Ma ünnepelné születésnapját Budavár egykori polgármestere, Katona Tamás
Lassan 10 éve nincs közöttünk az egykori történész, tanár, író és műfordító, Katona Tamás. Kevesen tudják, de az Eötvös-kollégium egykori tanára a kilencvenes években a Magyar Cserkészszövetség elnökekeként is tevékenykedett. Sőt, még az 50-es években – korát meghaladó módon - ő alapította Magyarország első cigány könyvtárát is. Katona Tamás a rendszerváltozás ikonikus alakja, az első szabadon választott parlament országgyűlési képviselője volt, majd 1994-tól a Várnegyed polgármestere. Rá emlékezünk születésnapján.
1932. február 2-án született Budapesten Katona Tibor főorvos és Halász Magdolna egyetlen gyermekeként. Katona Tamás dédapja Halász Imre, magyar hírlapíró, az egykori Pesti Napló és Pester Lloyd című lapok nagy tekintélyű munkatársa, Andrássy Gyula miniszterelnök sajtófőnöke volt. Nagyapja pedig, Halász Gyula, földrajztudós, nyelvész és lektor, a Nyugat egyik munkatársa volt. Dédapja és nagyapja első világháborús levelezése – amely szintén a Nyugat hasábjain jelent meg - nem csupán irodalmi szempontból, de történeti forrásként is több, mint érdekes.
Anyai nagyapám, Halász Gyula volt a Magyar Rádió Édes anyanyelvünk c. műsorának megindítója. Apai nagyapám honvédszázadosként a várbeli Szent György téren található Honvédelmi minisztériumban dolgozott, s a közeli Fortuna utcában lakott - itt született édesapám, Katona Tibor. Az első háború után nagyanyám egyedül maradt a három gyerekkel, kitartását és konokságát jellemzi, hogy mindegyik gyerekének diplomát tudott adni. Apám orvos lett, nagyon kiegyensúlyozott ember volt, de nem csak emiatt mondhatom szerencsésnek magamat, hanem azért is, mert kitűnő iskolába jártam, mégpedig a fővárosban lévő Érseki Katolikus Gimnáziumba - amit 1948-tól Rákóczi Gimnáziumnak neveztek -, amely sokat követelt, de rengeteget adott is, felkészített az életre. A gimnazista korszakomban különösen emlékezetes volt a cserkészet, felelősségre nevelt, örömöt adott, hasznos ismeretekre tanított, a táborokkal és túrákkal pedig a vidéki Magyarországgal is megismertetett bennünket.
- nyilatkozta egyszer egy vele készült interjúban.
Katona Tamás ezer szállal kötődött a Várhoz, ő maga is itt élt, illetve már a gimnáziumot is itt a várköpenyen található Érseki Katolikus Gimnáziumban vagy más néven a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnáziumban végezte és végül itt is érettségizett 1950-ben. Ezután az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának könyvtár-magyar-arab szakos hallgatójaként tanult és noha politikai nézetei miatt többször kitiltották az egyetemről, tanulmányait el is végezte.
Tanulmányai befejezése és némi kitérő után két évtizeden át – többek között Konrád Györggyel, Bence Györggyel, valamint Kőszeg Ferenccel - az Európa Könyvkiadó felelős szerkesztője volt. Számos fordítása jelent meg ekkoriban, például marokkói, illetve indonéz népmeséket, arab elbeszéléseket, valamint angol, amerikai, francia és német regényeket fordított magyarra. Szerteágazó közéleti és tudományos tevékenysége ellenére sokan, mint az 1848-1949. évi forradalom és szabadságharc, illetve a tavaszi hadjárat egyik legkiemelkedőbb kutatójaként ismerték. Polgármesterként rengeteget dolgozott a Vár felújításán, szépítésén és vonzóvá tételén. 2000-től 2002-ig Magyarország varsói nagykövete volt. Sokan emlékezhetnek Katona Tamásnak Ráday Mihállyal közösen tartott, a rendszerváltás utáni magyar televíziózás egyik ikonikus, tizennégy éven át futó március 15-i, ünnepi műsorára.
Katona Tamás 2013. június 28-án hosszan tartó súlyos betegség után hunyt el.
Az egykori polgármester – a történelmi helyszínek nagy kutatójaként - szinte minden emléktáblát ismert a Várkerületben. Ki tudja, talán halálának 10 évfordulóján elérkezünk oda, hogy Ő is kiérdemel egyet.
(Fotó: MTI)
A napokban lesz 175 éve annak, hogy felavatták a Széchenyi lánchidat. 1849-ben, éppen a hídépítést finanszírozó bankár, báró Sina György (1783-1856) születésnapján, vagyis november 20-án adták át az azóta a magyar főváros egyik jelképévé vált Lánchidat. Dr. Csorba László, a BTM Vármúzeum főigazgatója Budapest egyik legnépszerűbb építményének történetéről mesél a múzeum legújabb videójában. Íme!
Az 1867. évi kiegyezéssel létrejött Osztrák-Magyar Monarchia égisze alatt Magyarország egész eddig történetének egyik legvirágzóbb korszakát élte. Ebben az időben épültek fel Pest és Buda emblematikus középületei, a városképet meghatározó bérházai, gyönyörű hídjai, s pazar villái; egy szó, mint száz: ekkor vált világvárossá a magyar főváros. A Béccsel versenyre kelt Pest-Buda olyan urbanisztikai fejlődésen indult el, s ment keresztül a dualizmus néhány évtizedes időszakában, ami után azóta is csak áhítozunk. Az európai nagyvárossá avanzsált Budapesten megjelentek – részben bécsi mintára – az elegáns cukrászdák, kávéházak, éttermek, mindez ötvözve az osztrákok konyhaművészeténél jóval sokszínűbb magyar gasztronómiai kultúrával. Cikkünkben elsősorban a Monarchia legfontosabb cukrászdáit, s azok békebeli süteményeit mutatjuk be röviden.
A most 80 éve meggyilkolt, tragikus sorsú magyar költőgéniusz ugyan sosem élt a Várban, azt viszont tudjuk, hogy rengeteget kirándult Budán és számtalanszor megfordult a Várnegyedben is. Erről tanúskodik a halálának 80. évfordulójára írt cikkünkben közölt fotó is, ami a Budai Várban a Bástya sétányon (ma Tóth Árpád sétányon) készült.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
