Cikkek tagek alapján:
Budavári Palota
Több mint száz évvel ezelőtt 1908-ban született meg a magyar próza és líra egyik legnagyobb mesterének tollából az Április bolondja című novella, ami a Logodi utca egykori lakójának bohókás ifjúi éveiből való csínytevését meséli el.
A Budai Vár egykori lakója, báró Hatvany Lajos (1880-1961), a XX. század legjelentősebb irodalmi folyóiratának, a Nyugatnak az alapítója, a magyar költők és írók első számú finanszírozója volt, aki itt is élt a Várnegyedben, először egy Tárnok utcai, majd egy Bécsi kapu téri palotában. Testvére pedig, a világhírű műgyűjtő, a műpártoló Hatvany Ferenc (1881–1958), a Lónyai-Hatvany villa egykori lakója volt, aki a magyar képzőművészeket, festőket patronálta.
Ahogyan arról korábban már írtunk a Budai Borszalon szakmai csapata komoly rendezvénysorozattal készül a tavaszi/nyári szezonban a Budavári Palota legújabb vendéglátóhelyének számító Pasha Caféban, ahol a szervezőknek nem titkolt célja az is, hogy egy exkluzív budavári borklubot alapítsanak a kincset érő nedű kedvelőinek. Ezúttal – az erre a hétre csütörtökre meghirdetett rendezvényen – a hölgyeké volt a főszerep és ez nagyon jót tett neki.
Az alkotás Pesten, egy a közönségtől elzárt, nem látogatható, lezárt területen került elő, egész pontosan a jelenleg luxusszállodaként működtetett New York Palota egyik raktári szárnyából nyíló kis udvarra helyezték át a szobrot.
A középkorban itt, az akkor még Szent György térhez tartozó, a mainál jóval nagyobb terjedelmű területen volt a piac, amely a korabeli kivégzéseknek is helyet adott. Az 1686 előtt eredetileg Fő tér névre keresztelt köztér később - a díszszázad gyakori katonai parádéi, s a főőrség állandó őrségváltásai miatt - a Parádé tér elnevezést kapta, ami a XVIII. második felében Dísz térre finomodott. A Vár központi részén elhelyezkedő tér hangsúlyos része az egyész Várnegyedednek.
Szépirodalom. Sokszor az embernek az az érzése Márai Sándor kapcsán, hogy ez az igazi, a valódi szépirodalom. Szép is és irodalom is. Az ember szépnek érzi a leírt mondatokat, egymást követő szavakat. Márai ennek volt a mestere. Nagyon szerencsések vagyunk, hogy sokat írt. Nekünk, az utókornak. A borról is úgy, olyan egyedi eleganciával tudott írni, ahogy senki sem.