Ma ünnepelné születésnapját Budavár egykori polgármestere, Katona Tamás
Lassan 10 éve nincs közöttünk az egykori történész, tanár, író és műfordító, Katona Tamás. Kevesen tudják, de az Eötvös-kollégium egykori tanára a kilencvenes években a Magyar Cserkészszövetség elnökekeként is tevékenykedett. Sőt, még az 50-es években – korát meghaladó módon - ő alapította Magyarország első cigány könyvtárát is. Katona Tamás a rendszerváltozás ikonikus alakja, az első szabadon választott parlament országgyűlési képviselője volt, majd 1994-tól a Várnegyed polgármestere. Rá emlékezünk születésnapján.
1932. február 2-án született Budapesten Katona Tibor főorvos és Halász Magdolna egyetlen gyermekeként. Katona Tamás dédapja Halász Imre, magyar hírlapíró, az egykori Pesti Napló és Pester Lloyd című lapok nagy tekintélyű munkatársa, Andrássy Gyula miniszterelnök sajtófőnöke volt. Nagyapja pedig, Halász Gyula, földrajztudós, nyelvész és lektor, a Nyugat egyik munkatársa volt. Dédapja és nagyapja első világháborús levelezése – amely szintén a Nyugat hasábjain jelent meg - nem csupán irodalmi szempontból, de történeti forrásként is több, mint érdekes.
Anyai nagyapám, Halász Gyula volt a Magyar Rádió Édes anyanyelvünk c. műsorának megindítója. Apai nagyapám honvédszázadosként a várbeli Szent György téren található Honvédelmi minisztériumban dolgozott, s a közeli Fortuna utcában lakott - itt született édesapám, Katona Tibor. Az első háború után nagyanyám egyedül maradt a három gyerekkel, kitartását és konokságát jellemzi, hogy mindegyik gyerekének diplomát tudott adni. Apám orvos lett, nagyon kiegyensúlyozott ember volt, de nem csak emiatt mondhatom szerencsésnek magamat, hanem azért is, mert kitűnő iskolába jártam, mégpedig a fővárosban lévő Érseki Katolikus Gimnáziumba - amit 1948-tól Rákóczi Gimnáziumnak neveztek -, amely sokat követelt, de rengeteget adott is, felkészített az életre. A gimnazista korszakomban különösen emlékezetes volt a cserkészet, felelősségre nevelt, örömöt adott, hasznos ismeretekre tanított, a táborokkal és túrákkal pedig a vidéki Magyarországgal is megismertetett bennünket.
- nyilatkozta egyszer egy vele készült interjúban.
Katona Tamás ezer szállal kötődött a Várhoz, ő maga is itt élt, illetve már a gimnáziumot is itt a várköpenyen található Érseki Katolikus Gimnáziumban vagy más néven a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnáziumban végezte és végül itt is érettségizett 1950-ben. Ezután az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának könyvtár-magyar-arab szakos hallgatójaként tanult és noha politikai nézetei miatt többször kitiltották az egyetemről, tanulmányait el is végezte.
Tanulmányai befejezése és némi kitérő után két évtizeden át – többek között Konrád Györggyel, Bence Györggyel, valamint Kőszeg Ferenccel - az Európa Könyvkiadó felelős szerkesztője volt. Számos fordítása jelent meg ekkoriban, például marokkói, illetve indonéz népmeséket, arab elbeszéléseket, valamint angol, amerikai, francia és német regényeket fordított magyarra. Szerteágazó közéleti és tudományos tevékenysége ellenére sokan, mint az 1848-1949. évi forradalom és szabadságharc, illetve a tavaszi hadjárat egyik legkiemelkedőbb kutatójaként ismerték. Polgármesterként rengeteget dolgozott a Vár felújításán, szépítésén és vonzóvá tételén. 2000-től 2002-ig Magyarország varsói nagykövete volt. Sokan emlékezhetnek Katona Tamásnak Ráday Mihállyal közösen tartott, a rendszerváltás utáni magyar televíziózás egyik ikonikus, tizennégy éven át futó március 15-i, ünnepi műsorára.
Katona Tamás 2013. június 28-án hosszan tartó súlyos betegség után hunyt el.
Az egykori polgármester – a történelmi helyszínek nagy kutatójaként - szinte minden emléktáblát ismert a Várkerületben. Ki tudja, talán halálának 10 évfordulóján elérkezünk oda, hogy Ő is kiérdemel egyet.
(Fotó: MTI)
Az utolsó Árpád-házi uralkodónkat, III. Andrást (1265-1301) 1290. július 23-án, alig 25 évesen koronázták királlyá. A korábban törvénytelen születésűnek bélyegzett, majd később mégis királyi hercegként nevelt, s trónra emelt uralkodó mindent elkövetett az ország békéjének megteremtéséért, hatalma megszilárdításáért. Hirtelen halála itt, Budaváron történt, s végső nyugalomra is ide helyezték.
II. Lajost még apjának, II.Ulászlónak (1456-1516) dinasztiaépítésének jegyében koronázták magyar királlyá két éves korában, s ekkor már megkötötték a Habsburg-Jagelló házassági szerződést is, amelynek értelmében a Brüsszelben 1505. szeptember 17.-én - I. Fülöp kasztíliai király, valamint Kasztíliai (Őrült) Johanna gyermekeként - megszületett Ausztriai Mária volt az ifjú király jövendőbelije. 1522. január 13-án, tehát több mint egy félévezreddel ezelőtt éppen ezen napon a két fiatal oltár elé állt Budán, s frigyüket királyi lakodalommal ünnepelték meg.
1938-ban jelent meg a Mikó utca-Logodi utca sarokházában élő író, Márai Sándor (1900-1989) A négy évszak című kötete, amely részben az öt évvel később kiadott Füves könyv előzményének tekinthető. A prózai epigrammákat, sztoikus bölcsességeket, lakonikus gondolatokat csokorba szedő gyűjtemény lírikus hangvétele prózaversekké hajlítják a költői igényességgel, mégis rím nélküli, de abszolút hallással megkomponált mondatokat. Ebből idézzük most Márai különleges, január kapcsán megfogalmazott gondolatait, amelyek elvezetnek bennünket az író legmélyebb, lételméleti fejtegetéseihez, amelyben arra próbál választ találni és adni, hogy mi az élet értelme.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
