Tíz csodaszép magyar festmény, amelynek múzsája az ősz
Az erdei avar ólomnehéz illata, a színpompás kertekben füstölgő falevelek, a szüreti mulatságok zenéjének távoli moraja és az elmúló élet különleges, andalító hangulata, no meg persze a fákról lehulló sárguló, pirosló és barna falevelek a legnagyobb magyar festőket is megérintették és megihlették.
De kinek ne jutna eszébe ebben a merengő évszakban életünk lassú elmúlása? Ki az, akinek a szívébe ne szökne be ilyenkor, ha csak egy pillanatra is, elvesztett szeretteinek arcának emléke? S ki ne bontana meg szívesen ebben a édesen búsongó időben az otthon melegében egy palack finom bort, hogy picit derűsebb legyen az egyre korábban ránk sötétülő este?
Hiszen már az ókori Hellászban is oly fontos szerep jutott a gráciáknak, pontosabban a Hóráknak, akikben eredetileg három évszak, a tavasz, a nyár és az ősz istennőit tisztelték a görögök. Thalló, mint „virághozó” a tavasz istennője és az ifjúság védelmezője; Auxó, mint „növesztő” a nyár, míg Karphó, mint „gyümölcsöztető” az ősz istennője volt. A réten, kezükben mindig az adott évszakra leginkább jellemző gyümölcsökkel, virágokkal táncoló fiatal lányok a termékenység, a gyümölcsözés, a gazdagság megtestesítői voltak. Mi most a Karphó szolgálatába álló művészeink legszebb alkotásait kerestük meg. Ennek eredményeként összegyűjtöttünk tíz csodaszép magyar festményt, amelyeknek témája vagy ha úgy tetszik „múzsája” az ősz. Ha pedig valaki szeretné ezeket a csodákat élőben is megpillantani, akkor csak fel kell jönnie a Budavári Palotanegyedben található Magyar Nemzeti Galériába és itt meg is találja őket!
1894. december 17-én jelent meg először a Herczeg Ferenc által szerkesztett Új idők, amely a legnagyobb szépirodalmi hetilappá vált. A lap szellemisége elsősorban a két világháború között uralkodó reformkonzervatív irodalmi törekvéseknek felelt meg, azonban a szerkesztőség ajtaja minden tehetség előtt nyitva állt Márai Sándortól Szabó Magdán át egészen Radnóti Miklósig.
A több mint hétmillió főt számláló sztálini Vörös Hadsereg 1944. végére nem csak a Szovjetunió területeit foglalta vissza, de megindult a vele hadban álló német szövetséges államok területeinek meghódítására, így többek között Magyarországra is. Ennek hatására 1944. decemberében megkezdődött az állami vagyon nyugatra szállítása, s mire a szovjet csapatok elérték a fővárost, hazánk nemzeti kincsei már egy felső-ausztriai falu kolostorának kriptájában lapultak.
Gróf Széchenyi István (1791-1860) fia, a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Egyletet is megalapító Széchenyi Ödön (1839-1922) francia példa alapján álmodta meg a Budavári Siklót, aki párizsi útja során találkozott az Eiffel-torony gőzhajtású felvonójával. de az ötletet, hogy a Várhegy Dunára nyíló lejtőréje siklóvasút épüljön, feltehetően az akkor már működő lyoni Funiculaire de la rue Terme ihlette. Az UNESCO Világörökségi listáján is szereplő, ingajelleggel egymást váltó, Margit és Gellért névre keresztelt két kocsi ma is meghatározza Budapest látképét.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
