A főváros legrégebbi iskolája, az Egyetemi Katolikus Gimnázium – videósorozatunk utolsó része következik!
A Budavári iskolákat bemutató videósorozatunk legújabb állomásán az egykori Pest-Buda, illetve Budapest legrégebbi iskoláját mutatjuk be, mai nevén a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnáziumot. A napjainkban a várhegy keleti oldalán végig futó Szabó Ilonka utcában található intézményt 1687-ben a jezsuiták gimnáziumaként alapította Széchényi György (1603-1695) esztergomi érsek.
A következő évszázadok viharos időszakaiban is az egyik legjobb és legnevesebb magyar almamaterként tartották számon, amelynek számos neves diákja volt, például több aradi vértanú idejárt iskolába, de itt tanult többek között Semmelweis Ignác, Andrássy Gyula, Eötvös József vagy éppen Márai Sándor is. Az épületet 1872-ben Lippert József, az Esztergomi Érsekség főépítésze tervezte és 1876-ra épült fel az egykori öregdiák, báró Eötvös József, akkor már közoktatási és vallásügyi miniszternek köszönhetően.
A három részes videósorozat első részében fény derült arra, hogy honnan kapta különös becenevét Cox, az iskola egyik legendás tanára, de megtudhatták azt is, milyen tanuló volt az intézmény egyik leghíresebb diákja, Semmelweis Ignác. Aki nem látta, az itt megnézheti:
Videósorozatunk második részéből megtudhattuk, hogy Eötvös Józsefet, becenevén Pepit mivel támadták osztálytársai már az első napján, és az is kiderült, hogy az aradi vértanúk közül kik voltak az intézmény tanulói, valamint elkalauzoltuk önöket a gimnázium saját kápolnájába is. Ezt a részt is megnézhetik:
Riportunk harmadik részéből pedig megtudjuk, hogy az iskola hagyományokat tisztelő és családias légkörű szellemisége hogyan tudja erősíteni az idejárók identitását, de megmutatjuk azt is, hogy az intézmény egykori neves tanulói mit, és milyen humoros módon üzennek a ma diákjainak. Nézzék csak!
A napokban lesz 175 éve annak, hogy felavatták a Széchenyi lánchidat. 1849-ben, éppen a hídépítést finanszírozó bankár, báró Sina György (1783-1856) születésnapján, vagyis november 20-án adták át az azóta a magyar főváros egyik jelképévé vált Lánchidat. Dr. Csorba László, a BTM Vármúzeum főigazgatója Budapest egyik legnépszerűbb építményének történetéről mesél a múzeum legújabb videójában. Íme!
Az 1867. évi kiegyezéssel létrejött Osztrák-Magyar Monarchia égisze alatt Magyarország egész eddig történetének egyik legvirágzóbb korszakát élte. Ebben az időben épültek fel Pest és Buda emblematikus középületei, a városképet meghatározó bérházai, gyönyörű hídjai, s pazar villái; egy szó, mint száz: ekkor vált világvárossá a magyar főváros. A Béccsel versenyre kelt Pest-Buda olyan urbanisztikai fejlődésen indult el, s ment keresztül a dualizmus néhány évtizedes időszakában, ami után azóta is csak áhítozunk. Az európai nagyvárossá avanzsált Budapesten megjelentek – részben bécsi mintára – az elegáns cukrászdák, kávéházak, éttermek, mindez ötvözve az osztrákok konyhaművészeténél jóval sokszínűbb magyar gasztronómiai kultúrával. Cikkünkben elsősorban a Monarchia legfontosabb cukrászdáit, s azok békebeli süteményeit mutatjuk be röviden.
A most 80 éve meggyilkolt, tragikus sorsú magyar költőgéniusz ugyan sosem élt a Várban, azt viszont tudjuk, hogy rengeteget kirándult Budán és számtalanszor megfordult a Várnegyedben is. Erről tanúskodik a halálának 80. évfordulójára írt cikkünkben közölt fotó is, ami a Budai Várban a Bástya sétányon (ma Tóth Árpád sétányon) készült.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
