Cikkek tagek alapján:
Vár

Hetvennyolc éve, 1945. február 6-án végezték ki Tóth Potya Istvánt és Kertész Gézát a Belügyminisztérium akkori épületében, Budavárban, az Országház utca 28. szám alatt. A Ferencváros és a magyar válogatott két egykori labdarúgója azután halt mártírhalált, hogy az ellenállás tagjaiként a nácik és a nyilasok által üldözött emberek életét mentették.

A NagyonVár életében most először és feltételezhetően utoljára megkértük a ChatGPT-t, hogy írjon cikket a Budai Vár jelentőségéről és szépségéről, sőt még arra is utasítottuk, hogy mindezt érzelmesen tegye. Nos, az OpenAI mesterséges intelligenciája valóban lenyűgöző, azonban vannak még hibák. Mi úgy gondoljuk, hogy a Budai Várról szóló cikkek írásához hús-vér, a Várat valóban szívből szerető és természetes intelligenciával rendelkező EMBEREKRE van szükség.

Miért nézi meg valaki többször is ugyanazt a filmet? Egyrészt nyilván, mert tetszik neki, és bizonyos jeleneteket szeret újra átélni, másrészt minél többször látunk egy filmet, annál több olyan részletet fedezhetünk fel, ami addig elkerülte a figyelmünket. Ugyanez elmondható a Budai Várnegyedről is, amit most képekkel illusztrálva támasztunk alá.

Lassan 10 éve nincs közöttünk az egykori történész, tanár, író és műfordító, Katona Tamás. Kevesen tudják, de az Eötvös-kollégium egykori tanára a kilencvenes években a Magyar Cserkészszövetség elnökekeként is tevékenykedett. Sőt, még az 50-es években – korát meghaladó módon - ő alapította Magyarország első cigány könyvtárát is. Katona Tamás a rendszerváltozás ikonikus alakja, az első szabadon választott parlament országgyűlési képviselője volt, majd 1994-tól a Várnegyed polgármestere. Rá emlékezünk születésnapján.

A magyar királyi herceg gyermekkori képekkel és rengeteg történettel érkezett a Budavári Palotanegyedbe. A legmagyarabb Habsburgnak is nevezett József nádor ükunokájának, a József főhercegi palota egykori lakójának, Habsburg-Lotharingiai Mihálynak a keresztelőjét is itt, a Szent György téri palotában tartották. Szülei 1944-ben nyolc gyermekkel menekültek el Magyarországról, abban a hitben, hogy a háború után majd visszatérhetnek. Nem így történt, de…

A többszörös olimpiai-, és Európa-bajnok kardvívó a versenyzés befejezése után újságíróként dolgozott, az Est című újságban önálló rovattal rendelkezett. A nagy társasági ember hírében álló, jóképű sportoló éppen ma 80 éve halt meg tragikus körülmények között a Davidovka közelében lévő szovjet gyűjtőtáborban munkaszolgálatosként. Sorozásáig itt, a Krisztinavárosban élt, az Attila út 65. szám alatti házban. Rá emlékezünk.