Várady Róbert és Herman Levente kiállítással indul 2023 a Várfok Galériában
A Várfok Galéria 2023-as éve A Munkácsy-díjas Várady Róbert A bizonytalansági állandó, valamint Herman Levente Beépített természet című kiállításával kezdi az idei esztendőt a Várfok Galéria. A kiállítások 2023. január 13. és február 18. között tartanak nyitva, keddtől szombatig 11 és 18 óra között látogathatók.
A Várfok Galéria 2023-as éve a Munkácsy-díjas Várady Róbert kiállításával indul. Várady műveit a hazai közönség utoljára 2020-ban láthatta nagyszabású kiállítása keretében a Műcsarnokban, valamint 2021-ben Stuttgartban is nyílt egyéni tárlata - tájékoztatja a közönséget honlapján a Várfok Galéria.
Várady Róbert (1950, Budapest) művészete egyfajta intellektuális művészet. Gyakran inspirálják filozófiai és irodalmi szövegekben felbukkanó egzisztenciális kérdések, valamint a természettudományos kutatások aktuális problémái, eredményei. Festészetében az ontológia és metafizika sokszor megfoghatatlan, ám a mindennapjainkban is jelen lévő fogalmait ülteti át a vizualitás látható nyelvére, virtuóz képi metaforákban megjelenítve az elvont jelenségeket.
A Bizonytalansági állandó című kiállítás a Várfok Galéria állandó művészköréhez több mint 20 esztendeje csatlakozott festőművész utóbbi két évben festett alkotásaiból nyújt izgalmas válogatást.
A kiállított festményeken fő szerepbe az észlelés, érzékelésfolyamata és az ebből következő értelmezés és megismerés kérdésköre kerül.Várady bravúrosan megfestett műveivel rámutat, hogy bizonytalan világunkban az érzékelés mindig viszonylagos. A dezorientáció, az irányvesztettség P. Sloterdijk német filozófus szerint napjaink egyik fő jellemzője, mely a dolgok és viszonyok átláthatatlanságát eredményezi. Várady feszes kompozícióiban erre reflektál. Erős jellemrajzzal megalkotott alakjai irreális, optikai csapdákat rejtő térben jelennek meg, arcukon az esetek többségében nem látható érzelem,egymáshoz való kapcsolatuk felderíthetetlen, ahogyan a körülöttük lévő világvalós és digitális határvonalai is összekeverednek.
A Várfok Galéria nagy terében Várady Róbert kiállításával párhuzamosan nyílik Herman Levente Beépített természet című egyéni tárlata.
A marosvásárhelyi születésű Herman Levente (1976) legújabb művei végtelenül finom és lírai festésmódjáról tesznek ismét tanúbizonyságot.Herman festészetét meghatározza, hogy mindig a valóság elemeiből építkezik,mégis a jelenetek olyan lényegit és megfoghatatlant ábrázolnak, mely túlmutat a hétköznapi világon. A transzcendencia bizsergető érzése ott húzódott a korábbi Tervek az Új Paradicsomhoz sorozat pocsolyás, szemetestájaiban, a Nyomok lebegő vacsoraasztalain, az Utolsó vacsorák betontömbjein,vagy a Kéreg ritmusa szabályos fatörzsein, és újabban még erőteljesebben hatja át a tájat. Végtelen hómező, póznákká merevült fák, sűrű erdőrengetegben villogó fények, behavazott vidék a sötét éjszakában, emberek sehol, mégis mindenhol érezni jelenlétüket, nyomaikat. Fogy az érintetlen természet és szűkül a perspektíva. De Herman képei segítenek egy új világot álmodni, ahogyan Légrádi Gergely író a kiállított művekhez írt egyik szövegrészlete is mondja: „ahogy festők álmodnak / úgy álmodtak ők is világot /maguknak / fénnyel / kerttel / kenyérrel és borral.”
Herman Levente 2007-óta tagja a Várfok Galéria állandó művészkörének és az utóbbi években számos sikert könyvelhetett el. Alkotásai több magyar és nemzetközi gyűjteményben megtalálhatóak, például a Magyar Nemzeti Galériában, az athéni Frissiras Múzeumban, a tengerentúlon pedig a 21c Múzeumban, Kentuckyban (USA). Ezenkívül műveit számos országban bemutatták kiállításokon, többek között Olaszországban, Németországban, Franciaországban,Szlovákiában, Észtországban, Romániában, Görögországban, Belgiumban, az Amerikai Egyesült Államokban és Kínában.
A kiállítások 2023. január 13. és február 18. között tartanak nyitva, keddtől szombatig 11 és 18 óra között látogathatók.
A Budai Vár egykori lakója, báró Hatvany Lajos (1880-1961), a XX. század legjelentősebb irodalmi folyóiratának, a Nyugatnak az alapítója, a magyar költők és írók első számú finanszírozója volt, aki itt is élt a Várnegyedben, először egy Tárnok utcai, majd egy Bécsi kapu téri palotában. Testvére pedig, a világhírű műgyűjtő, a műpártoló Hatvany Ferenc (1881–1958), a Lónyai-Hatvany villa egykori lakója volt, aki a magyar képzőművészeket, festőket patronálta.
Idén, a magyar költészet napján ünnepeljük majd a XX. század egyik legjelentősebb magyar írójának, Márai Sándor születésének 125 évfordulóját. Márai sikerei mögött állt azonban egy nő, akiről méltatlanul kevés szót ejtünk, pedig nélküle és önfeláldozása nélkül Márai Sándor biztosan nem ugyanaz az író lenne, akinek ma ismerjük. Lola életfilozófiáját mi sem jellemzi jobban, mint férje kapcsán megfogalmazott naplóbejegyzése „én nem akarok mást, mint amit Ő akar”. „Cherchez la femme”, avagy „keresd a nőt” szól a francia mondás és mi most közösen meg is találjuk Márai mellett és mögött.
Napra pontosan 125 éve, 1900. március 31-én született Miskolcon Szabó Lőrinc, Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító. A XX. századi modern magyar irodalom egyik legnagyobb klasszikusa ugyan sosem lakott a Várban, de számtalanszor megfordult itt és számos barátjához járt ide heti rendszerességgel. Németvölgyi, majd később pasaréti lakásától nem esett túl messze a Várnegyed. Születésének évfordulóján rá emlékezünk.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
