Így írt az augusztusi reggelről még ifjú költőként, Kosztolányi Dezső

Így írt az augusztusi reggelről még ifjú költőként, Kosztolányi Dezső

A századforduló utáni modern magyar irodalom kibontakozásának egyik mérföldkövének tekinthetjük Kosztolányi Dezső 1907-ben megjelent első verseskötetét, melyet Négy fal között címmel adtott ki 1907-ben a Pallas Részvénytársaság Nyomdája Budapesten. A százharminchárom költeményt tartalmazó kötetben a még szemtelenül fiatal, alig 22 éves költő ifjonti útkeresésének és sokszínű kísérletezéseinek lehetünk tanúi. A Négyesy-féle szemináriumokon a modern irodalommal felvértezett poéta korai kötetében szereplő Pasztellek alcím alatt szereplő költemények a hangulati líra remekművei. A Déri Múzeum tulajdonában álló fénykép is akkoriban, talán egy évvel később, 1908-ban készült róla.

Augusztusi reggel

Kékül az ég, az éjjel haldokol,

pihennek a házak még csendben alva,

de már lángtól vörös az égnek alja

és égni kezd az óriás pokol.

Az ember ébred - a láng sustorog -

fájdalmasan liheg, kikél az ágyból,

beteg a fénytől, nincs nyugalma, lángol,

fejét paskolják a lángostorok.

És nő a fényár, zúg a virradat,

a tűzpokol harsog, dübörg, dagad,

az árva ember fetreng benne főve.

Véres sarokkal, bőszen ront előre

és este elnyúlik az ugaron,

mint egy agyonhajszolt, véres barom.

Ezen a napon sújtott le a hóhér Hunyadi Lászlóra a budavári Szent György piacon
Ezen a napon sújtott le a hóhér Hunyadi Lászlóra a budavári Szent György piacon

A királyi tanács minden törvényes formaságot mellőzve politikai alapon ítélte fővesztésre gyilkosságért és felségárulásért Hunyadi Lászlót. Az ifjút 1457. március 16-án estefelé végezték ki a budavári Szent György piacon, a mai Dísz téren. A bakónak csak negyedszerre sikerült László fejét elválasztania a testétől. A szokásjog alapján kegyelem járt volna Hunyadinak, a hóhér azonban -parancsra ugyan - negyedszer is lesújtott.

115 éve született minden idők legnagyobb vívózsenije, Gerevich Aladár
115 éve született minden idők legnagyobb vívózsenije, Gerevich Aladár

1910. március 16-án született a hétszeres olimpiai aranyérmes, tizennégyszeres világbajnok, harmincnégyszeres magyar bajnok sportlegenda. Minden idők legeredményesebb magyar sportolója a Krisztinavárosban élt, otthona itt volt az Attila úton. Cikkünkkel a halhatatlan sportolóra emlékezünk.

„Álmomban egy haza képét láttam, mellyet ébren nem felejthetek” – az író, akit a forradalom szabadított ki börtönéből
„Álmomban egy haza képét láttam, mellyet ébren nem felejthetek” – az író, akit a forradalom szabadított ki börtönéből

Ácsteszér, egy bakonyi falvacska jobbágysorából, ráadásul szlovák anyától és horvát apától született. Eredetileg takács vagyis vászonszövő volt, majd Budán immáron felnőttfejjel kezdte meg iskoláit, huszonnégy évesen lett elsőéves gimnazista, így egyetemi tanulmányait közel harmincéves korábban kezdte el. Tehetsége, szorgalma és igazságkeresése azonban egészen a forradalom csúcspontjára repítette, amikor a forradalmi hevület és a hatalom ellen összefogott, újjáéledő nemzet kiszabadította március idusán budavári börtönéből, s diadalmenetet tartva ünnepelte őt. Cikkünkkel a napjainkban méltatlanul keveset említett Táncsics Mihályra emlékezünk.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.