Várady Róbert és Herman Levente kiállítással indul 2023 a Várfok Galériában
A Várfok Galéria 2023-as éve A Munkácsy-díjas Várady Róbert A bizonytalansági állandó, valamint Herman Levente Beépített természet című kiállításával kezdi az idei esztendőt a Várfok Galéria. A kiállítások 2023. január 13. és február 18. között tartanak nyitva, keddtől szombatig 11 és 18 óra között látogathatók.
A Várfok Galéria 2023-as éve a Munkácsy-díjas Várady Róbert kiállításával indul. Várady műveit a hazai közönség utoljára 2020-ban láthatta nagyszabású kiállítása keretében a Műcsarnokban, valamint 2021-ben Stuttgartban is nyílt egyéni tárlata - tájékoztatja a közönséget honlapján a Várfok Galéria.
Várady Róbert (1950, Budapest) művészete egyfajta intellektuális művészet. Gyakran inspirálják filozófiai és irodalmi szövegekben felbukkanó egzisztenciális kérdések, valamint a természettudományos kutatások aktuális problémái, eredményei. Festészetében az ontológia és metafizika sokszor megfoghatatlan, ám a mindennapjainkban is jelen lévő fogalmait ülteti át a vizualitás látható nyelvére, virtuóz képi metaforákban megjelenítve az elvont jelenségeket.
A Bizonytalansági állandó című kiállítás a Várfok Galéria állandó művészköréhez több mint 20 esztendeje csatlakozott festőművész utóbbi két évben festett alkotásaiból nyújt izgalmas válogatást.
A kiállított festményeken fő szerepbe az észlelés, érzékelésfolyamata és az ebből következő értelmezés és megismerés kérdésköre kerül.Várady bravúrosan megfestett műveivel rámutat, hogy bizonytalan világunkban az érzékelés mindig viszonylagos. A dezorientáció, az irányvesztettség P. Sloterdijk német filozófus szerint napjaink egyik fő jellemzője, mely a dolgok és viszonyok átláthatatlanságát eredményezi. Várady feszes kompozícióiban erre reflektál. Erős jellemrajzzal megalkotott alakjai irreális, optikai csapdákat rejtő térben jelennek meg, arcukon az esetek többségében nem látható érzelem,egymáshoz való kapcsolatuk felderíthetetlen, ahogyan a körülöttük lévő világvalós és digitális határvonalai is összekeverednek.
A Várfok Galéria nagy terében Várady Róbert kiállításával párhuzamosan nyílik Herman Levente Beépített természet című egyéni tárlata.
A marosvásárhelyi születésű Herman Levente (1976) legújabb művei végtelenül finom és lírai festésmódjáról tesznek ismét tanúbizonyságot.Herman festészetét meghatározza, hogy mindig a valóság elemeiből építkezik,mégis a jelenetek olyan lényegit és megfoghatatlant ábrázolnak, mely túlmutat a hétköznapi világon. A transzcendencia bizsergető érzése ott húzódott a korábbi Tervek az Új Paradicsomhoz sorozat pocsolyás, szemetestájaiban, a Nyomok lebegő vacsoraasztalain, az Utolsó vacsorák betontömbjein,vagy a Kéreg ritmusa szabályos fatörzsein, és újabban még erőteljesebben hatja át a tájat. Végtelen hómező, póznákká merevült fák, sűrű erdőrengetegben villogó fények, behavazott vidék a sötét éjszakában, emberek sehol, mégis mindenhol érezni jelenlétüket, nyomaikat. Fogy az érintetlen természet és szűkül a perspektíva. De Herman képei segítenek egy új világot álmodni, ahogyan Légrádi Gergely író a kiállított művekhez írt egyik szövegrészlete is mondja: „ahogy festők álmodnak / úgy álmodtak ők is világot /maguknak / fénnyel / kerttel / kenyérrel és borral.”
Herman Levente 2007-óta tagja a Várfok Galéria állandó művészkörének és az utóbbi években számos sikert könyvelhetett el. Alkotásai több magyar és nemzetközi gyűjteményben megtalálhatóak, például a Magyar Nemzeti Galériában, az athéni Frissiras Múzeumban, a tengerentúlon pedig a 21c Múzeumban, Kentuckyban (USA). Ezenkívül műveit számos országban bemutatták kiállításokon, többek között Olaszországban, Németországban, Franciaországban,Szlovákiában, Észtországban, Romániában, Görögországban, Belgiumban, az Amerikai Egyesült Államokban és Kínában.
A kiállítások 2023. január 13. és február 18. között tartanak nyitva, keddtől szombatig 11 és 18 óra között látogathatók.
Ide a Déli pályaudvar melletti krisztinavárosi Pálya utcai házba született Novák Vilmos néven 1894-ben, éppen 130 évvel ezelőtt. A család később átköltözött a közeli Pauler utcába, majd az ifjú festő itt a Várdombon található Budai Főreálban, a későbbi Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1912 tavaszán. 1913-ban a lapok már Aba-Novák Vilmos néven említik, mint a Képzőművészeti Főiskola tehetséges növendékét egy kiállítás kapcsán.
A keresztény seregek élén harcoló Savoyai Jenő (1663-1736) herceg 1697. szeptember 11-én – immáron a Szent Szövetség keresztény hadainak fővezéreként - a Tiszán átkelő törököket úgy megverte Zentánál, hogy közel harmincezer török maradt a csatatéren. Noha Savoyait a budavári diadal miatt szoktuk méltatni, valójában ennek a győzelemnek állít emléket a Róna József (1861-1939) alkotása, a Savoyai-teraszon álló lovasszobor.
Noha a Krúdy-család legendáriuma szerint az itáliai származású Crudiak egyik őse a Róma és Nápoly közötti Campobasso nevű városkából települt át Budára Mátyás király udvarába, Beatrice királyné szakácsaként, azonban Krúdy nem volt- a szó gasztronómiai értelmében véve – ínyenc, az egyszerű, de ízletes ételeket szerette. És így Latinovits Zoltán születésnapján mi más juthatott eszünkbe, mint Szindbád, s az író által ezerszer megidézett Tabán, Vendelin pincér és a gőzölgő húsleves cérnatésztával, no meg az a legendás velős csont.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
