlaki népviseletre jellemzők, melyeket az itt élő sváb asszonyok az 1970-es évekig hordtak is.
A babakiállítás a népviseletet mutatja be, de ezen túl az egykori falusi élet pillanatképeit részben gyermek- és ifjú koruk élet képeit szerették volna feleleveníteni. A Babavarró Körnek a tagjai olyan nyugdíjas asszonyok, akik nemcsak hordták egykor ezeket a ruhákat, hanem életük nagy részét e szokások közepette élték le Így a ruhák készítésénél és az egyes életképek berendezésénél nagyon hathatósan tudtak segíteni tanácsaikkal.
A kézimunkák XX. század első felének gondolkodás- és életmódját tükrözik, melyek anyagával bepillantást nyerhetünk a szülők, nagyszülők életébe. Használati és díszítő eszközként szolgálták az otthonokat, a közel kétszáz darab között nem találunk két egyformát.
Geresdlak hét kiállításának fontos eleme a tájház is, mely a XX. században épült tipikus sváb parasztház. A lakossági közadományokból berendezett lakóházban a bútorok, a tárgyi eszközök, a kézimunkák a múltnak megfelelően őrzik a németség otthonainak emlékét. Az itt élő embereknek az állattartás és a földművelés adta a megélhetést. A ház végében található az istálló és a pajta. a pajtában a mezőgazdasági munkához használt gépek és eszközök láthatók. A lakóház kétszobából és egy téli konyhából, valamint az eredeti állapotában megmaradt nyitott konyhából áll.
Minden faluban lévő házról készült mézeskalács másolat is, karácsonykor világít is.
A Döbrentei utcai kiállítás iskolás csoportoknak is megtekinthető, jelentkezni a Budavári Német Nemzetiségi Önkormányzatnál lehet Farkas Márta elnöknél (farkas.h.marta@gmail.com)és dr. Hegedűsné Schmidt Ágnes elnökhelyettesnél (hegedusneagnes@gmail.com), illetve a +36/30 284 5410, +36/30 399 4407-es telefonszámon.
Túlzás nélkül állítjuk, hogy a Magyar Nemzeti Galéria legújabb időszaki kiállítása feltehetően az egész 2025. év legnagyszerűbb magyar képzőművészeti kiállítása lesz. A századforduló Magyarországa hazánk egyik legsikeresebb korszaka volt, a Monarchia „második fővárosaként”, a Bécshez rohamléptekkel felfejlődő, s az egyhangú osztrák városnál jóval izgalmasabb, sokszínűbb Budapest - egy kis túlzással élve - hasonlóan eleven, nyüzsgő, s élettel telt világvárossá lett, mint Berlin, Párizs vagy éppen New York. Nos, e büszke korszak kicsúcsosodása volt a képzőművészetekben a magyar népi kultúrát még gyökereiben őrző, de már az európai kulturális vérkeringésbe bekapcsolódó és onnan merítő magyar szecesszió. A plakátokon, tárgyakon bemutatott kiállítás bennünket lenyűgözött.
A Budai Borszalon soron következő gasztronómiai kalandján Szörényi Leventét és fia, Szörényi Örs borait kóstolhatjuk meg. A 2025. április 25-én, pénteken este hét órára meghirdetett borkostőló ezúttal is a Budavári Palotanegyed egyik legkülönlegesebb helyén, a a Karakas Pasa Tornyában található Pasha Caféban kerül megrendezésre.
Idén, a magyar költészet napján két jubileumot is ünneplünk majd, az egyik a XX. század egyik legjelentősebb magyar költőjének, József Attila születésének 120 évfordulója lesz, a másik pedig a XX. század egyik legjelentősebb magyar írójának, Márai Sándor születésének 125 évfordulója, ugyanis mindkét géniuszunk, öt év eltéréssel ugyan, de április 11-én született. Április 8-án, 18 órától egy különleges irodalmi programra invitáljuk olvasóinkat, ahol fiatal művészek fogják kedvenc Márai-idézeteiket előadni 125 percen keresztül a Budavári Palotanegyedben található Pasha Caféban. A rendezvény ingyenes, azonban regisztrációhoz kötött. Érdemes most biztosítanod a helyed!
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
