Egy letűnt világ letűnt játékának emléke egy budavári fotón: A karikázás
Kozák Lajos a két világháború között az egyik legelismertebb, legfoglalkoztatóbbak fotográfus volt. 1934-ben készült fényképe ma már szinte érthetetlen a mai fiatalok számára. Egy letűnt világ mára eltűnt játékát örökítette meg az örökkévalóságnak, a karikázást. A világ egyik legszebb helyén.
A karikázás egy igazi békebeli játék, amire csak az idősebb generáció emlékszik már, pedig fejlesztette a mozgáskoordinációt és komoly testmozgást, edzést is jelentett a gyerekek számára. Sőt, volt idő, amikor versenyeket is rendeztek belőle. A valamikori kádároknál oly sokszor fölöslegessé vált egykori, elhasználódott hordópántok, illetve később drótkarikák, bicikliabroncsok, hulahop karikák adták a játék alapját, amelyeket egy bot segítségével kellett elvezetni, gurítani egy kijelölt pontig vagy a leggyorsabban. A játék lényege, hogy az egymással versenyzők úgy hajtják végig az adott feladatot az utcán, hogy az nem dőlhet el, máskülönben kiesünk a játékból.
.JPG)
A kép különlegessége, hogy a gyerekek a Halászbástyánál karikáznak, valahol a mai Hilton Szálloda előtti részen.
Pósa Lajos (1850-1914) író, költő, meseíró írta az alábbi kis verset
Pósa Lajos: KARIKÁZÁS
Gurulj, gurulj, karikám,
Itt a sima úton!
Fuss utánam, Karikám,
Te is, Tercsi húgom!
Túl a nádon, a Hernádon
A karikás vára,
Karikázzunk karikával
Karikafalvára.
Ott lesz még nagy karikázás
A sok karikával:
Fakarikát megkergetjük
A vaskarikával,
Vaskarikát azután
Ezüst karikával,
Hát az ezüst karikát?
Aranykarikával.
Túl a nádon, a Hernádon
A karikás vára,
Karikázzunk karikával
Karikafalvára.
A Vár, A Krisztinaváros, az egykori Tabán. A filmhíradó főként a háború után megújuló Várnegyed műemlékeire, turisztikai látványosságaira fókuszál, de számtalan ma már érdekes mozgófilmrészletet találhatunk benne, például a még meg nem épült Hilton Szálló nélküli Szentháromság teret. De csodálatos légi felvételek szerepelnek benne a kerületről, archív fotók a régi várbeli éttermekről, a Tabánról, az egykori Horvát-kertet is láthatjuk és még sorolhatnánk.
Az asztaloslegényből lett világhírű festő 1844. február 20-án született Munkácson. Az alig nyolcéves korában árván maradt kisfiú Békéscsabára kerül anyai nagybátyjához, aki 1855-ben asztalos inasnak adta. Az Aradon folyamatosan nélkülöző, éhező, betegre dolgoztatott tizenöt éves fiú a segédi bizonyítvánnyal zsebében végül hazamenekül nagybátyához: ekkor kezdett festészetet tanulni. Noha nem mindennapi életpályája csupán áttételesen kapcsolódik a Budai Várhoz, az azonban biztos, hogy festményeinek jelentős része itt, a Magyar Nemzeti Galériában található.
Írásunk időszerűségét az is indokolja, hogy éppen most január végén lesz 80 éve annak, hogy Szerb Antal kegyetlen gyilkosok áldozataként kénytelenül itt hagyta a földi világot. Noha az író számtalan helyen járt a nagyvilágban, azonban, ha hihetünk a regénybeli főszereplőnek, Mihálynak, s miért ne hinnénk, akkor a legjobban mégis a Budai Várat szerette, s azok régi utcáit sose unta meg. És ezzel el is jutottunk cikkünk témájához, s a legfontosabb kérdéséhez: Hogyan jelent meg a Budai Vár az Utas és holdvilágban? Erről szól mostani írásunk!
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
