Tíz csodaszép magyar festmény, amelynek múzsája az ősz
Az erdei avar ólomnehéz illata, a színpompás kertekben füstölgő falevelek, a szüreti mulatságok zenéjének távoli moraja és az elmúló élet különleges, andalító hangulata, no meg persze a fákról lehulló sárguló, pirosló és barna falevelek a legnagyobb magyar festőket is megérintették és megihlették.
De kinek ne jutna eszébe ebben a merengő évszakban életünk lassú elmúlása? Ki az, akinek a szívébe ne szökne be ilyenkor, ha csak egy pillanatra is, elvesztett szeretteinek arcának emléke? S ki ne bontana meg szívesen ebben a édesen búsongó időben az otthon melegében egy palack finom bort, hogy picit derűsebb legyen az egyre korábban ránk sötétülő este?
Hiszen már az ókori Hellászban is oly fontos szerep jutott a gráciáknak, pontosabban a Hóráknak, akikben eredetileg három évszak, a tavasz, a nyár és az ősz istennőit tisztelték a görögök. Thalló, mint „virághozó” a tavasz istennője és az ifjúság védelmezője; Auxó, mint „növesztő” a nyár, míg Karphó, mint „gyümölcsöztető” az ősz istennője volt. A réten, kezükben mindig az adott évszakra leginkább jellemző gyümölcsökkel, virágokkal táncoló fiatal lányok a termékenység, a gyümölcsözés, a gazdagság megtestesítői voltak. Mi most a Karphó szolgálatába álló művészeink legszebb alkotásait kerestük meg. Ennek eredményeként összegyűjtöttünk tíz csodaszép magyar festményt, amelyeknek témája vagy ha úgy tetszik „múzsája” az ősz. Ha pedig valaki szeretné ezeket a csodákat élőben is megpillantani, akkor csak fel kell jönnie a Budavári Palotanegyedben található Magyar Nemzeti Galériába és itt meg is találja őket!
Az 1867. évi kiegyezéssel létrejött Osztrák-Magyar Monarchia égisze alatt Magyarország egész eddig történetének egyik legvirágzóbb korszakát élte. Ebben az időben épültek fel Pest és Buda emblematikus középületei, a városképet meghatározó bérházai, gyönyörű hídjai, s pazar villái; egy szó, mint száz: ekkor vált világvárossá a magyar főváros. A Béccsel versenyre kelt Pest-Buda olyan urbanisztikai fejlődésen indult el, s ment keresztül a dualizmus néhány évtizedes időszakában, ami után azóta is csak áhítozunk. Az európai nagyvárossá avanzsált Budapesten megjelentek – részben bécsi mintára – az elegáns cukrászdák, kávéházak, éttermek, mindez ötvözve az osztrákok konyhaművészeténél jóval sokszínűbb magyar gasztronómiai kultúrával. Cikkünkben elsősorban a Monarchia legfontosabb cukrászdáit, s azok békebeli süteményeit mutatjuk be röviden.
A most 80 éve meggyilkolt, tragikus sorsú magyar költőgéniusz ugyan sosem élt a Várban, azt viszont tudjuk, hogy rengeteget kirándult Budán és számtalanszor megfordult a Várnegyedben is. Erről tanúskodik a halálának 80. évfordulójára írt cikkünkben közölt fotó is, ami a Budai Várban a Bástya sétányon (ma Tóth Árpád sétányon) készült.
A magyar irodalom egyik legnagyobb költőjét mindössze 35 évesen lőtték bele egy tömegsírba a Győr melletti Abda községben. Radnóti Miklós a Nyugat harmadik nemzedékének egyik legtehetségesebb lírikusa volt, költészetét a magyar kultúra legféltettebb kincsei között tartjuk számon. Meggyilkolása az értelmetlen és embertelen aljasság örök mementója marad a magyarság és az emberiség számára. Halálának 80. évfordulóján Radnóti Miklósra emlékezünk.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
