A Budai Vár régi plakátokon

A régvolt emberi világ olykor hiányos, szakadozott emlékei a plakátok, közös múltunk kopottas falragaszai, régről jövő, cseppet sem aktuális üzenetekkel. A plakát időutazást jelent: utazást a korba, ahonnan az üzenet a plakátokon keresztül még ugyanolyan elevenen érkezik, mint ahogyan nagyanyáink, s nagyapáink idejében. Magunk elé képzelhetjük az Úri uccába beforduló omnibuszt, a cilinderes férfiakat és kalapos-napernyős-csipkeruhás hölgyeket, ahogyan tipegve a Királyi Palota felé igyekeznek a siklóhoz. Megelevenedik a mainál jóval díszesebb budavári utcácskák konflisokkal megtűzdelt képe és hallatszik a Halászbástyából a várost szemlélő, lenyűgözött külföldiek, látványtól elaléló moraja. Itt járnak körülöttünk ugyanazok a régimódi emberek, pedig csak ránézünk egy plakátra és becsukjuk a szemünk.

A Budai Vár régi plakátokonA Budai Vár régi plakátokon

A régvolt emberi világ olykor hiányos, szakadozott emlékei a plakátok, közös múltunk kopottas falragaszai, régről jövő, cseppet sem aktuális üzenetekkel. A plakát időutazást jelent: utazást a korba, ahonnan az üzenet a plakátokon keresztül még ugyanolyan elevenen érkezik, mint ahogyan nagyanyáink, s nagyapáink idejében. Magunk elé képzelhetjük az Úri uccába beforduló omnibuszt, a cilinderes férfiakat és kalapos-napernyős-csipkeruhás hölgyeket, ahogyan tipegve a Királyi Palota felé igyekeznek a siklóhoz. Megelevenedik a mainál jóval díszesebb budavári utcácskák konflisokkal megtűzdelt képe és hallatszik a Halászbástyából a várost szemlélő, lenyűgözött külföldiek, látványtól elaléló moraja. Itt járnak körülöttünk ugyanazok a régimódi emberek, pedig csak ránézünk egy plakátra és becsukjuk a szemünk.

"Én is büszkén sétálok a Budavári Palotanegyedben, élvezve annak megújult szépségét" – interjú Laskovity Kornéllal, Zenta város idegenforgalmi igazgatójával"Én is büszkén sétálok a Budavári Palotanegyedben, élvezve annak megújult szépségét" – interjú Laskovity Kornéllal, Zenta város idegenforgalmi igazgatójával

Éppen ma van Budavár 1686. szeptember 2-i visszafoglalásának emléknapja, melynek egyik leghősiesebben harcoló alvezére Savoyai Jenő volt. És ehhez kapcsolódóan közeledik egy a törökök kiűzése szempontjából talán még jelentősebb évforduló, hiszen Savoyai Jenő herceg - egy évtizeddel Budavár visszavétele után - 1697. szeptember 11-én Zentánál aratott elsöprő győzelmet II. Musztafa szultán serege fölött. E két évfordulót egyetlen személy köti össze, a törökverő Savoyai herceg, akinek legendás történetű lovasszobráról is beszélgettünk Budavár testvérvárosának, Zentának az idegenforgalmáért felelős igazgatójával, Laskovity Kornéllal.

Alain Delon is járt a Halászbástyán, de máshogyan is kapcsolódik a Budai VárhozAlain Delon is járt a Halászbástyán, de máshogyan is kapcsolódik a Budai Várhoz

Ma reggel érkezett a tragikus hír, miszerint meghalt minden idők egyik legmeghatározóbb európai filmszínésze, Alain Delon. A francia filmcsillag neve nemzedékek számára egyet jelentett a sármos hódítóval, a filmvásznak modern kori Casanovájával. Alain Delon többször is járt Magyarországon, a Budai Várba is ellátogatott, de találtunk ennél különlegesebb, áttételesebb kapcsolódási pontokat is.

Ön tudta, hogy az ékszerkirály Cartiernek és csodaszép magyar feleségének egy budavári palota volt az otthona?Ön tudta, hogy az ékszerkirály Cartiernek és csodaszép magyar feleségének egy budavári palota volt az otthona?

„A királyok ékszerésze, az ékszerészek királya"- mondta Cartierről VII. Edvard, akinek koronázási ékszereit szintén az 1847-ben alapított francia ékszerészműhely készítette. Kevesen tudják, de a híres francia ékszerész famíliának is volt palotája a Budai Várban. Gróf Almásy Jacqueline az 1920-as évek elején Párizsban ismerkedett Louis J. Cartierrel (1875-1942), a család legtehetségesebb tagjával, akivel 1924-ben Budapesten össze is házasodtak. A budavári történet itt kezdődik…

 „A nyár az én szerelmem, érte égek…” – írta gyönyörű versében Kosztolányi „A nyár az én szerelmem, érte égek…” – írta gyönyörű versében Kosztolányi

Éppen százhúsz évvel ezelőtt, 1904 nyarán született meg a XX. századi magyar irodalom egyik legnagyobb mesterének tollából a Nyár című szonett, amely a Logodi utca egykori lakójának szerelmes ódája a legmelegebb évszakhoz, a nyárhoz.‍

Versbe rejtett obszcén poénnal üzent Kosztolányi Dezső legjobb barátjának, Karinthy Frigyesnek Versbe rejtett obszcén poénnal üzent Kosztolányi Dezső legjobb barátjának, Karinthy Frigyesnek

A magyar irodalomtörténet talán legszórakoztatóbb kapcsolata volt a két bohém budai zsúrpubi, Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes legendás, elválaszthatatlan barátsága. Még a Négyesi-féle szemináriumokon kötöttek örök barátságot, s onnantól kezdve folyamatosan ugratták és megtréfálták egymást. A Nyár, nyár, nyár című költemény is ennek az élcelődésfolyamnak az egyik, s talán legviccesebb mementója.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.