A főváros legrégebbi iskolája, az Egyetemi Katolikus Gimnázium – videósorozatunk utolsó része következik!
A Budavári iskolákat bemutató videósorozatunk legújabb állomásán az egykori Pest-Buda, illetve Budapest legrégebbi iskoláját mutatjuk be, mai nevén a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnáziumot. A napjainkban a várhegy keleti oldalán végig futó Szabó Ilonka utcában található intézményt 1687-ben a jezsuiták gimnáziumaként alapította Széchényi György (1603-1695) esztergomi érsek.
A következő évszázadok viharos időszakaiban is az egyik legjobb és legnevesebb magyar almamaterként tartották számon, amelynek számos neves diákja volt, például több aradi vértanú idejárt iskolába, de itt tanult többek között Semmelweis Ignác, Andrássy Gyula, Eötvös József vagy éppen Márai Sándor is. Az épületet 1872-ben Lippert József, az Esztergomi Érsekség főépítésze tervezte és 1876-ra épült fel az egykori öregdiák, báró Eötvös József, akkor már közoktatási és vallásügyi miniszternek köszönhetően.
A három részes videósorozat első részében fény derült arra, hogy honnan kapta különös becenevét Cox, az iskola egyik legendás tanára, de megtudhatták azt is, milyen tanuló volt az intézmény egyik leghíresebb diákja, Semmelweis Ignác. Aki nem látta, az itt megnézheti:
Videósorozatunk második részéből megtudhattuk, hogy Eötvös Józsefet, becenevén Pepit mivel támadták osztálytársai már az első napján, és az is kiderült, hogy az aradi vértanúk közül kik voltak az intézmény tanulói, valamint elkalauzoltuk önöket a gimnázium saját kápolnájába is. Ezt a részt is megnézhetik:
Riportunk harmadik részéből pedig megtudjuk, hogy az iskola hagyományokat tisztelő és családias légkörű szellemisége hogyan tudja erősíteni az idejárók identitását, de megmutatjuk azt is, hogy az intézmény egykori neves tanulói mit, és milyen humoros módon üzennek a ma diákjainak. Nézzék csak!
Az egykor a Várkerületben élő és alkotó Gyurkovics Tibor (1931–2008) Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, író, nem mellesleg Budavár díszpolgára több mint másfél évtizede éppen ezen a napon hagyta itt a földi világot. Rá emlékezünk.
1894. december 17-én jelent meg először a Herczeg Ferenc által szerkesztett Új idők, amely a legnagyobb szépirodalmi hetilappá vált. A lap szellemisége elsősorban a két világháború között uralkodó reformkonzervatív irodalmi törekvéseknek felelt meg, azonban a szerkesztőség ajtaja minden tehetség előtt nyitva állt Márai Sándortól Szabó Magdán át egészen Radnóti Miklósig.
A több mint hétmillió főt számláló sztálini Vörös Hadsereg 1944. végére nem csak a Szovjetunió területeit foglalta vissza, de megindult a vele hadban álló német szövetséges államok területeinek meghódítására, így többek között Magyarországra is. Ennek hatására 1944. decemberében megkezdődött az állami vagyon nyugatra szállítása, s mire a szovjet csapatok elérték a fővárost, hazánk nemzeti kincsei már egy felső-ausztriai falu kolostorának kriptájában lapultak.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
