„Ősz húrja zsong, Jajong, busong A tájon…” – a Várnegyed mélabús költője és az Őszi chanson

„Ősz húrja zsong, Jajong, busong A tájon…” – a Várnegyed mélabús költője és az Őszi chanson

Tóth Árpád (1886-1928), az egyik legnagyobb magyar költő az egykori Werbőczy, ma a Táncsics Mihály utca 13-ban lakott feleségével, Lichtmann Annával (1895-1967) és kislányával, Tóth Eszterrel (1920-2001) 1917-től egészen haláláig. Nem véletlenül viseli 1946 óta nevét a Várnegyed délnyugati oldalán, a várfal mellett végighúzódó egykori Bástya sétány.

Tóth Árpád költészetét a szépség, a szépség iránti vágy mellett általában az elégikus, lemondó hangvétel, a borongó, olykor mélabús hangulat jellemezte. Művészetére óriási hatást gyakoroltak a Négyesy-szemináriumokon elsajátított gyakorlatok, a modern filozófiai irányzatok. A lemondás nem állt tőle távol, hiszen állandóan pénzügyi gondokkal küzdött. Nyaralásait, sőt még esküvőjét is a tőle néhány lépésnyire, a Bécsi kapu téren élő mecénás, báró Hatvany Lajos (1880-1961) finanszírozta. Paul Verlaine (1844-1896) Őszi chanson című versének a„Chanson d’automne“-nak többféle fordítását ismerjük, sőt maga Tóth Árpád is két verzióban fordította a verset. Az első 1917-ben jelent meg a Nyugatban, míg a másikat Az Új időkben közölték, mint a költő Örök virágok címmel megjelent műfordításos kötetének versét, amely 1923 nyarán jelent meg. Az első így hangzik:

Őszi chanson

Ősz hegedűl

Szünetlenűl

A tájon

S ont monoton

Bút konokon

És fájón…

S én csüggeteg

Halvány beteg,

Mig éjfél

Zeng, csak sirok,

S elém a sok

Tűnt kéj kél…

Oh, múlni már,

Ősz! húllni már

Eresszél!

Mint holt avart,

Mit felkavart

A rossz szél…

A második fordítás, tehát a hat évvel későbbi verzió jóval kiforrottabb, szebb és hatásosabb.

Tóth Árpádról a műfordítóról szólván, egy percre sem feledhetem az eredeti költőt, ő nem mesterségbeli műfordító, kinek a kritika, az irodalomtörténet szállítja az anyagot. Ismerek céhbeli műfordítókat, kik egyszerűen a másoktól megjelölt, írójukra nézve jellemzőnek minősített szép verseket fordítják garmadával. Tóth nem mindig a legreprezentálóbb verseket választja, hanem amelyek egyéniségének, versművészetének leginkább megfelelnek. (…) Mindenesetre vannak darabjai, melyek szinte lehetetlen feladat elé állították. Verlaine Őszi chansona úgy hat nála, mint egy túlságosan befűzött s nehezen lélekző, karcsú, szép nő. De hát melyik magyar fordító vállalkoznék rá, hogy ezt a verset kongeniálisan visszaadja? Tóth Árpád itt is eléri a lehetőség határát…

- írta Vajthó László (1887-1979) a Napkelet hasábjain 1923 júliusában. De nézzék csak:

Őszi chanson

Ősz húrja zsong,

Jajong, busong

A tájon,

S ont monoton

Bút konokon

És fájón.

S én csüggeteg,

Halvány beteg,

Míg éjfél

Kong, csak sirok,

S elém a sok

Tűnt kéj kél.

Ó, múlni már,

Ősz! hullni már

Eresszél!

Mint holt avart,

Mit felkavart

A rossz szél…

130 éve indult el minden idők legtöbb előfizetésével rendelkező magyar irodalmi hetilapja
130 éve indult el minden idők legtöbb előfizetésével rendelkező magyar irodalmi hetilapja

1894. december 17-én jelent meg először a Herczeg Ferenc által szerkesztett Új idők, amely a legnagyobb szépirodalmi hetilappá vált. A lap szellemisége elsősorban a két világháború között uralkodó reformkonzervatív irodalmi törekvéseknek felelt meg, azonban a szerkesztőség ajtaja minden tehetség előtt nyitva állt Márai Sándortól Szabó Magdán át egészen Radnóti Miklósig.

80 éve indult el Budapestről a nemzeti kincseinkkel megrakott „Aranyvonat”
80 éve indult el Budapestről a nemzeti kincseinkkel megrakott „Aranyvonat”

A több mint hétmillió főt számláló sztálini Vörös Hadsereg 1944. végére nem csak a Szovjetunió területeit foglalta vissza, de megindult a vele hadban álló német szövetséges államok területeinek meghódítására, így többek között Magyarországra is. Ennek hatására 1944. decemberében megkezdődött az állami vagyon nyugatra szállítása, s mire a szovjet csapatok elérték a fővárost, hazánk nemzeti kincsei már egy felső-ausztriai falu kolostorának kriptájában lapultak.

Éppen 185 éve született az a Széchenyi, akinek a Budavári Siklót is köszönhetjük
Éppen 185 éve született az a Széchenyi, akinek a Budavári Siklót is köszönhetjük

Gróf Széchenyi István (1791-1860) fia, a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Egyletet is megalapító Széchenyi Ödön (1839-1922) francia példa alapján álmodta meg a Budavári Siklót, aki párizsi útja során találkozott az Eiffel-torony gőzhajtású felvonójával. de az ötletet, hogy a Várhegy Dunára nyíló lejtőréje siklóvasút épüljön, feltehetően az akkor már működő lyoni Funiculaire de la rue Terme ihlette. Az UNESCO Világörökségi listáján is szereplő, ingajelleggel egymást váltó, Margit és Gellért névre keresztelt két kocsi ma is meghatározza Budapest látképét.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.