Cikkek tagek alapján:

irodalomtörténet

Versbe rejtett obszcén poénnal üzent Kosztolányi Dezső legjobb barátjának, Karinthy Frigyesnek Versbe rejtett obszcén poénnal üzent Kosztolányi Dezső legjobb barátjának, Karinthy Frigyesnek

A magyar irodalomtörténet talán legszórakoztatóbb kapcsolata volt a két bohém budai zsúrpubi, Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes legendás, elválaszthatatlan barátsága. Még a Négyesi-féle szemináriumokon kötöttek örök barátságot, s onnantól kezdve folyamatosan ugratták és megtréfálták egymást. A Nyár, nyár, nyár című költemény is ennek az élcelődésfolyamnak az egyik, s talán legviccesebb mementója.

Budáról a Balatonra, illetve a Budai Várból a Magyar TengerreBudáról a Balatonra, illetve a Budai Várból a Magyar Tengerre

A Balaton a legújabb korban mindig is a magyar emberek egyik legkedveltebb üdülőhelyének számított. Így a budai lakosok is előszeretettel vettek maguknak itt telket, építettek maguknak nyaralót, s töltötték itt a nyarakat. Ez alól nem képeztek kivételt neves íróink, költőink sem.

„Ilyen hőség sem volt itt már régen…” - Radnóti Miklós versével köszöntjük a júliust„Ilyen hőség sem volt itt már régen…” - Radnóti Miklós versével köszöntjük a júliust

A tragikus sorsú magyar költőgéniusz ugyan sosem élt a Várban, azt viszont tudjuk, hogy rengeteget kirándult Budán és számtalanszor megfordult a Várnegyedben is. Erről tanúskodik a közölt fotó is, ami a Budai Várban a Bástya sétányon készült.

„Szikrázó az égbolt, aranyfüst a lég…” - legnagyobb költőink a kánikuláról „Szikrázó az égbolt, aranyfüst a lég…” - legnagyobb költőink a kánikuláról

A szinte minden nyelvben ismert és élő kánikula szó a latin kiskutya (canicula) kifejezésből ered. Amely egyszerre jelentette a Nagy Kutya (Canis Maior) csillagkép legfényesebben ragyogó csillagát, a Szíriuszt, valamint a nyári hőséget, amely az ókori Rómában jellemzően a nevezett csillagkép jegyében köszöntött be.

A világhírű magyar India-kutató, akit európai egyetemeken is ünnepelt előadóként fogadtakA világhírű magyar India-kutató, akit európai egyetemeken is ünnepelt előadóként fogadtak

1890. június 24-én született erdőbaktai Baktay Ervin (1925-ig eredeti nevén Gottesmann Ervin Adolf Sándor Alfréd János, 1890-1963), akit számos európai egyetemre – többek között a Londoni Egyetemre, a Stockholmi Egyetemre – is meghívtak előadásokat tartani Indiáról, India kultúrájáról és művészetéről. 1956-ban, a Buddha születésének 2500. évfordulójára megrendezett indiai állami ünnepségsorozaton cikkünk főszereplője egyike volt azon néhány, alig egy tucatnyi nem buddhista személynek a világból, akit hivatalosan is meghívtak a nagyszabású ünnepségre.

A teljesség felé: Ezen a napon született Weöres SándorA teljesség felé: Ezen a napon született Weöres Sándor

A magyar irodalom egyik legnagyobbja, Weöres Sándor (1913-1989) 1913. június 22-én született Szombathelyen. S noha a fővárosban a II. kerületben – először a Törökvész út 3/c- ben , majd a Muraközi utca 10/a-ban - éltek szintén költő és műfordítő feleségével, Károlyi Amyval (1909-2003), mindezek ellenére a nyelvzsonglőr poéta a Budai Várban is rendszeresen megfordult. Róla emlékezünk.